Közösségi jog:

A közösségi jog szabályai egy közös piac létrehozását és működését célozzák.

A közösségi jog az Európai Közösségek, a tagállamok és magánszemélyek közötti jogok és kötelezettségek sajátos halmaza. A közösségi jog kapcsán tilos az önsegély, a jogsérelmek orvoslására pedig a közösségi jogot alkalmazó nemzeti bíróságok mellett az Európai Közösségek Bírósága szolgál. Fontos, hogy a közösségi jog valamennyi szabálya közvetlenül alkalmazható a tagállamok jogrendszerében. Jelentős hányada nemcsak közvetlenül alkalmazható, hanem közvetlenül hatályos is. Ez azt jelenti, hogy közvetlenül hatályban levő közösségi jogi szabályokra természetes és jogi személyek jogvitáikban bíróság előtt hivatkozzanak. Lényeges, hogy a közösségi jog szabályai elsőbbséget élveznek a nemzeti jogrendszer szabályaival szemben. Ez azt jelenti, hogy vita esetén a közösségi jogi szabály az irányadó, a nemzeti jogalkotó pedig egyoldalúan nem változtathatja meg és nem hatálytalaníthatja a közösségi jog szabályait.

A közösségi jog hatálya: a tagállamok területére, az Unió polgáraira, határozatlan időre.

Az EU legfontosabb szervei:

  1. A Bizottság. Az unió kormányának tekinthető, székhelye Brüsszel. Tagjai az EU biztosok, akiket a tagállamok jelölnek. Az EU biztosoknak azonban nem a tagállami, hanem a közösségi érdekeknek megfelelően kell tevékenykedni.
  2. Az Európai Parlament: Tagjait a tagállami állampolgárok közvetlenül választják. Székhelye Strasbourg (a plenáris ülések székhelye), Brüsszel (mint a bizottsági ülések székhelye) és Luxembourg (amely a titkárság helye).
  3. Az Európai Tanács: Évente két alkalommal ülésezik, amikor az unió stratégiai döntéseit hozza meg. Tagjai a tagállamok állam, ill. kormányfői, továbbá a külügyminiszterek, a Bizottság elnöke és az Európai Parlament elnöke.
  4. A Számvevőszék: Az EU pénzügyi ellenőrzési szerve. Székhelye Luxembourg. Tagjait a tagállamok delegálják (1-1 főt).
  5. Az Európai Központi Bank: Az EU központi bankja és jegybankja, engedélyezi a bankjegykibocsátást és ellenőrzi a kibocsátott pénz mennyiségét. Jogi formája részvénytársaság, alaptőkéje 5 milliárd ECU, amelyet a tagállamok jegyeznek. Független, sem a tagállami központi bankok, sem a közösségi vagy tagállami intézmények nem utasíthatják.
  6. Az Európai Bíróság.

Az EU jogforrásai:

  1. Az elsődleges jogforrások: Az alapító szerződések és azok módosításai, kiegészítései, továbbá a tagállamok csatlakozási szerződései.
  2. A másodlagos jogforrások: A rendeletek, az irányelvek és a határozatok.

Az EU rendelet (regulation): A tagállamok területén közvetlen hatállyal bír, közvetlenül alkalmazható. Az EU hivatalos lapjában (OFFICIAL JOURNAL) kell kihirdetni. A hatályba lépés a rendeletben meghatározott idő, ennek hiányában a közzétételtől számított 20. nap.

Az irányelv (directive): Nincs közvetlen hatálya, a tagállamokat kötelezi, nekik határozza meg az elérendő célokat, de a megvalósítást a tagállamnak kell elvégeznie a belső jog eszközeivel. A tagállami polgár (jogi személy, intézmény) hivatkozhat azonban a tagállam mulasztására (ha a megvalósítás elmarad).

A határozat vagy döntés (decision): Nem normatív, hanem konkrét jogi norma, amely meghatározott címzettekhez szól.

Az EU teljes joganyagát Acquis Communautare-nak (közösségi jognak) nevezik. Ez magában foglalja a közösségi jogszabályokat, határozatokat és a közösségi joggyakorlatot is (ideértve az Európai Bíróság döntéseit is, amelyek precedensnek is minősülnek).

Az Európai Bíróság eljárásai:

  • Előzetes döntéshozatali eljárás (a tagállami bíróságok kérik a szerződések értelmezését);
  • Tagállam elleni eljárás (a Bizottság vagy egy tagállam indíthatja, ha egy mási tagállam a szerződéseket megszegi);
  • Semmisségi eljárás: Ha egy közösségi szerv olyan jogi aktust hozott, amely a szerződésekkel ellentétes, hatáskört sért, vagy lényeges formai hibában szenved (pl. az eljárási szabályokat sérti). Megindíthatják a tagállamok, az EU szervek és – ha közvetlenül érintettek – a tagállamok polgárai és jogi személyei is.

A közösségi jog és a belső jog viszonya:

A kizárólagos hatáskörök: A tagállamok ezekben az ügyekben lemondanak a jogalkotási szuverenitásukról és azt a közösség szerveire ruházzák át. Ezek a közösségi politikák (Áruk szabad mozgása, vám, mennyiségi korlátozások tilalma, mezőgazdasági politikák; Személyek, szolgáltatások, tőke szabad mozgása; Bevándorlás, menekültügy; Közlekedés, transz-európai hálózatok; Versenyjog, fogyasztóvédelem, környezetvédelem, kutatás és technológia).

