A versenytörvény (1996. évi LVII. Törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról) tartalmazza a magyar versenyszabályozás valamennyi anyagi jogi szabályát, így foglalkozik mind az általános üzleti tisztességtelenséggel, mind a versennyel összefüggő fogyasztóvédelmi, mind a versenykorlátozással kapcsolatos (antitröszt) kérdésekkel, továbbá az anyagi jogi szabályok érvényesítésével kapcsolatos - a GVH-ra (Gazdasági Verseny Hivatal), illetve a bíróságokra vonatkozó - eljárási rendelkezéseket is meghatározza.
A versenytörvény rendelkezései közül a II. fejezetben szabályozott, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos előírásokat nem a GVH érvényesíti, hanem bírósághoz lehet fordulni. A versenytörvényben foglalt szabályok másik csoportjában (ide tartozik a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, a kartellezés, az egyéb versenyt korlátozó megállapodások és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma) versenyfelügyeleti eljárásban a GVH jár el, mint a versenyhez fűződő közérdek védelmére és érvényesítésére hivatott hatóság, ugyanakkor 2005 novembere óta lehetőség van arra is, hogy a jogsértés miatt sérelmet szenvedett fél a bíróság előtt próbáljon érvényt szerezni e rendelkezéseknek. Az előzetes engedélyezés formáját öltő fúziókontroll (összefonódások ellenőrzése) előírások alkalmazása kizárólag a GVH hatáskörébe tartozik.
(http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2HYPERLINK "http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=51&m5_doc=4244&m57_act=2"&HYPERLINK "http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=51&m5_doc=4244&m57_act=2"st=1HYPERLINK "http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=51&m5_doc=4244&m57_act=2"&HYPERLINK "http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=51&m5_doc=4244&m57_act=2"pg=51HYPERLINK "http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=51&m5_doc=4244&m57_act=2"&HYPERLINK "http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=51&m5_doc=4244&m57_act=2"m5_doc=4244HYPERLINK "http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=51&m5_doc=4244&m57_act=2"&HYPERLINK "http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=51&m5_doc=4244&m57_act=2"m57_act=2)
A versenytörvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is (együtt vállalkozás) Magyarország területén tanúsított piaci magatartására, továbbá a törvény II-III. fejezetében szabályozott magatartások kivételével a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása Magyarország területén érvényesülhet.
A versenytörvényben szabályozott kérdések:
- A tisztességtelen verseny tilalma
- Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma
- A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma
- A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
- A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése
- A Gazdasági Versenyhivatal
- Ágazati vizsgálat
- Bejelentés és panasz
- A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának általános szabályai
- A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
- A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának lefolytatása
- A versenyfelügyeleti eljárás megindítása
- Jogorvoslat a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásában
- A vizsgálati kifogás
- A Gazdasági Versenyhivatal által indítható per
- A bíróság versenyfelügyeleti eljárása
- A Gazdasági Versenyhivatal döntésének végrehajtása
- Eljárás az európai közösségi versenyszabályok alkalmazása során
A tisztességtelen verseny tilalma:
· Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.
· Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.
· Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.
· Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.
· Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredet megjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.
· Tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz.
Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma:
· Tilos a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtéveszteni.
Az üzletfelek megtévesztésének minősül különösen, ha
a) az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;
b) elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli;
c)az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, az üzletfél döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;
d) különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.
· Tilos az üzletfél választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.
A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma:
Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.
(2) Ez a tilalom vonatkozik különösen:
a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására;
b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;
c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók, üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;
d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;
e)-
f) a piacra lépés akadályozására;
g) arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;
h) a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.
Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű.
Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg, kivéve, ha az
a) a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, vagy
b) a piac versenytársak által történő felosztására vonatkozik.
(3) A tíz százalékot meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.
Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.
A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.
Földrajzi terület az, amelyen kívül
a) a fogyasztó, illetve az üzletfél nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy
b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.
Nem függetlenek az egy vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások, valamint azok a vállalkozások, amelyeket ugyanazok a vállalkozások irányítanak.
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma:
Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:
a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;
b) a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók, üzletfelek kárára korlátozni;
c) indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;
d) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni;
e) az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani;
f) az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;
g) azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;
h) a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni;
i) a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy
j) a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.
Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen
a) azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli;
b)a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását;
c) az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak, illetve vállalkozáscsoportnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.
(3) Gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport vagy több vállalkozás, illetve több vállalkozáscsoport közösen.
A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése:
Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha
a) két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,
b) egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy
c)több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni.
(2)E törvény alkalmazásában közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha
a) a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy
b) jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy
c) szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy
d) a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik.
Közvetett irányítással rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet az általa irányított vállalkozás - vele együtt vagy önállóan - irányít vagy vállalkozások közösen irányítanak.
A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport, valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van.
A biztosítóintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a bruttó biztosítási díjak értékét kell figyelembe venni. A befektetési szolgáltatók összefonódásánál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételét, a pénztárak összefonódásánál a tagdíjbevételt kell figyelembe venni. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások összefonódásánál a nettó árbevétel helyett az alábbi bevételi tételek összegét kell figyelembe venni:
a) kamatok és kamatjellegű bevételek,
b) bevétel értékpapírokból:
ba) bevétel részvényekből és egyéb változó hozamú értékpapírokból,
bb) bevétel részesedésből,
bc) bevétel kapcsolt vállalkozásokban való részesedésből,
c) kapott jutalékbevételek,
d) pénzügyi műveletek nettó nyeresége,
e) egyéb üzleti tevékenységből származó bevétel.
A Kormány a vállalkozások összefonódását közérdekből - így különösen a munkahelyek megőrzése, az ellátás biztonsága érdekében - nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítheti. Az ilyen összefonódáshoz nem kell a Gazdasági Versenyhivatal szerinti engedélyét kérni.
A kartell fogalma:
A kartellek általános fogalmát a jogszabály nem definiálja, de a nemzetközi versenyjoggal összhangban kartellok alatt a versenykorlátozó hatású megállapodásokat értjük.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalma:
2008. évi XLVII. Törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról - szóló törvény szabályozza.
Kereskedelmi gyakorlat (fenti törvény szerint): a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja.
Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ez által a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
Tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő vagy agresszív.
Hézagmentesség elve (szellemi tulajdon védelme kapcsán):
A szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat jelen pillanatban az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk) 86. és 87. § szabályozza. Az új szabályozás 2014. március 15-én lép hatályba, amit a 2013. évi V. törvény A Polgári Törvénykönyvről (PTK) szabályoz.
A Ptk. 86. §-ának (1) bekezdése szerint a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll, ez az általános rendelkezés védelem alá helyez minden szellemi alkotást (ún. hézagmentes oltalom elve). A Ptk. nem határozza meg azt, hogy mi minősül szellemi alkotásnak, ugyanakkor a védelem két kritériumát mégis megállapítja. A törvény 86. §-ának (3) bekezdése szerint – ha külön törvény másként nem határozza meg az oltalom feltételeit – csak akkor védett a szellemi alkotás, ha társadalmilag széles körben felhasználható és még nem vált közkinccsé. A szellemi alkotások hézagmentes oltalmának elve (elméleti) „biztonsági hálóként” működik a jogrendszerben, mivel a szellemi alkotások jellemző típusainak többségére ma már önálló törvények – saját oltalmi kritériumokkal – biztosítanak védelmet. Így ez a rendelkezés csak abban az esetben biztosít védelmet, ha más eszközzel nem lenne védhető az adott alkotás.
A PTK abban tér el Ptk. Rendelkezéseitől, hogy érdemi szabályt nem, csak egy kisegítő alkalmazásra vonatkozó rendelkezést tartalmaz olyan kérdésekre, amelyet a szerzői jogról és az iparjogvédelemről rendelkező törvények nem szabályoznak.
A szerzői mű és a díjazás védelme:
Szabályozza a 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról .
Szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
b) a nyilvánosan tartott beszéd,
c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
f) a rádió- és a televíziójáték,
g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,
i) a fotóművészeti alkotás,
j) a térképmű és más térképészeti alkotás,
k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,
l) a műszaki létesítmény terve,
m) az iparművészeti alkotás és annak terve,
n)3 a jelmez, a díszlet és azok terve,
o) az ipari tervezőművészeti alkotás,
p)4 a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
(4)5 Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.
(5)6 A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre.
(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.
(8)7 Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek.
A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
A szerzőt a mű keletkezésétől fogva megilleti a szerzői jogok - személyhez fűződő és vagyoni jogok - összessége.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.
A szerző személyhez fűződő joga, hogy művét nyilvánosságra hozza, illetve művét a nyilvánosságtól visszavonja, hogy a művén a nevét feltüntessék és szerzői minőségét elismerjék, valamint, hogy a művét ne torzíthassák el (a mű integritásához való jog).
Ezek a jogok a művet megalkotó személyt, a szerzőt illetik meg. A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, arról nem mondhat le. A szerző tehát érvényesen nem rendelkezhet úgy, hogy az általa alkotott mű szerzőjének mást kell tekinteni.
A szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző tehát maga hasznosíthatja művét, vagy a hasznosítás monopóliumát (vagy annak egy részét) másnak átengedheti.
A mű felhasználása történhet anyagi formában (többszörözés, terjesztés, kiállítás) és nem anyagi formában (nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, átdolgozás).
A mű sajátos címe is védelem alatt áll, és a műben szereplő jellegzetes alak kereskedelmi hasznosításának - ill. a hasznosítás engedélyezésének joga - is megilleti a szerzőt.
