A szabálysértési jog olyan önálló jogág, amely számos életviszonyt érint és a büntetőjoggal ellentétesen a társadalomra csekélyebb fokban veszélyes cselekményekkel szembeni védelmet hivatott biztosítani.

A kezdetekben, a csekély fokban veszélyes tevékenységet a jogtörténet során kihágásnak nevezték. A kihágás szabályozására 1879. évben került sor.(1879. évi XI., törvénycikk.)

A jelen hatályos szabálysértési törvényünk a 2012. április 15.-én hatályba lépett szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012.évi II. törvény, amely hat részből áll.

Az általános szabályokat követi a szabálysértési eljárás, majd a végrehajtás szabályozása következik, a negyedik rész a szabálysértési nyilvántartási rendszer, az ötödik az egyes szabálysértéseket öleli fel, és a hatodik utolsó rész a záró rész.

Szabálysértésnek minősül a tv. által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra, azonban bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti MO állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és a jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait, illetve amelyre tv. szabálysértési elzárás büntetés kiszabását is lehetővé teszi, vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazását kötelezően elrendeli.

Az elkövetőket a szabálysértési törvényben meghatározott joghátrány fenyegeti, mely felróhatóság alapján meghatározott, represszív ( akadályozó, gátló ) jellegű, a jogsértéssel arányos. A szabálysértési cselekmény formális elemei a jogellenességben és a joghátrányban nyilvánulnak meg.

A szabálysértési cselekmények tekintetében főszabályként a területiség elve érvényesül.

A szabálysértést meghatározó jogszabályt a belföldön elkövetett szabálysértésre kell alkalmazni, azonban ha nemzetközi szerződés vagy tv. előírja, ezen törvényt kell alkalmazni a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a szabálysértést meghatározó jogszabály szerint szabálysértés.

A cselekményt az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni, azonban a szabálysértési eljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény eljárási szabályai szerint kell lefolytatni.

A bűnösség megnyilvánulási formái: a szándékos és a gondatlan elkövetés.

Szándékosan követi el a szabálysértést, aki cselekményeinek következményeit kívánja, vagy a következményekbe belenyugszik. A szándékosság két fajtáját különböztetjük meg, az egyenes szándék, amikor kívánja (dolus directus) és az eshetőleges szándékot

(dolus eventualis ) azaz a belenyugvás.

Gondatlanságból követi el a szabálysértést, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A gondatlanság lehet tudatos (luxuria ) vagy pedig hanyagság ( negligentia ).

A szabálysértés megvalósítói az elkövetők és a részesek, azaz a felbújtó és a bűnsegéd.

Elkövető , az aki a cselekményt maga valósítja meg.

Részesek, a cselekmény megvalósításában nem vesznek részt, de közreműködnek.

Felbujtó , aki a cselekmény elkövetésére, mást, szándékosan rábír.

Bűnsegéd, aki a cselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.

A kísérlet csak a szabálysértést meghatározó jogszabály kifejezett rendelkezése estén büntetendő.

Felelősség, csak olyan cselekményért lehet megállapítani, amelyet jogszabály az elkövetés idején szabálysértésként rendelt büntetni, és csak olyan büntetést vagy intézkedést lehet alkalmazni, amelyről jogszabály az elkövetés idején rendelkezett.

Akivel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn, szabálysértés miatt nem vonható felelősségre.

Nem állapítható meg szabálysértés akkor sem, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, illetve, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

Felelősségre vonás akadályai :

- gyermekkor

- aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjék

-a cselekményt, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el

-tévedés, aki a szabálysértést abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra csekély fokban sem veszélyes és erre a feltevésre alapos oka van ( a tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha azt gondatlanság okozta )

-aki a cselekményt jogos védelemben vagy végszükségben követte él.

A szabálysértési szankciók lehetnek büntetések vagy intézkedések.

BÜNTETÉSEK

Szabálysértési elzárás

Csak bíróság szabhat ki. Tartama, a legrövidebb egy nap, a leghosszabb hatvan nap. A leghosszabb tartama fiatalkorú esetén, harminc nap, halmazati büntetés esetén negyvenöt nap.

Nem szabható ki elzárás, méltányolható személyi, családi, egészségügyi körülmények esetén. Az elzárás alá vont személy fogyatékos, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesül. A várandóság negyedik hónapját meghaladta, a tizenegyedik évét be nem töltött, gyermekét egyedül nevelő szülő. Aki folyamatos ápolást felügyeletet igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.

Pénzbírság

A pénzbírság legalacsonyabb összege, ötezer forint, a legmagasabb összege százötvenezer, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén háromszázezer forint.

A pénzbírság meg nem fizetése esetén a bíróság szabálysértési elzárásra változtathatja át. Az átváltoztatás során ötezer forintonként egy napi szabálysértési elzárást kell számítani. A meg nem fizetett pénzbírságnak ötezerrel nem osztható részét mem kell figyelembe venni.

Nem lép, a meg nem fizetett pénzbírság helyébe szabálysértési elzárás, ha az eljárás alá vont személy az elzárásnál hivatkozott kizáró okok valamelyikének megfelel, vagy közérdekű munkával megváltotta.

Helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának van helye. A helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig, hat hónapon belül ismételt elkövetés esetén hatvanezer forintig terjedhet.

Fiatalkorúval szemben pénzbírságot, vagy helyszíni bírságot csak akkor lehet kiszabni, ha a fiatalkorú annak megfizetését vállalja.

Közérdekű munka

A közérdekű munka kiszabása esetén az eljárás alá vont személy köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.

A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, főszabályként legkisebb mértéke, hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra.

Közérdekű munka nem szabható ki abban az esetben, ha az eljárás alá vont személy az elzárásánál ismertetett kizáró feltételek valamelyikének megfelel.

Ha az eljárás alá vont személy a munkakötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság a közérdekű munka, illetve annak hátra lévő részét, hat óránként számítva egy nap szabálysértési elzárásra változtatja át.

A büntetések önállóan és egymás mellett is kiszabhatók azzal, hogy a szabálysértési elzárás mellett nem szabható ki közérdekű munka.

Nem lehet végrehajtani a szabálysértési elzárás büntetést, a pénzbírságot, a közérdekű munkát, ha az alaphatározat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt.

Intézkedések

Járművezetéstől eltiltás

Az elkövető eltiltható, illetve el kell tiltani az elkövetőt a járművezetéstől, ha a szabálysértés engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegését követte el.

Az eltiltás meghatározott járműkategóriára, ill. járműfajtára is vonatkozhat. Legrövidebb tartama, főszabályként egy hónap, leghosszabb tartama egy év.

Elkobzás

El kekk kobozni azt a dolgot

· amelynek birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot

· amely szabálysértés elkövetése útján jött létre

· amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott

· amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak

· amelyre a szabálysértést elkövették, vagy amelyet szabálysértés befejezését követően e dologelszállítása céljából használtak.

Az utóbbi két esetben az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az eljárás alá vont személy tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott.

Nincs helye elkobzás elrendelésének, ha a cselekmény elkövetése óta két év telt el, kivéve, ha az elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes.

Az elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható felelősségre.

Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.

Kitiltás

Két kört érint.

· Sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés miatt az eljárás alá vont személy kitiltható bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvényről, valamint a helyszínül szolgáló sportlétesítményből

· Kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabálysértés miatt e tevékenysége folytatásának megakadályozása érdekében- az eljárás alá vont személy kitiltható a kereskedelmi létesítményből.

A kitiltás generális, minimum hat hónap, maximum két év.

Figyelmeztetés

Ha a szabálysértés csekély súlyú, és az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható, figyelmeztetés alkalmazható, amely a hatóság rosszallását kifejező, nevelő jellegű intézkedés. A figyelmeztetés rámutat az adott jogsértés helytelen voltára, és egyben felhívja az elkövető figyelmét arra, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló cselekményektől.

A figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható.

A büntetés kiszabásakor és az intézkedés alkalmazásakor figyelembe kell venni a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül az eljárás alá vont személy szabálysértés miatt történt felelősségre vonását. Enyhítő körülményként kell figyelembe venni az eljárás alá vont személy hatóságokkal való együttműködését.

Elévülés

A felelősségre vonásra főszabályként a cselekmény elkövetését követő hat hónapon belül kerül sor.

Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér.

Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntető eljárás indul, de a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az ügyet átteszi a szabálysértési hatósághoz vagy az eljáró bírósághoz, az elévülés az áttételt elrendelő határozatnak, érkezése napjával újrakezdődik.

A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, a fegyelmi jogkőr gyakorlója, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik.

A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak.

Eljárási alapelvek

  • Senki sem tekinthető szabálysértés elkövetésében felelősnek mindaddig, amíg szabálysértési felelősségét a szabálysértési hatóság vagy bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
  • A felelősség bizonyítása a hatóságot terheli. Senki sem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására.
  • A helyszíni bírság kiszabása esetén a szabálysértés elkövetésének elismerése bizonyítékként értékelendő.
  • Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő vallomást tegyen és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.
  • Az eljárás alá vont személyt megilleti a védekezéshez való jog.
  • A határozat és intézkedés ellen, valamint intézkedések elmulasztása miatt, ha a törvény kivételt nem tesz, jogorvoslatnak van helye. Az eljárás alá vont személy a jogorvoslati jogáról írásban lemondhat.
  • A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit sem érhet hátrány.

Szabálysértés miatt eljáró hatóságok

  • a fővárosi, megyei kormányhivatal járási ( fővárosi kerületi ) hivatala ( a továbbiakban: járási hivatal ),
  • rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létre hozott rendőri szerv,
  • Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,
  • járásbíróság ( első fokon a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt )

Helyszíni bírság kiszabására jogosultak

  • rendőrség
  • járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője
  • Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve
  • hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője
  • közlekedési hatóság ellenőre
  • közterületi-felügyelő
  • természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr
  • erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője
  • halászati őr
  • mezőőr

A szabálysértési eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes, illetve szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt első fokon az elkövetés helye szerint illetékes járási bíróság jár el.

Ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, az elkövetés helye, továbbá a szabálysértés felderítésének a helye szerinti illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.

Az ügyész ellenőrzi a szabálysértési hatóságok eljárásának és intézkedésének törvényességét, valamint törvényességi felügyeletet gyakorol a szabálysértési nyilvántartási rendszer felett.

A szabálysértési eljárásban, ha a szabálysértési hatóság jár el, a hatóság az érdemi kérdésben határozatot hoz, amennyiben a szabálysértési eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik, a bíróság végzéssel dönt.