Szerződés fogalma:
A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
Érvénytelenség fogalma:
Valamely törvényben meghatározott ok folytán a szerződéssel elérni kívánt jogi hatás elmaradása.
Az érvénytelenség formái:
- a semmisség
- a megtámadhatóság
Mindkét forma azonos joghatás vált ki, vagyis a szerződés létrejöttének idejétől kezdődően (ex tunc hatállyal) a szerződés érvénytelen, és főszabályként a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet vissza kell állítani. A semmis szerződésnél az érvénytelenségi ok önmagában kiváltja az érvénytelenséget, megállapításához semmiféle eljárásra nincs szükség. A megtámadható szerződés érvénytelensége attól függ, hogy a jogosult személy él-e a megtámadási jogával, és a megtámadás eredményes-e.
A semmis szerződések:
A szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli. (külön eljárásra nincs szükség) A semmisségi ok észlelése annyit jelent, hogy a felek által célzott joghatás nem érhető el. Jogkövetkezménye tehát az, hogy a bíró a semmis szerződés alapján előterjesztett igényt elutasítja. A bíróság nem rendelkezik hivatalból az érvénytelenség jogkövetkezményeiről, ezért ha bármelyik fél a semmisnek minősített szerződés alapján történt vagyonmozgás rendezését kívánja, úgy ehhez külön kereseti, ill. viszontkereseti kérelmet kell előterjesztenie. A semmisségre bizonyos korlátok között határidő nélkül lehet hivatkozni. A semmisség jogkövetkezményeként érvényesítésre kerülő kötelmi igény ált. szabályok szerint elévül, a dologi jog igény pedig az elbirtoklás folytán enyésztethető el.
Megtámadható szerződések:
A megtámadási okot a bíróságnak nem kell hivatalból észlelnie. A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított 1 éves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási ok ismeretében, a megtámadási határidő megnyílása után a szerződési akaratát megerősíti, vagy lemond a megtámadási jogáról. A megtámadásra a sérelmet szenvedett fél jogosult, de megtámadhatja a szerződést pl. kezes, haszonélvező is. A megtámadási határidő nem jogvesztő, alkalmazni kell az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályait.
Az érvénytelenség oka:
- A szerződési akarat hibája
- A szerződési jognyilatkozat hibája
- A célzott joghatás hibája,
Semmisségre vezető érvénytelenségi okok:
· akarathibák (Pl. cselekvőképtelenség, színlelt szerződés, fizikai kényszer)
Akarathibáról beszélünk akkor, ha a szerződő feleknek vagy bármelyiküknek a szerződési akarata hiányzik, ill. akaratnyilvánítását a jog nem fogadja el.
· nyilatkozati hibák (pl. alaki hiba, álképviselet)
Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés (ha a jogszabály másként nem rendelkezik) semmis.
· célzott joghatás hibái (pl. tilos szerződések, lehetetlen szerződések)
Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik
Megtámadásra vezető érvénytelenségi okok:
· akarathibák (pl. tévedés, megtévesztés, fenyegetés)
Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerte.
· célzott joghatás hibái (pl. feltűnő értékkülönbség, tisztességtelen általános szerződési feltétel, fogyasztói szerződések tisztességtelen kikötései)
Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja.
Az érvénytelenség jogkövetkezményei:
Az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyre állítása, az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével a szerződés érvényessé nyilvánítása, ill. a jogalap nélküli gazdagodás elvét követő elszámolás érvényesíthető.
Hatályosság, hatálytalanság, természetes kötelmek
A jogügylet hatályossága azt jelenti, hogy az érvényes szerződésből eredő jogok érvényesíthetők, a kötelezettségek kikényszeríthetők, tehát a jogügylet képes kifejteni mindazokat a joghatásokat, amelynek érdekében a felek létrehozták.
Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt).
Felfüggesztő feltétel:
Ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeni eseménytől tették függővé, a szerződés hatálya e feltétel bekövetkeztével áll be.
Bontó feltétel:
Ha a felek a szerződés hatályának megszűntét tették bizonytalan jövőbeni eseménytől függővé, a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatálya megszűnik.
Beleegyezés, jóváhagyás:
A szerződés nem válik hatályossá, ha a harmadik személy a beleegyezést vagy a hatóság jóváhagyást nem adja meg, vagy ha arról a bármelyik fél által a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül nem nyilatkozik.
