A gazdaságpolitika az államgazdaságra vonatkozó célkitűzéseit és ezek megvalósításának eszközeit jelenti.
Gazdaságpolitika eszközei:
- magatartásra utasító eszközök: parancsok, tiltások, minimálbér előírása stb. lehet.
- magatartást indukáló (kiváltó) eszközök: törvények, tulajdonviszonyok alakítása stb.
- magatartást egyeztető eszközök: érdek képviseleti tárgyalások, bértárgyalások stb.
A gazdaságpolitika megközelíthető:
- ágazati szempontból, amikor pl. az egyes kormányok iparpolitikáját, agrárpolitikáját és
- kereskedelem politikáját vizsgálják
- vagy
- funkcionális szempontból, amikor az oktatás politikáját, egészség politikáját, pénzügypolitikáját vizsgálják.
A pénzügypolitika a gazdaságpolitika funkcionális eleme. Jellemzően három alrendszerét különböztetjük meg:
1/ Fiskális politika,
más néven költségvetési politika, a gazdaságpolitika egyik eszköze, melyet rendszerint az állam gyakorol. Részét képezi az adóztatás, a közkiadások és az államadósság tervezése és kezelése. A fiskális gazdaságpolitika alapvető célja, hogy a gazdasági élet ciklikusságának (fellendülés,recesszió) hatásait bizonyos keretek közé szorítsa. További célok közé tartozik a munkanélküliség megfelelő szinten tartása, válság esetén pótlólagos keresletgenerálása a kiesett kereslet helyére.
Eszközei:
Recesszióban: adók csökkentése, újabb állami projektek indítása.
Fellendülés esetén: adók emelése, közkiadások csökkentése.
Más csoportosításban léteznek automatikus szabályozó eszközök (progresszív adózás, munkanélküli segélyek), valamint diszkrecionális eszközök (eseti beavatkozások, közmunka, adókulcsok változtatás).
2/ Devizapolitika
olyan országokban van, ahol a devizagazdálkodás kötött jellegű.
Lényege a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyba hozása. Részei a valutaárfolyam politika, a
nemzetközi hitelpolitika, a nemzetközi pénzforgalmi politika és a tartalékpolitika.
3/ Monetáris politika
a gazdaságpolitika egyik típusa, amely a gazdaságban forgó pénzmennyiség mértékével próbálja meg befolyásolni a gazdasági folyamatokat.
A monetáris politikát a jegybankok gyakorolják.
Két altípust lehet elkülöníteni:
· expanzív monetáris politika: növelik a forgalomban lévő pénz mennyiségét.
· restriktív monetáris politika: csökkentik a forgalomban lévő pénz mennyiségét.
Eszközei:
- Kötelező tartalékráta: növelése esetében a bankoknak több pénzt kell a jegybanknál tartani, ami csökkenti a kereskedelmi bankok pénzteremtési képességét és így közvetetten a forgalomban levő pénz mennyiségét is.
- Csökkentése esetén a kereskedelmi bankok több pénzt tudnak teremteni, ezzel közvetetten növekszik a pénz mennyisége is. Fontos megjegyezni, hogy ez egy közvetett eszköz, így a hatása bizonytalan, függ a kereskedelmi bankoktól is.
- Refinanszírozási politika: a kereskedelmi bankok csak jegybanki forrás mellett adhatnak hitelt, ennek következtében ha a jegybank növeli a hitelkeretet, akkor a bankok több pénzt tudnak hitelbe adni. Fordított esetben pedig a jegybank csökkenti a hitelkeretet és kevesebb pénzt tudnak a kereskedelmi bankok kihelyezni.
- Kamatláb politika: a refinanszírozási hitelek kamatlábának változtatásával változtatható meg a pénzkereslet mértéke. Ha a jegybank emeli a kamatlábakat, akkor a kereskedelmi bankok is emelni fogják kamataikat, amely következtében csökken a gazdálkodó egységek pénzigénye. Ha csökken a kamatláb, akkor a hitelintézetek is csökkentik a kamatokat és növekszik a pénz iránti igény, majd a pénzmennyiség is. E politikát számos külső tényező is befolyásolja, amely következtében hatása nehezen megjósolható.
