A nemzetközi jogszabályok, egyezmények szükségessége, alkalmazásuk főbb területei:
A jog fejlődésének eredményeképpen jött létre a nemzetközi jog. 2 nagy ágat foglal magába:
1. Nemzetközi közjog:
Szabályozza a szuverén hatalmak egymás közötti viszonyait.
A nemzetközi közjog: Az államok közötti kapcsolattartás szabályait tartalmazza. Alanyai a szuverén államok, továbbá alanynak tekintik a nemzetközi szervezeteket (pl. az ENSZ-t), az államiság felé haladó szervezeteket (pl. felszabadítási mozgalmak) és a Szentszéket. Az ilyen jogviszonyok kötelezettjei is az államok, az egyénekre nem ró kötelezettséget. Ha azt akarják elérni, hogy az egyénekre is kötelezettséget rójon, a nemzetközi jogi szabályt át kell ültetni a belső jogba (ez a nemzetközi jog dualista felfogása). A dualista felfogás értelmében a két jog elkülönül és szükséges a „recepció” (egy olyan eljárás, amely a nemzetközi jogi normát átülteti a belső jogba).
Létezik a nemzetközi jog „monista” felfogása is: Csak egy jog van (a nemzetközi és a belső jog nem különül el). A monista nézetben ki kell mondani valamely jog primátusát (elsődlegességét).
A magyar jog dualista felfogású, de vannak benne monista elemek:
- A ius cogens (azok a szabályok, amelyeket minden állam köteles érvényre juttatni).Alapja az Alaptörvény: Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait;
- Az EU tagságból származó kötelezettségek.
A nemzetközi jog legfontosabb jogforrása:
- Nemzetközi szinten kialakult szokások
- Államok között kötött megállapodások
2. Nemzetközi magánjog:
Azokat a helyzeteket szabályozza, amikor az a kérdés merül fel, hogy egy életviszonyt, vagy jogviszonyt, melyet állam bírósága előtt döntenek el. Nemzetközi választott bíróságok működését szabályozza.
A nemzetközi magánjog: Olyan magánjogi jogviszonyokkal foglalkozik, amelyekben valamilyen lényeges külföldi elem van. Ilyenkor kérdéses lehet, hogy melyik állam bírósága járhat el (fórum) és a fórum milyen jogot alkalmazzon. Az ilyen kollíziót (összeütközést) a Nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. oldhatja fel. A tvr. utaló szabályokat tartalmaz (nem oldja meg a jogvitát, hanem csak utal az alkalmazandó szabályra).
A tvr. főbb kollíziós elvei:
- Státus ügyekben a személyes jogot kell alkalmazni (jellemzően az állampolgárság szerinti jogot);
- Jogi személyek szervezeti ügyeiben a bejegyzés helyének jogát kell alkalmazni; 3) Dologi jogi ügyekben a dolog fekvésének helye szerinti jogot kell alkalmazni, kivétel hajó, repülő esetén, ahol a lajstromba vétel joga az irányadó, ill. személyes ingóságok tekintetében, ahol a személyes jogot kell alkalmazni;
- Kártérítési ügyekben a károkozás ill. – ha az eltér – a kár bekövetkezésének helye szerinti jog alkalmazandó;
- Munkaviszonyra a munkavégzés helyének jogát kell alkalmazni;
- Szerződéses jogviszonyok esetén a felek jogválasztása irányadó, ennek hiányában az alakiságra és az érvényességre a szerződéskötés helye szerinti, a teljesítésre és a szerződésszegésre a teljesítés helyének joga irányadó.
Nemzetközi jogszabályok kapcsolódása a hazai jogszabályokhoz:
A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében, nemzetközi szerződés alapján egyes alkotmányokból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja. E hatáskör gyakorlás megvalósulhat önállóan az unió intézményei útján is.
Jogharmonizáció:
Az országoknak a nemzetközi jogi kötelezettsége, hogy jogrendszerüket az Európai Unió jogrendjéhez, annak szervezeti, intézményi rendszeréhez igazítsák.
A joghatóság:
Megmutatja, melyik bíróság jogosult egy ügyben eljárni (nemzetközi illetékesség).
A magyar jogban:
- az általános joghatóság alapja az alperes magyar állampolgársága ill. – szervezetek esetén – a magyar honosság.
- Kizárólagos joghatóságról beszélünk, ha valamely ügyben csak a magyar bíróság jogosult eljárni, azaz a külföldi ítélet érvényét a magyar jog nem fogadja el. Ilyen szabály érvényesül pl. magyar állampolgárok státuszügyei esetén.
- Kizárt joghatóságról beszélünk, ha valamely ügyben a magyar bíróság nem járhat el (pl. diplomáciai mentességet élvező személyek ügyeiben).
- Különös joghatóságról beszélünk, ha valamilyen speciális szabály alapján nem az általános joghatóság szerinti bíróság, hanem más bíróság jár el (pl. kártérítési, fogyasztóvédelmi ügyekben).
A magánjogi szabályok nemzetközi egységesítésére vonatkozó törekvések:
- A Bécsi vételi egyezmény (CISG) amely az adásvétel szabályait kívánja egységesíteni;
- Az UNIDROIT egyezmény, amely szerződésmintákat határoz meg;
- A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) által meghatározott INCOTERMS szokványok, amelyek rögzítik az eladó és a vevő jogait és kötelezettségeit.
A kettős adóztatást elkerülő egyezmények:
Alapjuk, hogy egy jövedelmet melyik állam adóztathat. Többszintű szabályozás érvényesül: Elsősorban nemzetközi egyezmények, ennek hiányában a belső jogi szabályozás alkalmazandó, ha pedig ilyen sincs, a jövedelem külföldön és belföldön is adózik.
A beruházás-védelmi megállapodások: Meghatározzák, mit tekintenek – nemzetközi – beruházásnak (tipikusan az ingó és ingatlan tulajdont, ill. a társasági részesedést).
A nemzeti elbánás elve:
A külföldi beruházót nem lehet kevésbé kedvezőbb elbírálásban részesíteni, mint a nemzeti beruházók beruházásait és a harmadik állambeli beruházók beruházásait.
A legnagyobb kedvezmény elve:
A szerződő felek megadnak egymásnak minden olyan kedvezményt, amelyet egy harmadik államnak már megadtak vagy meg fognak adni.
A viszonosság elve:
A külföldi beruházót legalább olyan elbírálásban részesítik, mint amilyenben ezen állam beruházóit részesíti a külföldi állam.
Az OECD:
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, székhelye Párizs.
A szervezet célja:
a gazdasági és szociális fejlődés segítése. Időszakonként közzéteszi azoknak az államoknak a listáját, akik nem hajlandóak az OECD-vel együttműködni és átláthatóvá tenni az adórendszerüket.
Modellegyezmény:
Modellegyezménynek nevezzük: azt a szerződés-mintát, amely elősegíti, hogy az államok egy későbbi, kétoldalú (bilaterális) egyezménykötés során ennek megfelelő tartartalommal köthessenek szerződést. Az ilyen modellegyezménynek – önmagában – nincs kötelező ereje, általában alapelveket rögzít és fogalmakat határoz meg. Magyarország és az EU tagállamai az OECD modellegyezményt használja.
Az OECD modellegyezmény főbb fogalmai:
- Személyi hatálya olyan személyekre terjed ki, akik legalább az egyik államban illetősséggel bírnak;
- Területi hatálya egy adóövezetre terjed ki;
- Tárgyi hatálya meghatározza, milyen adónemek tartozzanak az egyezmény hatálya alá (pl. jövedelemadók, tőkejövedelmek adója, vagyoni típusú adók.
- Az illetőséget természetes személyek esetén a lakóhely vagy az állandó tartózkodási hely határozza meg, ha pedig több ilyen van, a létérdek központja. Ha a létérdek központja nem határozható meg, a szokásos tartózkodási hely irányadó, ill. ennek hiányában az állampolgárság. Jogi személyek illetőségét a székhely határozza meg, több székhely esetén vagy székhely hiányában pedig a központi ügyintézés helye.
- Telephelynek minősül az iroda, a gyártelep, a műhely, a bánya, az olaj- és gázlelőhely, az építési terület (ha az építkezés 12 hónapnál tovább tart).
- Ingatlan után vagyonadót az ingatlan fekvése szerinti állam szedhet.
- Vállalkozás nyereségadója ott szedhető, ahol a vállalkozás illetőséggel bír. Ha viszont tevékenységét egy másik országban lévő telephelyen is végzi, ez az állam is adóztathat, de csak e tevékenység után.
- Osztalékadót mindkét állam szedhet (ahol kifizetik és ahol kapják).
- A nem önálló tevékenységet végző személy az illetőség szerint adózik. Ha külföldön végez munkát, ott adózik, kivéve, ha 183 napnál kevesebbet van külföldön, ha a kifizető a külföldi államban nem rendelkezik illetőséggel, vagy ha a bért nem a munkavégzés szerinti államban fizetik.