A kötelem tágabb fogalom, mint a szerződés. A Ptk. példálódzó jelleggel felsorolja azokat a leggyakoribb tényállásokat, amelyek kötelmet keletkeztetnek! Kötelem keletkezhet különösen szerződésből, károkozásból, személyiségi dologi, vagy más jog megsértéséből, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból. Kötelem jogszabályból, vagy bírósági (hatósági) határozatból akkor keletkezik, ha a jogszabály vagy a határozat így rendelkezik. és a kötelezetett, a jogosultat, és a szolgáltatást is meghatározza.
A kötelem annak teljesítésével, vagy teljesítés hiányában a felek erre irányuló megállapodásával, a kötelezett és/vagy a jogosult halálával szűnik meg.
Diszpozitivitás: az eltérést nem engedő, illetve feltétlen érvényesülést igénylő (kógens) rendelkezések korlátai között a jogviszony szereplői szabadon eltérhetnek a kötelmek közös szabályaitól is, ha a jogszabály az eltérést nem tiltja.A diszpozítiv rendelkezések funkciója az, hogy a tipikus élethelyzeteket szabályozzák, a felek érdekeit kölcsönösen és elfogadhatóan védjék.
A képviselet szabályai: Szerződést kötni, jognyilatkozatokat tenni – főszabály szerint – képviselő útján is lehet. Képviselő más személy helyett és nevében jár el, eljárásának joghatásai pedig a képviseltre állnak be. A képviseleti jog alapulhat: 1) Jogszabályon (törvényes képviselet). Ide sorolható a kiskorúak, a gondnokság alá helyezettek képviselete és a jogi személyek szervezeti képviselete. 2) Jogügyleten (tipikusan meghatalmazáson). Ez a meghatalmazotti képviselet, pl. a jogi képviselőnek adott meghatalmazás esetén. 3) Bírósági vagy hatósági határozaton (kirendelésen alapuló képviselet). A bíróság a perben, a közjegyző a hagyatéki eljárásban kirendelhet ügygondnokot, gyámhatóság a kiskorú érdekében kirendelhet eseti gondnokot.
Tartozás elismerés és egyezség: Ha a kötelezett a tartozást elismeri, a tartozás jogcíme nem változik meg, azaz nem eredményez a korábbi jogalaptól független, új kötelezettségvállalást. A tartozást elismerőnek kell bizonyítania, hogy az általa elismert tartozás miért tér el a követelt tartozástól, ha eltér. A tartozás elismerés a tartozás fennállásának megdönthető vélelmét állítja fel, amely alól az adós még sikeres bizonyítás révén szabadulhat. Nem csak szerződésből eredő kötelem ismerhető el. Indokolt lehet más kötelmek esetén (pl. kártérítés) is. A tartozás elismerés bármilyen formában előfordulhat, nem kell feltétlenül írásban történnie (lehet pl. ráutaló magatartás is). A tartozáselismerés az elévülést megszakítja, ám a már elévült tartozást annak elismerése esetén sem lehet bírósági úton behajtani.
Meghatározott idő elteltével a követelések általában elévülnek. Az elévülés nem szünteti meg önmagában az alanyi jogot, de kizárja az igény bíróság előtti érvényesítését. A követelés az elévülés folytán természetese kötelemmé, azaz NATURÁLIS OBLIGÁCIÓVÁ válik!
A felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezheti, hogy kölcsönösen engedményeket tesznek egymásnak (akár el is állhat valamelyik fél). Ez egy sajátos kötelemmódosító jogügylet. Az egyezség nem más, mint a kötelem feltételeinek újbóli, az eredeti feltételektől eltérő megállapítása. A perbeli (vagy bírói) egyezség eljárásjogi fogalom¨ilyenkor a felek akaratából, de a bíróság jóváhagyásával rendeződik a jogvita.
Többalanyú kötelmek: a szolgáltatás magában foglalja mindazon jogokat és kötelezettségeket, amelyek a kötelem alanyait megilletik, illetőleg terhelik. A szolgáltatás jellegét tekintve lehet adás, tevés és tűrés, és helyt állás. Jellege alapján lehet egyszeri, tartós, időszakos, személyhez kötött, és forgalmi jellegű. A szolgáltatás lehet ingyenes és visszterhes.
A kötelmek teljesítése: a szolgáltatást az adott kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. a teljesítéssel járó költségek a kötelezetett terhelik. Jogosult a kötelezett kérelmére köteles a teljesítés írásbeli elismerésére.