A fedezetelvonó szerződés a hatálytalanság egyik tipikus esete. Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszeművolt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés (természetes kötelmek)
Bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni (naturalis obligatio) :
- a játékból vagy fogadásból eredő követelést (kivéve, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le)
- kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelést
- azokat a követeléseket, amelyek bírósági úton való érvényesítését törvény kifejezetten kizárja
A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés önkéntes teljesítését nem lehet visszakövetelni.
A szerződés teljesítése:
A szerződés teljesítésének minősége:
A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra.
A szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie:
- a jogosult által meghatározott célra
- azokra a célokra is, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak (szokott jó minőség)
A szolgáltatásnak meg kell felelnie:
- az ígért minőségnek
- jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek
A jogosult késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége megfelelő-e. A szolgáltatás minőségének és mennyiségének megvizsgálásával járó költségek a jogosultat terhelik.
A szerződés teljesítésének módja:
A felek kötelesek egymást értesíteni, ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik. (kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett) Az akadályközlési kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a mulasztó fél a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felelős.
A szerződéses pénztartozás teljesítése:
Az ellenszolgáltatás magában foglalja a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket. Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozzák meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított 30-on belül kell teljesíteni.
A szerződés teljesítése vagylagos szolgáltatás esetén:
A szolgáltatás akkor vagylagos, amikor a felek a szerződésben legalább két szolgáltatást jelölnek meg, a kötelezettség több szolgáltatásközül bármelyikkel teljesíthető, és a lehetséges szolgáltatások közül valamelyik fél kiválaszthatja, hogy melyik szolgáltatással történjék meg ténylegesen a szerződés teljesítése. A választás joga elsősorban a kötelezetett illeti. A kötelezett a választás jogát egyoldalú jognyilatkozattal vagy magával a teljesítéssel is gyakorolhatja. A választás után a másik szolgáltatásra már nem lehet áttérni.
Harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése:
A harmadik személy javára szóló szerződést „háromlábú” ügyletnek nevezhetjük, ahol a szerződő feleken (a kedvezményezőn és a kötelezetten) kívül van egy eredetileg kívülálló személy (a kedvezményezett), aki jogosulttá válik. Ilyenkor a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötnek szerződést.
A kedvezményező és a kötelezett jogviszonyát fedezeti viszonynak, a kedvezményezett és a kötelezett jogviszonyát szolgáltatási viszonynak nevezzük.
A szerződésszegés:
A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. A szerződés megszegését eredményezheti tehát a szerződés bármely tartalmi elemének bármilyen magatartással megvalósuló sérelme.
Részleges, közbenső és előzetes szerződésszegés:
Részleges szerződésszegés:
Osztható szolgáltatás egy része vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés jogkövetkezményei erre a részre következnek be, kivéve, ha a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét sértené.
Közbenső szerződésszegés:
A fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse. A közbenső intézkedési kötelezettség kölcsönösen terheli a feleket, azt nem lehet csak a jogosult személyéhez kötni.
Előzetes szerződésszegés:
Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni.
Általános szerződésszegési jogkövetkezmények:
a teljesítés követelése
Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél továbbra is jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére.
visszatartási jog gyakorlása
A szolgáltatás visszatartása nem végleges, hanem átmeneti állapot, csak az alapul szolgáló ok fennállásáig vagy addig jogszerű, amíg a másik fél megfelelő biztosítékot nem nyújt.
elállás (azonnali hatályú felmondás)
A teljesítés visszatartására jogosult fél el is állhat a szerződéstől, vagy ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, jogosult a szerződést fel is mondani, ha megfelelő határidőt szabott, és ezalatt a másik fél a szerződésszegést nem szüntette meg, vagy a teljesítésre megfelelő biztosítékot nem nyújtott (határidő tűzéses elállás). Ha a szerződésszegés következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, akkor póthatáridő tűzése nélkül is elállhat a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, felmondja azt (érdekmúlásos elállás). A jogosult köteles megjelölni az elállás vagy felmondás okát. Az elállás a szerződést a megkötésnek időpontjára visszamenő hatállyal szünteti meg.
kártérítés
Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Az mentesül a felelősség alól, aki bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. A megtérítendő kár elvben mind a szolgáltatásban keletkezett kárt, mind a jogosult egyéb vagyonában bekövetkezett kárt, mind pedig a jogosult elmaradt hasznát magában foglalja.
