A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény szerint külföldi Magyarország területén önálló, üzletszerű - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - gazdasági tevékenységet - meghatározott kivételekkel - gazdasági célú letelepedés keretében a következő letelepedési formák keretében végezhet:
- önálló vállalkozóként a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, illetve az általa bejegyzett egyéni cég vagy önfoglalkoztatás formájában,
- külön törvényben meghatározott fióktelep vagy kereskedelmi képviselet útján vagy
- olyan belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet útján, amelyben részesedéssel rendelkezik .
A fentieket nem kell alkalmazni a következő gazdasági tevékenységekre, ha a külföldi a tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztat, ideértve a külföldön foglalkoztatott alkalmazott vagy megbízott Magyarországra történő kirendelését vagy kiküldését is:
- nevelési-oktatási intézménynél, szakképzési intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási, kutatási tevékenység,
- előadó-művészi tevékenység,
- hivatásos sportolói tevékenység,
- olyan tevékenység, amely a külföldi által külföldön megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül, és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik, és
- ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása .
Külföldi - az EGT-államban letelepedett vállalkozás kivételével - határon átnyúló szolgáltatási tevékenységet akkor folytathat Magyarország területén, ha azt törvény vagy nemzetközi szerződés kifejezetten megengedi. Az EGT-államban letelepedett vállalkozás határon átnyúló szolgáltatási tevékenységét a külön törvényben meghatározottak szerint folytathatja .
Külföldi természetes személy önálló vállalkozóként a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételekkel jogosult önálló, üzletszerű - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenység gazdasági célú letelepedés keretében történő megkezdésére vagy folytatására, ha
- EGT-államban honos vállalkozás, vagy
- ezt a jogosultságot és a nemzeti elbánást törvény vagy nemzetközi szerződés biztosítja.
A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt szakmai vagy egyéb követelményeket a belföldiekre irányadó szabályok szerint köteles is teljesíteni.
A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a belföldiekre irányadó szabályok szerint köteles a szerződéseket megkötni, és - az engedélyköteles ügyletek esetén - az engedélyeket beszerezni.
Az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából a külföldi állampolgár önálló vállalkozása külföldi természetes személynek minősül.
Külföldi részvétellel működő társaság más gazdasági társaság, illetve szövetkezet alapításában részt vehet, társaságot maga is alapíthat és működő társaságban, illetőleg szövetkezetben részesedést szerezhet.
A külföldi székhelyű vállalkozás a fióktelepének létesítése és működtetése során a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekkel azonos elbánásban részesül . Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban azonban törvény a fióktelepre
- a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, a pénzügyi rendszer stabilitása, valamint a hitelezők, betétesek, befektetők és biztosítottak másképpen nem érvényesíthető, jogos érdekei védelmében, valamint
- a külföldi vállalkozás fióktelepe és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet fióktelepe közötti jogi és technikai különbségek miatt indokolt körben és mértékben eltérő szabályozást állapíthat meg .
A külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért .
A vagyontárgyak külföldről történő behozatalára a vámjogi, a vámeljárási, az áruk országhatáron át történő szállításával kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá - a külkereskedelmi engedélyezés alá eső termékek esetén - a külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell .
A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett tartozások végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető .
A fióktelep könyvvezetésére, beszámoló készítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó előírásokat, valamint az ezekkel összefüggő sajátos szabályokat és mentességeket a számviteli törvény [2000. évi C. törvény] tartalmazza .
A fióktelep a külföldi vállalkozás számviteli beszámolóját a beszámoló elfogadásától számított 60 napon belül a külön törvényben foglaltak alapján, letétbe helyezés és közzététel céljából a céginformációs szolgálat részére megküldi. .
A fióktelep - ha törvény másképp nem rendelkezik - devizabelföldinek minősül. A belföldiekre irányadó szabályok szerint kell a külkereskedelmi szerződéseket is megkötnie, illetve az engedélyköteles ügyletek esetén - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az engedélyeket beszereznie
Az államháztartás alrendszerei számára kötelezően teljesítendő befizetésekről és az azzal kapcsolatos kötelezettségekről külön jogszabályok és nemzetközi szerződések rendelkeznek. Törvény - a külföldi vállalkozás és a fióktelep bevételei és kiadásai elkülöníthetősége érdekében - előírhatja, hogy a fióktelep és a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep és a külföldi vállalkozás más fióktelepe közötti gazdasági kapcsolatban a külföldi vállalkozást és a másik fióktelepet úgy kell tekinteni, mintha a kapcsolat a külföldi vállalkozáson kívüli vállalkozással jött volna létre.
Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét megillető fizetési kötelezettséget (járulék, hozzájárulás) a foglalkoztatottak közül csak azok után kell teljesíteni, akikre a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a biztosítás kiterjed. .
A fióktelep vállalkozási tevékenységére, belföldi piaci magatartására a belföldi székhelyű vállalkozásokra vonatkozó szabályok irányadók .
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal egyik alapvető feladata a külföldi közvetlen tőkebefektetések előmozdítása. A gazdasági tárca felügyeletével a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főbb szolgáltatásai a kereskedelemfejlesztési páályázatok és az aágazati információk összegyűjtése és a befektetésösztönzési szolgáltatások. Ez utóbbi keretében:
- egyablakos rendszer működtetése, amely leegyszerűsíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően, és felgyorsítja a potenciális befektetők döntési folyamatait
- magyar beszállítók felkutatása külföldi befektetők számára
- információk nyújtása a magyar befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről
- tájékoztatás a kormány befektetést támogató programjáról
- a barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések döntés-előkészítő munkájának menedzselése
- telephelykeresés, javaslattétel a befektetési helyszín kiválasztására
- az önkormányzatok felkészítése a befektetők fogadására
- regionális projektek menedzselése
- cégadatbázisok készítése
- promóciós anyagok, több nyelvű, elektronikus és nyomtatott kiadványok megjelentetése