A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.év CXXXVI. törvény (a továbbiakban Pmt.) hatálya kiterjed az adótanácsadói tevékenységet végzőkre.
A pénzmosás minden olyan tevékenységet felölel, amely a bűncselekmények elkövetéséből származó pénzeszközök legális eredetűvé való átalakítására irányul. A pénzmosás alapvető eleme, hogy az a pénzeszközök illegális eredete leplezésének a céljából valósuljon meg és a gazdasági folyamatokba való integrálása útján legyen "tisztára mosva".
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény határozza meg a pénzmosás, valamint az ahhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása bűncselekmény törvényi tényállásait.
Hivatkozott törvény 401. §-a szerint aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Pmt. előírásai alapján a következő kötelezettségek terhelik a szolgáltatót (adótanácsadót):
- Az ügyfél-átvilágítás elvégzése
- Bejelentési kötelezettség teljesítése
- Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtása
- Nyilvántartás
- Felfedés tilalma
- Belső ellenőrző és információs rendszer működtetése alkalmazott foglalkoztatása esetén
- Speciális képzési program szervezése vagy speciális programon való részvétel biztosítása alkalmazott foglalkoztatása esetén
1. Az ügyfél-átvilágítás elvégzése
1./A. A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást a következő esetekben köteles elvégezni:
- az üzleti kapcsolat létesítésekor;
- pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágításra még nem került sor;
- valamint, ha kétség merül fel a korábban kapott ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban.
A szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat létrejöttéről, vagy a megbízásáról szerződést kötni és az üzleti kapcsolat létesítésekor, vagy a szerződés megkötésekor az ügyfél-átvilágítást a jelen pontban foglaltak szerint elvégezni.
Amennyiben a szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a szolgáltató köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését. Ettől eltérően 2014. december 31-ét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben:
- az ügyféllel 2013. július 1. előtt létesített üzleti kapcsolatot,
- az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján 2014. december 31-ig nem jelent meg, és
- az ügyfél vonatkozásában a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-én nem állnak teljeskörűen rendelkezésére.
1./B. Az ügyfél-átvilágítás a következő intézkedéseket foglalja magában:
- az ügyfél azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése;
- az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró személy azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése, a meghatalmazás érvényességének, a képviseleti jogosultságnak és a rendelkezési jog jogcímének ellenőrzése;
- a tényleges tulajdonos azonosítása;
- adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan [szerződés típusa, tárgya (beleértve a szerződés célját), időtartama, illetve – a szolgáltató mérlegelése alapján – a teljesítés körülményei (hely, idő, mód) és a pénzeszközök forrására vonatkozó információk];
- az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring).
A Pmt. 11. §-ának (7) bekezdése alapján, ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását is el kell végezni.
1./C. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
A Pmt. 12. §-a értelmében a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható. Ebben az esetben kizárólag az üzleti kapcsolatot köteles figyelemmel kísérni és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégeznie.
A szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárást folytat, amennyiben az ügyfél:
- a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, biztosítási, biztosításközvetítői, foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási, árutőzsdei, nemzetközi-postautalvány felvételi, -kézbesítői, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységet (a Pmt. 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet) az Európai Unió területén végző szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező – az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző – szolgáltató, amelyre a Pmt-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll;
- olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;
- a Pmt. alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv, központi államigazgatási szerv vagy helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési szerve, illetve az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve.
Az egyenértékű harmadik országok listáját a 28/2008. (X. 10.) PM rendelet (8. sz. melléklet) határozza meg.
A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon rögzítheti a Szabályzat III.1 és III.2 pontjában meghatározott (minimum adatkör) adatokat, valamint az ezekben pontokban felsorolt okiratok bemutatását kérheti.
Javasolt, hogy a szolgáltató vezető tisztségviselője döntsön az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazhatóságáról. Az ügyfél képviseletében eljáró személy adatait ebben az esetben is rögzíteni javasolt, továbbá a képviseleti jogosultságát bizonyító okirat (másolata) a nyilvántartás mellékletét kell képezze. Az ügyfél-átvilágítás során célszerű, ha a vezető tisztségviselő jár el. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése a III. 5. pontban meghatározottak szerint történik.
1./D Fokozott ügyfél-átvilágítás
A Pmt. 14. § értelmében fokozott ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni a szolgáltató az alábbi esetekben és módon:
A szolgáltató az azonosítás során a Pmt. 7. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából.
A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a szolgáltató részére benyújtani a Pmt. 7. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a Pmt. 7. § (4) bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát.
Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha
- magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy
- bmagyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja, vagy
- a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.
A Pmt. 16. §-a alapján a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. A kiemelt közszereplői nyilatkozat a szabályzat 2. számú mellékletében található.
Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül:
- a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek, valamint a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat.
- A szolgáltató – ha a nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.
- az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.
Amennyiben a szolgáltató az ügyfél személyes megjelenése hiányában is köt szerződést adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói szolgáltatás végzése céljából ebben az esetben köteles meghatározni a fokozott ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendjét.
Az ügyfél-átvilágítási adatlapon a kibővített azonosító adatokat a szolgáltató kockázatérzékenységi alapon saját döntése alapján rögzítheti.
2./ Bejelentési kötelezettség teljesítése
A pénzügyi információs egységként működő hatóság
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal
- Központi Hivatal
- Pénzmosás Elleni Információs Iroda
A pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a Pmt. 23. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó PMT08 számú nyomtatvány kitöltésével, az (1) bekezdés c) pontja szerint a bejelentést alátámasztó dokumentumok csatolásával és annak a hatóság részére védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában történő megküldésével kell eleget tenni a bejelentési kötelezettségnek az alábbiakban leírtak szerint:
A pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a szolgáltató;
- az ügyfél-átvilágítást elvégzi, ha az korábban nem történt meg;
- a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felismeréséről bejelentést tesz a kijelölt személy (meghatározása: IV.2-pont) útján a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.
A pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerülésének tekintendő, ha arra utaló adat, tény, körülmény merül fel, hogy a könyvviteli bizonylaton szereplő pénzeszköz büntetendő cselekmény elkövetéséből származik.
A szolgáltató vezetője alkalmazottja és segítő családtagja a bejelentésre okot adó adat, tény, körülmény felmerülését az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott megbízásoknál is köteles vizsgálni. Bejelentés megtételére adhat okot az a körülmény is, ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések nem voltak elvégezhetőek, és emiatt az üzleti kapcsolat létesítése megtagadásra, illetve a már fennálló üzleti kapcsolat megszüntetésre került.
3./ Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtása
Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény alapján a szolgáltató a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak minden olyan adatot, tényt, körülményt haladéktalanul köteles mérlegelés nélkül bejelenteni, amely arra utal, hogy
- a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik;
- az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik.
Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 10. §-a szerinti bejelentést a szolgáltató postai úton vagy faxon köteles teljesíteni. (az 5. számú melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával)
A hatályban lévő elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések alanyait tartalmazó konszolidált szankciós lista az alábbi hivatkozáson érhető el:
http://eeas.europa.eu/cfsp/sanclinktions/consol-list_en.htm
4./ Nyilvántartás, statisztika
A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítésekor, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait, az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított 8 évig köteles megőrizni.
Az üzleti kapcsolat létesítésén kívüli, egyéb esetben előforduló ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítését igazoló iratokat, illetve azok másolatait a bejelentéstől számított 8 évig köteles megőrizni.
A szolgáltató az előző bekezdésekben meghatározott adatokat, okiratokat a pénzügyi információs egységként működő hatóság, nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb 10 évig köteles megőrizni.
Az adatokat visszakereshetően kell tárolni. Az adatváltozás miatt módosuló adatok esetén a régi adatokat oly módon kell megőrizni, hogy abban mind a régi, mind az új adatok megjelenjenek, valamint az adatváltozás időpontja is rögzítésre kerüljön.
A szolgáltatónak a Szabályzatban rendelkezni kell arról, hogy az ügyfél-átvilágítás elvégzéséhez milyen belső adatbázis áll rendelkezésre és az egyes ügyintézők hogyan férnek az adatokhoz. Intézkedni kell az ügyfél-átvilágítási adatok adathordozóinak tárolási módjáról és hozzáférési lehetőségéről, illetve megőrzési kötelezettségéről is.
5./ A felfedés tilalma
A Pmt. 27. § (1) bekezdése értelmében a szolgáltató az általa tett bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek tájékoztatást nem adhat. Továbbá biztosítja, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.
E tilalom nem terjed ki:
- a pénzügyi információs egységként működő hatóság tájékoztatására;
- a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság tájékoztatására;
- a tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli rokon tevékenységet folytató szolgáltatók közötti információtovábbításra, ahol a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják.
- az információk felfedésére két vagy több szolgáltató között, feltéve, hogy
- az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyleti megbízásra vonatkoznak, és
- két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik Magyarország területén folytatja tevékenységét és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, és
- az érintett szolgáltatók könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási illetve vállalkozási jogviszony alapján folytatnak, és
- a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a belföldi követelményekkel egyenértékű követelmények irányadók a szolgáltatókra.
6./ Belső ellenőrző és információs rendszer működtetése alkalmazott foglalkoztatása esetén
Az alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató, a pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatok megakadályozása érdekében az ügyfelek átvilágítását, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszert működtet.
A Szabályzatban szükséges az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer gyakorlati megvalósításának ismertetése.
Ennek keretében térjen ki arra, hogy a vállalkozásában ellenőrzési jogkörrel felruházott személy(ek), milyen módon, mélységben és időközönként vizsgálják felül az ügyfél-átvilágítás megtörténtének teljeskörűségét, a felvett adatok kezelését, a bejelentésre okot adó tények, körülmények felismerését az alkalmazottak által végzett tevékenység során, továbbá a Pmt. alapján vezetett nyilvántartások naprakészségét.
7./ Speciális képzési program szervezése vagy speciális programon való részvétel biztosítása alkalmazott foglalkoztatása esetén
Az alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató köteles az alkalmazottak részvételével speciális képzési program szervezéséről gondoskodni.
A speciális képzési program keretében a szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottai
- a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék;
- a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot felismerjék;
- pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Pmt.-nek megfelelően tudjanak eljárni;
- az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény rendelkezéseit ismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően tudjanak eljárni. Az Európai Unió konszolidált szankciós listája és a szankciós listáját érintő módosítások a http://nav.gov.hu/nav/penzmosas honlapon keresztül érhetők el;
- jelen Szabályzat tartalmát megismerjék.
A szolgáltató vezetője vagy az általa erre felhatalmazott személy kialakítja a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik a belépő alkalmazottak képzéséről, az alkalmazottak rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzéséről, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és a megszerzett ismeretek ellenőrzéséről. A továbbképzések kapcsolódhatnak a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos jogszabályok, új elkövetési trendek megjelenéséhez és a Szabályzat módosulásához is. Az oktatásnak ki kell térnie a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának elméleti alapjaira, az ügyfél-átvilágítás és a bejelentés belső eljárási rendjére, a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló esetekre is. Az oktatás tárgyát és időpontját tartalmazó jelenléti ívet a résztvevőkkel történt aláíratás után a szolgáltató 5 évig köteles megőrizni