A dologi jognak hagyományosan három nagy részterülete van: a birtok, a tulajdon és az idegen dologbeli jogok. Dolog: minden birtokba vehető testi tárgy. Tulajdonolni csak dolgot lehet.
A tulajdonjog megszerzése
A szerzésmód lényege legegyszerűbben a „technikában”, a cselekményben ragadható meg: a tulajdonjog tényleges megszerzésének csak a törvény által megengedett technikák alkalmazása, magatartás tanúsítás alapján van helye. A tulajdonjog keletkezéséről (létrejöttéről vagy megszerzéséről) csak akkor beszélhetünk, ha a törvény által ehhez megkövetelt teljes tényállás minden eleme hiánytalanul bekövetkezik, megvalósul.
Az eredeti szerzésmódok, az eredeti tulajdonszerzés esetében a törvény az egyes szerzésmódoknál meghatározott tényállások megvalósulását követeli meg ahhoz, hogy egy tulajdon-keletkeztetést elismerjen.
A származékos tulajdonszerzések esetében a jogelőd „juttatja”, származtatja a tulajdonjogát át a jogutódnak. A leggyakoribb szerzésmód az átruházás. Az átruházás mást jelent ingatlan, és mást ingó dolgok esetén. Az ingó dolog esetén az átruházás a birtokba adással fejeződik ki, a tulajdonátszállást ehhez a mozzanathoz kötjük. Az ingatlanok esetében az átruházást nem a birtokba adáshoz, hanem főszabályként az ingatlan-nyilvántartáshoz kötjük. Az ingatlan-nyilvántartás adat, bejegyzés lesz a biztos, bárki számára megismerhető, hiteles külső tény, amely nyilvánvalóvá teheti a forgalom számára is a tulajdonos személyét.
A tulajdonszerzéshez jogcímre is szükség van. A jogcímet az akarat jogi kifejeződésének szokás nevezni. Eredeti szerzésmód esetén az új tulajdonjog létrejöttét maga a jogalkotó kívánja, akarja, a jogalkotói szándék áll éppen ezért a tényállás jogkeletkeztető hatása mögött. A származékos szerzésnél viszont általában kötelmi jogi jellegű a jogcím, mégpedig az a szerződés, amely alapján a dolog tulajdona átruházásra kerül. A tulajdonátruházó szerződés a felek egyező akaratának kinyilvánítása, ezért a döntő a felek akarata, szándéka. A szerződés csak akkor jön létre, ha azt a felek megkötik. Ebben az esetben jogcímnek a jogelőd és jogutód egybehangzó, közös, átruházásra irányuló, kinyilvánított akaratát kell tekinteni. A szerződés fogalmilag a felek egyező akaratának kinyilvánítása. Ezért a szerződés a származékos szerzések tipikus jogcíme. Származékos szerzés esetén a jogcím bármilyen hibája, fogyatékossága a tulajdonszerzést, a tulajdonátszállást rendszerint meghiúsítja. A megkívánt szerzésmód bármilyen hibája, fogyatékossága (ingó dolognál a birtokba adás meghiúsulása, ingatlanok esetében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elmaradása) a tulajdonszerzést, a tulajdonátszállást rendszerint meghiúsítja.
A tulajdonjog megszerzéséhez a magyar jog az ügyletegység elvét követi: az érvényes jogcímet és szerzésmódot egyaránt megköveteli. Ez a tulajdonszerzés két feltétele, ezért véletlenül senki nem válhat tulajdonossá.
Eredeti szerzésmód esetén új tulajdonjog keletkezik. A szerzés eredetisége lényegében azt jelenti, hogy új tulajdonjog jött létre, függetlenül attól, hogy korábban a dolgon állt-e fenn tulajdonjoga valakinek, s ha igen, az a jog milyen terjedelmű volt. Az új, megszerzett tulajdonjog korlátlan, azaz az esetleges korábbi tulajdont terhelő kötelezettségek az új tulajdonosra nem szállnak át, és semmiféle jogfolytonosság nincs a 2 tulajdonos között.