A szerzőt a mű felhasználásának engedélyezése fejében szerzői jogdíj illeti meg, amelyről a felek a felhasználási szerződésben állapodnak meg. A szerzőt a felhasználással kapcsolatosan a felhasználónál keletkezett bevétellel arányos díjazás illeti meg (pl. egyösszegű díjazás), hacsak a felek kifejezetten meg nem állapodnak a közös kockázatviselésen alapuló díjazásban (ún. royalty jellegű részesedés a műpéldányok értékesítéséből keletkezett bevételből). A szerző tehát csak akkor viseli a műve felhasználásának vállalkozásából eredő kockázatot, ha erre nézve kifejezetten megállapodott a felhasználóval.
A fent vázolt lehetőségekkel élve a felek tetszésük szerint határozhatják meg az átengedett felhasználási jog terjedelmét (azaz a felhasználó piaci helyzetét meghatározó monopóliumot). Természetesen minél szélesebb körű a művel kapcsolatos felhasználói monopólium, annál többe kerül. Fontos, hogy a szerződésből egyértelműen kiderüljön, hogy a felek által kialkudott jogdíj milyen terjedelmű felhasználási jogot „fed le”. Ha azután a nagy siker folytán a felhasználás az eredetileg előirányzottnál nagyobb mértékű lesz, az ún. „best seller” rendelkezés alapján lehet a jogdíjat a keletkezett nagyobb bevétellel arányba hozni.
Felhasználási szerződések főbb jellemzői:
Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
A felhasználási szerződés feltételeit a felek szabadon állapítják meg. A szerződésben meg kell határozni a szerző által engedélyezett felhasználási jog pontos terjedelmét, azaz a szerződés által jogosított felhasználás módját, mértékét, területét és időtartamát. A felhasználási szerződést írásba kell foglalni.
A felhasználási szerződés csak akkor ad a felhasználónak kizárólagos felhasználási jogot, átdolgozási jogot, kép-, ill. hangrögzítésre, digitális másolásra, ill. importra jogot, valamint a megszerzett felhasználási jog tovább-engedélyezésének jogát, ha erről a szerződésben a felek kifejezetten megállapodtak.
Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Ha tehát a szerződés a fenti feltételekről nem rendelkezik, azt utólagos értelmezéssel nem lehet a felhasználó javára kiterjeszteni. Ugyancsak nem terjeszthető ki a szerződés a megkötésekor ismeretlen felhasználási módra, illetve a szerző meghatározatlan számú jövőbeli (a szerződés megkötésekor még meg sem alkotott) művére sem.
Létrejöhetnek alkotói megbízások, akár hosszú távra is, ahol a szerző jövőbeli, esetleg csak fajtájuk, vagy jellegük szerint meghatározott művek felhasználási jogát engedi át a felhasználónak.
A szerző egyoldalú nyilatkozattal felmondhatja a kizárólagos engedélyt tartalmazó felhasználási szerződést, ha a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben rögzített határidőn belül, vagy ha a felhasználó a megszerzett jogot nem rendeltetésszerűen gyakorolja. Ugyancsak felmondhatja a szerző a felhasználási szerződést, ha személyhez fűződő jogával élve a művet a nyilvánosságtól visszavonja, de ekkor a felhasználót kártalanítania kell. A hosszú távú alkotói megbízások szerződéseit minden ötödik évben mondhatják fel a felek.
A találmány kritériumai:
Szabályozza a 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról.
A szabadalmazható találmány (szabadalmi oltalom tárgya): Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén.
Nem minősül találmánynak különösen: a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer, az esztétikai alkotás; a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program; az információk megjelenítése.
A találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány
· törvény állította feltételeknek megfelel
· nincs kizárva a szabadalmi oltalomból
· bejelentése megfelel a törvény által előírtaknak
Kizáró okok:
A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne.
Nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen
a) az ember klónozására szolgáló eljárás;
b) az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás;
c) az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra;
d) az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára;
e) a d) pontban megjelölt eljárással létrejövő állat.
Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban
a) a növényfajták (105. § a) pont) és az állatfajták
Oltalom jogosultja és jogai:
Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta.
Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepel.
Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzőségi részarányát - a szabadalmi bejelentésben eredetileg megadott ellenkező megjelölés hiányában - egyenlőnek kell tekinteni.
A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. Mellőzni kell a feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő szabadalmi iratokon, ha azt a feltaláló írásban kéri.
A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.
Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.
Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.
A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.
Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át.
A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalmazotti találmányt, megalkotását követően, haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval.
A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e.
A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak a feltalálónak a találmány nyilvánosságra hozatalához való jogával [7. § (7) bek.] összhangban hasznosíthatja.
A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja.
Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a megoldás az ismertetés átvételének időpontjában nem volt szabadalmazható.
A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára.
A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap.
A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve, ha a szabadalmasnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását ellenezze.
Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett.
Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett.
A szabadalmi oltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.
A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart. (Kiegészítő oltalomra van lehetőség a törvény előírásainak megfelelően.)