Párhuzamos hatáskörök: A közösségi és a tagállami szervek is alkotnak jogot. Ebben az esetben biztosítani kell a jogharmonizációt és kollízió esetén a közösségi jog primátusát.

Fenntartott hatáskörök: Ezeket az ügyeket csak a tagállamok szabályozhatják.

A Közösségi jog elsőbbsége: a közvetlenül hatályos közösségi jog, ha összeütközik a tagállamok belső jogszabályaival, elsőbbséget élvez. A közvetlen hatály elve alapján a közösségi jogra a magánszemélyek a nemzeti bíróságok előtt hivatkozhatnak és kérhetik, hogy a nemzeti bíróság ítéletét a közösségi jogra értelmezve alapítsa.

Adóügyi együttműködés az EU-ban

Jogforrása: A 2003. évi XCII. tv. (Art.) V. Fejezete.

Az illetékes hatóság az adóhatóság (vám és jövedéki adó kivételével). Alapelve: Az EK tagállamainak illetékes hatóságaitól érkező megkeresés a magyar hatóságok megkeresésével azonos megítélés alá esik.

A jogsegély vonatkozhat:

  1. Adó-megállapításra.

A magyar hatóság azonban hivatalból is továbbítja az adatokat: Ha feltehető, hogy másik tagállamban adóveszteség keletkezik; Ha az adózó olyan mentességet vagy kedvezményt vesz igénybe, amely egy másik tagállamban kötelezettséget vagy kötelezettség-növekedést eredményez; Ha az adózó más tagállami illetőségű adózóval – adókikerülés céljából – harmadik államon keresztül bonyolítja az ügyleteit; Ha az adómegtakarítás a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok megsértésével, az eredmény újraelosztása útján valósul meg; Ha a korábbi jogsegélyt kiegészítő új tények, körülmények merültek fel. Az adózó kérelmére a kapcsolattartó közigazgatási szerv tájékoztatást ad az átadott adatokról. A tagállami adóhatóság alkalmazottja – az illetékes hatóságok megállapodása alapján – a magyar adóhatóság által végzett eljárási cselekményeknél jelen lehet. A tagállamok illetékes adóhatóságai egyidejű ellenőrzésben is megállapodhatnak. Ha a tagállami adóhatóság ilyen, egyidejű ellenőrzés lefolytatását kéri, a magyar adóhatóság a részvételről döntést hoz és elutasító döntés esetén azt indokolni is köteles. Az adóügyi együttműködés során a kapcsolattartó közigazgatási szerv tudomására jutott adatok adótitoknak minősülnek azzal, hogy azt megismerheti és felhasználhatja: Az adóellenőrzésben és az adó-megállapításban közvetlenül közreműködő személy; A pénzügyi nyomozó; A bírósági eljárásban közvetlenül részt vevő személy. Az adat átadás korlátjai (a jogsegély megtagadásának esetei): Ha a kért adat belföldön nem használható fel; Ha a megkereső tagállam joga nem biztosítja az adótitok védelmét. Az előző esetekben a megtagadás kötelező, de van, amikor a közigazgatási szerv megtagadhatja a megkeresést: Ha az adat beszerzése aránytalan teherrel járna; Ha az adat kiadásával jogszabályban meghatározott feladatának teljesítését veszélyeztetné; Ha a megkereső tagállam hatósága a rendelkezésére álló – belső jogi – eszközöket még nem merítette ki; Ha olyan adat megadását kérik, amelyet a megkereső állam hatósága viszonosság alapján nem tudna teljesíteni.

2. Adó behajtására.

Alapelve: A tagállamot megillető tartozás a belföldi tartozással azonos megítélés alá esik. A behajtás korlátja az elévülés.

3. Adatkérésre.

4. Kézbesítésre: Ha az adózónak határozatot vagy egyéb okiratot kell teljesíteni. A kézbesítés időpontjáról a megkereső hatóságot értesíteni kell.

Az EU adópolitikája: Az EU nem rendelkezik adóztatási joggal: A közösségi költségvetést a tagállami bevételekből kell finanszírozni; Az EU-nak nem célja „szövetségi adó” hanem a tagállami adópolitikákat kívánja harmonizálni.

A harmonizáció eszközei:

  • A tagállamokból származó import hátrányos megkülönböztetésének tilalma: A tagállam a más tagállamból származó termékre sem közvetlenül, sem közvetetten nem vethet ki adót, amely magasabb, mint a hazai termékre kivetett.
  • A forgalmi adók és a jövedéki adók harmonizációját minimum-kulcsok bevezetésével érik el.
  • Közvetett adók (pl. szja, társasági adó) esetén a harmonizáció kevésbé érvényesül, mert azok megállapítása tagállami hatáskörbe tartozik (fenntartott hatáskörök). Ezekben a szabályokban az egyenlő elbírálás elve érvényesül: A tagállami munkavállalókra hátrányosabb szabályok alkalmazása tilos; A tagállami munkavállalók ugyan azokat a szolgáltatásokat vehessék igénybe, mint a nemzeti munkavállalók; A szolgálati idő beszámítása biztosítva legyen.