Származékos szerzésnél az új tulajdonjog a dolgon korábban már fennállt tulajdonjogon alapszik, a már fennálló tulajdonjog száll át az új tulajdonosra. Ebben az esetben jogutódlásról van szó, ezért a fennálló tulajdonjog tartalma a már létrejött terhekkel, korlátozásokkal együtt száll át az új tulajdonosra.
Ingóknál főszabályként a tulajdonszerzés időpontja az átadás.
Ingatlan tulajdonjoga átruházásának két feltétele van: érvényes szerződés vagy más jogcím, és a tulajdonosváltozásnak, illetve az új tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése.
Az adásvételi szerződés
Ezen szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonát a vevőre átruházza és a dolgot a vevő birtokába bocsátja, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. A dolog tulajdonjogának pénz ellenében történő átruházása feltétele és az alapja az adásvételi szerződésnek, más szerződésektől való elhatárolásának.
Az adásvétel tárgya minden forgalomképes dolog.
Az adásvételi szerződés lényeges tartalmi elemei:
- az eladó(k) és a vevő(k) személye,
- az adásvétel tárgyát képező dolog meghatározása
- a tulajdon-átruházási szándék
- a vételár.
Az adásvételi szerződés általában nincs formakényszerhez kötve, tehát alakja a felek döntésétől függ, kivéve, ha jogszabály kötelező alakiságot ír elő.
A vételár meghatározása adásvételi szerződés esetén csak pénzben történhet.
Az adásvételi szerződések speciális alakzatai
Az adásvételi szerződésnek – tipikus modelljei mellett – ismerjük annak speciális alakzatait is.
- Az eladott dolog visszavásárlásának joga (legfeljebb 5 évre).
- A felek megállapodhatnak részletvételben.
- Megtekintésre vétel (a vevő olyan dolgot vásárol, amelyet az adásvételt megelőzően nem volt módja megtekinteni)
- Próbára vétel
- Minta szerinti vétel
- Elővásárlási jog
A csere
Csereszerződés esetén kölcsönös tulajdon átruházásra kerül sor, csak míg az adásvételi szerződésnél pénz és dolog cserélt gazdát, itt a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget.
Ajándékozási szerződés
Az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Az ajándék ellenében semmifajta ellenszolgáltatás nem járhat.
A vállalkozási és megbízási szerződés összehasonlítása
|
Megbízási viszony |
Vállalkozási jogviszony | |
| Jogi szabályozás helye |
PTJK, Magánjogi jogviszony |
PTJK, Magánjogi jogviszony |
| Jogviszony létrejötte |
Szóban vagy írásban megkötött megbízási szerződéssel |
Szóban vagy írásban megkötött vállalkozási szerződéssel |
| Jogviszony alanyai | Megbízó – Megbízott | Megrendelő – Vállalkozó |
|
Felek egymáshoz való viszonya |
Mellérendelt, egyenjogú felek |
Mellérendelt, egyenjogú felek |
| Ki/mit vállal? |
A rá bízott ügy gondos ellátását (általában ellenszolgáltatás fejében) MEGBÍZOTT A megbízó díj fizetésére köteles (kivéve ingyenes szolgáltatásnál) |
Egy munkával elérhető eredmény létrehozását, ellenszolgáltatás fejében VÁLLALKOZÓ Szolgáltatás átvételét és díj fizetését MEGRENDELŐ |
| Időbeliség |
Megbízott maga osztja be a munkát, az elvégzendő munkához igazodva. |
Az eredmény eléréséhez igazodva a vállalkozó maga osztja be a munkát. |
|
A munkavégzés személyhez kötöttsége |
A megbízott személyesen köteles eljárni, de igénybe vehet mást is, akinek a magatartásáért ő felel. |
Nincs személyes munkavégzési kötelezettsége. A vállalkozó maga is elvégezheti, de mással is elvégeztetheti. A lényeg a vállalt eredmény produkálása |
|
Munkavégzés helye, ideje |
Nincs meghatározva, de az ellátandó ügy jellegéből adódhat kötöttség. |
Nincs meghatározva hely, kivéve, ha ez a munka jellegéből következik. Időpont sincs meghatározva, lényeg, hogy határidőre elkészüljön. |
|
Utasítási jogkör |
A megbízott az ügyet a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően látja el, a megbízó célszerű és szakszerű utasításait köteles teljesíteni. |
A megrendelőnek a munkavégzésre nincs, csak az eredmény tekintetében van utasítási és ellenőrzési joga. |
|
Kapcsolatok |
A megbízottnak nincs szervezeti kapcsolata a megbízóval, és viszonylag független is tőle. |
A vállalkozónak nincs szervezeti kapcsolata a megrendelővel és független tőle. |
| Ellenszolgáltatás | Ingyenes is lehet, de ha visszterhes, akkor a megbízási díj magába foglalja a munka ellenértékét és a megbízás ellátásával kapcsolatban felmerült költségeket is. | Ingyenes vállalkozás nincs.
A vállalkozói díj magába foglalja a vállalkozó munkájának eredményét, és az eredmény előállítása során felmerült költségeket is. |
| Kártérítési felelősség | Teljes polgári jogi felelősség | Teljes polgári jogi felelősség |
| Jellemző | Bizalmi elem |
Szakmai elem |
A megbízási és vállalkozási szerződést meghatározó minősítő jegyek:
- nem feltétel a személyes közreműködés
- jellemző a mellérendeltségi viszony
- az irányítási, utasítási, ellenőrzési jog nem terjed ki minden részletre, csak az ügy ellátására, a szolgáltatás nyújtására, az ellenőrzés esetenkénti
- a feladat ellátásához szükséges időt maga szervezi és határozza meg
- saját eszközeit veszi igénybe a tevékenység ellátásához, ezek költségét a díj magában foglalja
- a jogbiztonság szempontjából érdemes írásba foglalni
- a feladat elvégzésének, teljesítésének helyéről általában maga dönt
- a díjfizetésre az elvégzett feladat teljesítését követően kerül sor
Kivitelezési szerződés
Ezen szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.
Az építési, szerelési és más hasonló munkák jogi szempontból közös, lényegi vonása, hogy a felek ennél a szerződéstípusnál a szolgáltatást tervdokumentációra utalással határozzák meg. A vállalkozó nem általában valamilyen építmény, hanem mindig konkrétan megtervezett építmény előállítását vállalja, a szolgáltatása a tervdokumentáció kivitelezésében áll. A munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége.
A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről e megrendelőt tájékoztatni.
Tervezési szerződés
Tervezési szerződésről olyan vállalkozási szerződések esetén beszélhetünk, ahol a vállalkozó kötelezettsége műszaki-gazdasági tervező munka elvégzése, a tervdokumentáció átadása, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. A tervezési szerződés akkor megy teljesedésbe, amikor a megrendelő a tervet átveszi. A megrendelő a tervet csak a szerződésben meghatározott célra és esetben használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja.
Utazási szerződés
Utazási szerződés alapján a vállalkozó utazás és az út egyes állomásain való tartózkodás megszervezésére, továbbá kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, a megrendelő a szolgáltatások átvételére és díj fizetésére köteles. A szerződést írásba kell foglalni. Új szabály szerint a megrendelőt az utazás megkezdése előtt megilleti a szerződési pozíció átruházásnak joga. A jogok és kötelezettségek átruházását megelőzően keletkezett kötelezettségekért és az átruházásból eredő többletköltségek megfizetéséért a megrendelő és a harmadik személy egyetemlegesen állnak helyt.
· tétel: Ismertesse a különbséget a szállítási, a szállítmányozási és a fuvarozási szerződés között! Hasonlítsa össze a bérleti szerződés és a haszonbérleti szerződést! Mutassa be, hogy milyen egyezőségeket és különbségeket tartalmaz a Polgári Törvénykönyv!