A szerződésszegésnek azok a jogkövetkezményei, amelyek nem zárják ki egymást, együttesen is érvényesíthetők. (pl. elállás és a kártérítés)
A szerződésszegésnek a Ptk.-ban szabályozott fajtái a következők:
- kötelezett késedelme
- jogosult késedelme
- hibás teljesítés
- teljesítés lehetetlenné válása, és megtagadása
Kötelezett késedelme:
A kötelezett késedelme a teljesítés ideiglenes elmulasztását jelenti. A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti. A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő, pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárát, kivéve, ha a késedelmét kimenti.
Jogosult késedelme:
A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el. Teljesítéskor a szerződés tárgyát kell felajánlani. Átvételi késedelem esetén a kötelezett a dolog őrzésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles, a kárveszély pedig a jogosultra száll át.
Hibás teljesítés:
A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. A hibás teljesítés következtében kellékszavatosságból, termékszavatosságból, jótállásból, jogszavatosságból eredő igények, illetve kártérítés érvényesíthető.
Kellékszavatosság:
A kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint kijavítást, vagy kicserélést igényelhet, vagy az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy a kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított 1 év alatt évül el. (ha fogyasztó és vállalkozó közötti szer. estén 2 év alatt évül el, ingatlan estén 5 év) A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.
Termékszavatosság:
A vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított 2 évig terheli.
Jótállás:
Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy a jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért.
Jogszavatosság:
Ha tulajdonjog, jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetén a tulajdonjog, más jog vagy követelés megszerzését harmadik személy joga akadályozza, a jogosult köteles a kötelezettet megfelelő határidő tűzésével felhívni arra, hogy az akadályt hárítsa el vagy adjon megfelelő biztosítékot. A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet.
A teljesítés lehetetlenné válása és megtagadása:
Az eredeti (már a szerződéskötéskor is fennállott) és az utólagos (a szerződéskötést követően beállott) lehetetlenség egyforma jogi megítélés alá esik: szerződésszegés, a teljesítés meghiúsulása. Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásról tudomást szerző fél késedelem nélkül köteles erről a másik felet értesíteni. Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért az egyik fél felelős, a másik fél szabadul a szerződésből eredő teljesítési kötelezettsége alól, és a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti. Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a szerződés megszűnik, és a felek a lehetetlenné válásból eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól.
A teljesítés megtagadása: ha valamelyik fél teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a másik fél választása szerint a késedelem vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
A szerződés megerősítése és módosítása:
A szerződés megerősítő, a szerződés meghiúsulásához kapcsolódó önként vállalható többletszankció a foglaló. A foglaló csak pénzösszeg formájában adható. A foglaló a szerződés teljesítésének biztosítéka annyiban, hogy a szerződés nem teljesítése esetére kárátalányként funkcionál.
Kötbér:
A kötbér a szerződés megerősítéseként, meghatározott szerződésszegés esetére meghatározott pénzösszeg kifizetésére tett ígéret. A kötbér írásban köthető ki. A kötbér is kárátalány szerepet tölt be annyiban, hogy nem kell bizonyítani a kárt. A fizetési kötelezettség csak abban az esetben áll fenn, ha a fél felelős a szerződésszegésért.
Jogvesztés:
A jogvesztés a szerződést megerősítő olyan írásbeli szerződési kikötés, amely szerződésszegés esetére valamelyik fél valamely, egyébként a szerződésben biztosított jogának az elvesztését, mint szankciót rendeli.
Szerződésmódosítás:
A módosulás kifejezés alatt a felek szándékán kívül álló olyan jogi tényeket értünk, amelyek a szerződést valamely lényeges elemében megváltoztatják. A módosítás pedig az az akaratlagos magatartás, amely a felek akaratából vezet ugyanezen következményre. A felek a közöttük fennálló kötelmi jogviszonyt elsősorban egyező akarattal módosíthatják. A módosító szerződés létrehozása ugyanolyan úton történik, mint bármely más szerződésé.
A törvény feljogosítja a bíróságot a felek szerződésének módosítására. Ennek konjunktív feltételei vannak. Bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha
- a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené és a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható
- a körülmények megváltozását nem ő idézte elő
- a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe
A bíróság a szerződést az általa meghatározott időponttól úgy módosíthatja, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön.