Egyéni vállalkozó

Az egyéni vállalkozás jogforrása a 2009. évi CXV. tv. (az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről).

E törvény szabályozza az egyéni vállalkozók tevékenysége megkezdésének, folytatásának, szünetelésének és megszűnésének, valamint a Magyarországon székhellyel rendelkező egyéni cég alapításának, működésének és megszűnésének feltételeit, tagjának vagy tagjainak jogait és kötelezettségeit.

Az egyéni vállalkozás fogalma:

A Magyar Köztársaság területén a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező természetes személy gazdasági tevékenysége.

Ki nem lehet egyéni vállalkozó:

1. aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,
2. Akit korrupciós, gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (a mentesülésig);
3. Akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt 1 évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek (a mentesülésig);
4. Aki foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll (az adott tevékenységet folytató vállalkozás során);
5. Aki foglalkozási tilalom hatálya alatt áll (pl. másik, a vállalkozással összeférhetetlen tisztség miatt); 6)Aki gazdasági társaság korlátlan felelősségű tagja, már egyéni vállalkozó vagy egyéni cég tagja.

Tevékenység megkezdése:

A vállalkozási tevékenység megkezdését személyesen vagy az ügyfélkapun keresztül kell bejelenteni. A változás-bejegyzéseket, a szünetelést és a megszűnést kizárólag az ügyfélkapun keresztül lehet bejelenteni.

A bejelentést az erre szolgáló űrlapon kell megtenni, amely tartalmazza:

1. A vállalkozó nevét, születési nevét;
2. Nyilatkozatot, hogy a kizáró okok nem állnak fenn;
3. A – TEÁOR szerinti – főtevékenységet és egyéb tevékenységeket;
4. A székhelyet, a telephelyet és a fióktelepet;
5. nyilatkozatot az állami adóhatóságnak.

Az eljárás díj és illetékmentes. A bejelentést követően a vállalkozó igazolást kap, de ha kéri, a hatóság vállalkozói igazolványt is kiállít.

Az egyéni vállalkozó felelőssége:

Az egyéni vállalkozó a vállalkozás tevékenységéért korlátlanul felel.

Tevékenység folytatása:

A vállalkozó több tevékenységet folytathat, több telephelyet és fióktelepet tarthat fenn, alkalmazhat munkavállalót, bedolgozót, segítő családtagot és szak- illetve szakközépiskolai tanulót.

A vállalkozó halála vagy cselekvőképességének elveszítése esetén megnyílik a lehetőség a vállalkozási tevékenység továbbfolytatására. A vállalkozó halála esetén az özvegy, özvegy hiányában illetve annak egyetértésével az örökös jogosult a továbbfolytatásra. Ha a vállalkozó a cselekvőképességét veszíti el, a törvényes képviselő – a vállalkozó javára – folytathatja a tevékenységet.

Szüneteltetés:

A vállalkozó bejelentheti szünetelését (1 hónaptól 5 évig). Ha igazolvánnyal is rendelkezik, azt a hatóságnak le kell adni. Ha 5 év elteltével a tevékenységét nem folytatja, a vállalkozás megszűnik.

Az egyéni vállalkozás megszűnik:

1. Halállal vagy gondnokság alá helyezéssel, ha nincs aki a vállalkozási tevékenységet továbbfolytatná.
2. A megszűnés bejelentésével.
3. Egyéni cég alapításával.
4. Ha az adóhatóság törli a vállalkozó adószámát.

A hatóság a tevékenység folytatását meg is tilthatja:

1. Ha kizáró okok következnek be.
2. Ha a szünetelés letelt és a vállalkozó a tevékenységet nem folytatja.
3. Ha a vállalkozó egyik tevékenységét sem folytathatja jogszerűen.

Az egyéni cég:

Jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely cégbírósági bejegyzéssel jön létre.

• A bejegyzéshez cégnév is szükséges, amely név alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, perelhet és perelhető.
• Az egyéni cégnek egy tagja (alapítója) lehet.
• Egy tag csak egy egyéni cég tagja lehet.

Az egyéni cég alapító okirattal jön létre, amely közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat lehet, és amelyet minden tagnak alá kell írnia.

Az alapító okiratban meg kell határozni:

1. A cégnevet;
2. A jegyzett tőkét és a rendelkezésre bocsátás módját (ha a jegyzett tőke meghaladja a 200 ezer forintot, akkor apportból is állhat);
3. Az alapító felelősségét, amely korlátlan (ec.) vagy korlátozott (kfc.) lehet. Korlátozott felelősség esetén meg kell határozni a pótbefizetés mértékét is, amelyet meghaladóan az alapító a magánvagyonával nem felel.

Az egyéni cég esetén a legfőbb szerv hatáskörét az alapító gyakorolja.

Az ügyvezetést elláthatja a tag (tagsági jogviszony keretében) vagy vezető tisztségviselő.

Az egyéni cég egyszemélyes gazdasági társasággá alakulhat át.

A szövetkezet:

A szövetkezetekre vonatkozó hatályos jogi szabályozást a 2006. évi X. tv. tartalmazza.

Előzményei az 1992. évi I. tv. és a 2000. évi CXLI. tv. (korábbi szövetkezeti törvények).

A hatályos szövetkezeti törvényt kiegészítő jogszabályok:

1. a biztosító és hitelszövetkezetekre vonatkozó külön szabályok;
2. a lakásszövetkezetekre vonatkozó szabályok;
3. az európai szövetkezetekre vonatkozó szabályok.