A teljesítés ideje meghatározható határnap vagy határidő kitűzésével. Legkésőbb ezen a napon teljesíteni kell. Határidő kitűzése nem csak szerződésben, hanem hatóság által is elképzelhető, illetve jogszabályban is (lásd ART). Az előteljesítés a felek együttes akaratnyilatkozata alapján képzelhető el, mely rögzíthető szerződésben, de külön megállapodásban is (szóban pl.) Erre viszont egyik fél sem kötelezhető a másik által.
A szolgáltatás teljesítési helye a kötelezettnek a kötelem keletkezésének időpontjában lévő telephelye, ennek hiányában székhelye, természetes személy esetén lakó (ennek hiányában tartózkodási ) helye. Ha kötelezettnek több telephelye van, azt kell tekinteni a teljesítés helyének, amely a kötelemmel a legszorosabb kapcsolatban áll.
Ha valaki nem a feltételeknek megfelelően teljesít, akkor beszélünk hiányos teljesítésről.
Pénztartozások teljesítése: A pénztartozást fizetéssel lehet teljesíteni. A fizetés szabályai nem csak a pénztartozás teljesítésére alkalmazandók, hanem minden pénzszolgáltatásra pl. óvadék. a fizetés a pénz tulajdonjogának a jogosult részére történő átengedése. történhet átutalással vagy kp-ben.
A jogosult a pénztartozás idő előtti kiegyenlítését mindig köteles elfogadni. Az idő előtti pénzkiegyenlítésből eredő esetleges költségeket a kötelezett tartozik megfizetni. (eltérő megállapodás hiányában)
A pénztartozás teljesítési helye eltér a dolog szolgáltatás teljesítési helyétől. Főszabályként a tv úgy rendelkezik, hogy a pénzt a jogosulthoz „házhoz kell vinni”, ha kp-ben egyenlítünk ki, átutalás esetén a teljesítési hely a jogosult bankszámláját vezető pénzintézet érintett telephelye.
A pénztartozás teljesítési módja: fő kérdés ebből a szempontból a teljesítés pénzneme. A diszpozítiv főszabály a teljesítés helyén és idején érvényes pénznemet jelöli meg a teljesítés pénznemeként. A felek jogosultak más pénznemet is meghatározni.
Ha a pénztartozás teljesítéseként a fizetett összeg az egész tartozásra nem elegendő, akkor részteljesítésről beszélünk. Ennek elszámolásáról a jogosult rendelkezhet. Ha eltérő rendelkezés nem születik, akkor elsősorban a költségekre, majd a kamatokra, végső soron pedig a főtartozásra kell elszámolni. Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.
A szerződés tárgya, tartalma, alakja, a szerződéskötés, előszerződés:
A szerződés kettő vagy több fél egybehangzó, joghatás kiváltását célzó és arra alkalmas akaratnyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik szolgáltatás teljesítésére és jogosultság szolgáltatás követelésére. A szerződés tehát kötelmi jogviszonyt hoz létre.
A szerződés szerződési ajánlatok alapján jön létre: az egyik fél ajánlatot tesz (szerződési ajánlat) a másik fél pedig elfogadja (elfogadó nyilatkozat). Szerződésről csak akkor beszélhetünk, ha a felek között akarategység (konszenzus) van. A szerződési ajánlat kötöttséget keletkeztet (ajánlathoz kötöttség), de az ajánlattevő a kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárhatja vagy korlátozhatja. Szóbeli ajánlat csak azonnali elfogadás esetén keletkeztet kötöttséget. Az ajánlat – és a szerződéskötés – szóban, írásban és ráutaló magatartással lehetséges, kivéve ha jogszabály alaki kötöttséget – jellemzően írásbeliséget – ír elő.
A szerződés tárgya mindig valamely vagyoni értékű szolgáltatás. A szerződés tartalma a felek – egymás irányába fennálló – jogai és kötelezettségei. A szerződések tárgya alapján megkülönböztetjük a tulajdonátruházó , a tevékenység kifejtésére irányuló , a valamilyen tevékenységtől való tartózkodásra irányuló és a készenléti jellegű szerződéseket. Az egyes szerződéstípusokat tartalmuk különbözteti meg. A Ptk. vagy egyéb jogszabályok a leggyakrabban előforduló szerződéstípusokat nevesíti és szabályozza (tipikus vagy nevesített szerződések), de atipikus szerződések is érvényesen létrehozhatók.
Az előszerződésben a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Az előszerződés alakja a megkötendő szerződés alakiságához igazodik, tartalmilag pedig minden olyan elemet meg kell benne határozni, amely alapján a megkötendő szerződés tartalma egyértelműen megállapítható.