- Nyílt piaci műveletek: a jegybank maga vásárol vagy ad el értékpapírokat, ezzel vagy jegybankpénzt visz forgalomba, vagy pedig jegybankpénzt von ki. Hatását tekintve megbízhatónak mondható, direkt eszköz. Emellett rugalmas is, egy napon belül ellenkező irányú műveletek is elvégezhetőek. Fontos megjegyezni, hogy a jegybank számára sem áll rendelkezésre korlátlan mennyiségű értékpapír, vagy pénz.
Az államháztartás rendszere. Az államháztartás gazdálkodási tevékenységének alapelvei.
Az államháztartás az állam gazdálkodó tevékenysége, gazdálkodik a bevételével és kiadásaival.
Költségvetés alapján működik.
Az állam:
- rendszerfenntartó funkciót tölt be, amely azt jelenti, hogy biztosítja a gazdaság működésének feltételrendszerét
- stabilizációs funkciót gyakorol, amely a foglalkoztatottság növelésével, gazdasági növekedés ütemének növelése v. csökkenése, ill. infláció kezelésével foglalkozik
- tőkeallokációs funkció a közjavak előállításának feladatát jelenti (egészségügy fenntartása, közvilágítás, csatornázás stb.)
- jövedelem újraelosztás (redisztribuciós) szerepe van, ahol a jövedelemkülönbségek csökkentése a feladata.
Ezek a feladatok ellátását szolgálja az államháztartás rendszere, mert ide folyik be a bevétel és ebből finanszírozzák a kiadásokat.
Az államháztartás 4 alrendszerből áll:
- Központi költségvetés: (adó, illeték) az államháztartás átfogó alrendszere, amely a közbevételeket és a közkiadásokat állítja szembe egymással pénzfogalmi szemléletben egy pénzügyi terv, amely egy naptári évre készül, és amelynek teljesüléséről a parlamentnek kell beszámolni. Egy törvény, amelyet a parlament fogad el.
- Elkülönített állami pénzalapok csak törvénnyel hozható létre. Valamely fontos állami feladat
- elkülönített gazdálkodását teszik lehetővé, amely meghatározza az alap feladatait, bevételeit,
- kiadásait. Legismertebb: Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap,
- Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Nemzeti Kulturális Alap
- Társadalombiztosítási költségvetés két alapját az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kezeli. Fedezeti elven működik, mely azt jelenti, hogy a bevételeknek fedeznie kell a juttatásokat. Két alrendszer: Nyugdíj-biztosítási Alap (öregségi nyugdíj, hozzátartozói baleseti nyugellátás, rokkantsági nyugellátás), Egészségbiztosítási Alap (táppénz, baleseti ellátás, egészségügyi és gyógyászati szolgáltatásokat fedezi)
- Helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok: a helyi feladatokat a megyei és a települési önkormányzatok látják el. Gazdálkodó szervezet, amelyben a döntéseket az önkormányzat testülete hozza meg.
- Helyi önkormányzatok bevételei: saját bevételek, központi költségvetési támogatások, átengedett
- központi adók.
- Helyi önkormányzatok kiadásai: működési kiadások, kamatfizetések, vállalkozások folyó
- támogatása, lakossági pénzbeli juttatások.
Az államháztartás tevékenysége az Országgyűlés által megalkotott törvényeken alapul. Gazdálkodás éves költségvetésre épül, amelyben minden bevételről és kiadásról el kell számolni. Feladatait költségvetési szerveken keresztül látja el.
Olyan jogi személy, amely meghatározott állami feladatok alaptevékenységként, nem haszonszerzés
céljából lát el. Az államháztartás egyes alrendszerei elkülönülten gazdálkodnak, de kapcsolatban vannak egymással.
Államháztartás hiánya az állam hiánya.
Az államháztartás vagyona: a közfeladatok megvalósítására szolgál, amely a központi költségvetésből, ill elkülönített állami pénzalapból származó pénzeszközökből került vagy kerül állami tulajdonba.
Vagyon lehet:
- kincstári vagyon: Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezeli
- társadalombiztosítási vagyon:
- helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok vagyona
A Nemzetgazdasági Minisztérium felelős a hazai gazdaságpolitika irányvonalának meghatározásáért és a nemzetgazdasági stratégia végrehajtásáért. A Minisztérium foglalkozik a nemzetgazdaságot érintő olyan kiemelkedő jelentőségű területekkel, mint a munkahelyteremtés, a családbarát adórendszer megteremtése, a versenyképesség javítása, a költségvetés megalkotása, az államadósság csökkentése vagy a gazdasági növekedés ösztönzése.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a gazdaságstratégia alkotás keretében rövid-, közép- és hosszútávú terveket készít a gazdasági növekedés ösztönzésére és a versenyképesség növelésére. Felügyeli az államháztartást, megtervezi a költségvetést és a zárszámadást, közreműködik a közpénzügyeket érintő szabályozásokban. A pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében pénzügy-politikai stratégiát dolgoz ki és kialakítja a hazai adórendszert. Emellett a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás bővítésének, valamint a jövedelmi kérdések rendezésének érdekében terveket készít, kapcsolatot tart a szociális partnerekkel. A Nemzetgazdasági Minisztérium a külgazdasági stratégia alapján felügyeli és irányítja hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatait.
A magyar pénzügyi intézményrendszer és felügyelete.
MAGYAR BANKRENDSZER
1987-től kétszintű bankrendszer:
- Jegybank: Magyar Nemzeti Bank
- Pénzügyi intézmények:
a) hitelintézetek:
b) pénzügyi vállalkozások (JT 50mft): betétgyűjtésen
számlavezetésen kívül minden egyéb szolgáltatás végzésére jogosultak
• bankok: univerzális hitelintézetek (JT 2mrd)
• szakosított hitelintézetek: tevékenysége vagy ügyfélkörük korlátozott (3 féle van: lakástakarék- pénztárak (JT 3mrd),jelzálogbank, fejlesztési bank)
• szövetkezeti hitelintézet: (JT 100 mft)
a) hitelszövetkezetek
b) takarékszövetkezetek
A Felügyelet tevékenységének elsődleges célja a pénzügyi piacok stabil, zavartalan és eredményes
működésének, a piaci viszonyok átláthatóságának, a tisztességes piaci verseny fenntartásának
biztosítása, a pénzügyi piacokkal szembeni közbizalom erősítése, illetve a fogyasztók jogainak és
érdekeinek következetes és proaktív védelme.
A jogalkotó 2013. szeptember 16-ai döntésével 2013. október 1-jei hatállyal összevonta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a Magyar Nemzeti Bankkal.
Pénzügyi lízing
A pénzügyi lízing fogalma, egy olyan pénzügyi konstrukciót takar, amelynek az igénybevétele esetén a a lízingbeadó megvásárolja a lízingbevevő számára az általa kiválasztott árut. Azután annak átadja használatra, de a tulajdonjog a lízingbeadónál marad. A lízingbevevőt illeti meg a megvásárolt jószág birtokjoga, illetve a használat joga.
A pénzügyi lízing fogalma magába foglalja a zárt végű és a nyílt végű lízing lehetőségeit. Zárt végű pénzügyi lízing esetében a futamidő végén a lízingelt jószág a lízingbevevő tulajdonába megy át automatikusan, míg a nyílt végű lízing esetén a futamidő végén a lízingbevevő választása alapján kerül ki a lízingbeadó tulajdonából.
Vállalkozó, vagy vállalat esetében a lízingelt jószág a lízingbevevő könyveiben szerepel, illetve az amortizációt is ő számolhatja el. Szintén elgondolkodtató az a tény, hogy mindaddig, amíg a lízing futamideje nem jár le, addig a megvásárolt jószág a lízingbeadó tulajdonaként nem növeli a lízingbevevő vagyonát. Ugyanakkor tudni kell, hogy bár a tulajdonos a lízingbeadó, a kockázatok, és a költsége