A szövetkezetek profitorientált jogi személyek, amelyek a gazdasági társaságoktól elsősorban abban különböznek, hogy gazdasági céljuk mellett társadalmi tevékenységet is elláthatnak.

A szövetkezet fogalma:

A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegy-tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint mást társadalmi – kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi – szükségletei kielégítésének elősegítése.

A törvény bevezette a szociális szövetkezet fogalmát is.

A szociális szövetkezet fogalma:

1. Olyan szövetkezet, amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése (ebben az esetben a szövetkezet nevében fel kell tüntetni a szociális szövetkezet kifejezést).
2. Olyan szövetkezet, amely iskolaszövetkezetként működik (ebben az esetben a szövetkezet nevében fel kell tüntetni az iskolaszövetkezet kifejezést).
3. A szociális szövetkezet külön törvényben meghatározottak szerint közhasznú jogállású lehet.

A foglalkoztatási szövetkezet fogalma:

A foglalkoztatási szövetkezet szociális szövetkezet, amelynek legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja.

A foglalkoztatási szövetkezet a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára a munkafeltételek megteremtését elsősorban munkaerő-kölcsönzés, valamint munkaközvetítő tevékenység útján valósítja meg, amelyre a munkaerő-kölcsönzésre, a közhasznú kölcsönzőre vonatkozó, valamint a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltételeit szabályozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a saját tagjai tekintetében munkaerő-kölcsönzési tevékenységet láthat el.

A szövetkezet alapítása:

Szövetkezetet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – legalább 7 alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat.

Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát.

Az alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek.

A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét.

Ez a szabály nem vonatkozik a másodlagos szövetkezetre, amely kizárólag szövetkezetekből álló szövetkezet.

Szociális szövetkezet tagjai csak természetes személyek lehetnek.

Szociális szövetkezetnek (az iskolaszövetkezetet ide nem értve) a természetes személy tagjain kívül helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat) is lehet a tagja.

Iskolaszövetkezet alapításában oktatási intézménynek is részt kell vennie.

Természetes személyként szövetkezeti tag az lehet, aki

1. 18. életévét betöltötte;
2. 14. életévét betöltötte és a nyilatkozata érvényességéhez rendelkezésre áll a törvényes képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata.

A tagokat tilos nyilvános felhívás útján gyűjteni.

A szövetkezet létesítő okirata:

Alapszabály, amelyet az alakuló közgyűlés fogad el.

Az alakuló közgyűlés emellett:

1. kimondja a szövetkezet megalakulását;
2. megválasztja a szövetkezet szerveit;
3. megállapítja, hogy a tagok a rész jegytőke teljesítésére kötelezettséget vállaltak.

A tagok a rész jegytőke legalább 30%-át az alapítást követő 8 napon belül kötelesek befizetni, a nem pénzbeli hozzájárulásokat pedig teljes egészében a szövetkezet rendelkezésére bocsátani.

A szövetkezet illetve a szövetkezeti tag cégbírósági bejegyzésére csak ezt követően kerülhet sor.

A szövetkezet gazdasági tevékenységet a cégbejegyzési kérelem benyújtását követően végezhet.

Szociális szövetkezetnek - az önkormányzat tag kivételével - nem lehet befektető tagja

A tagsági felelősség a szövetkezetben:

A szövetkezeti tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben áll fenn.

Ez elsősorban a vagyoni hozzájárulás teljesítése, továbbá – ha azt az alapszabály lehetővé teszi – a pótbefizetés teljesítésére terjed ki.

A szövetkezet hitelezőjével szemben a tag a magánvagyonával nem felel.

A szövetkezet felépítése:

A szövetkezet legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

A közgyűlésnek kizárólagos hatáskörei vannak:

Ide tartozik például az alapszabály módosítása, a tisztségviselők megválasztása, visszahívása, a pótbefizetés elrendelése, az éves beszámoló elfogadása és az adózott eredmény felhasználásáról való döntés.

A közgyűlésen minden tag jogosult részt venni, a közgyűlési határozatokat szavazással hozzák meg. A közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés). Szükség esetén rendkívüli közgyűlés is összehívandó, például, ha olyan ügyben kell sürgős döntést hozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az alapszabály – 500 főt meghaladó taglétszámú szövetkezetben – részközgyűlést vagy küldöttgyűlést is létrehozhat.

A szövetkezet ügyvezetése:

A legalább háromtagú igazgatóság látja el, élén az igazgatóság elnökével.

Az 50 főnél kevesebb taglétszámú szövetkezet alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy nem hoz létre testületet, hanem az ügyvezetést egyszemélyi vezető, az ügyvezető elnök látja el. Az ügyvezetés legfontosabb jogosítványa a képviselet.

Az ügyvezetés egyéb feladatai az operatív irányítás, a munkáltatói jogok gyakorlása, a közgyűlés összehívása, az éves beszámoló és az eredmény felhasználására vonatkozó javaslat előkészítése.

Az ügyvezetés a feladatát a közgyűlésnek felelősen, a felügyelőbizottság ellenőrzése mellett végzi.

A felügyelőbizottság:

Legalább háromtagú ellenőrző szerv.

Legfontosabb feladata az ügyvezetés tevékenységének figyelemmel kísérése, annak véleményezése. Tapasztalatairól a közgyűlésnek számol be. 20 főnél kisebb taglétszámú szövetkezetnél a felügyelőbizottság feladatait – az alapszabály rendelkezése szerint – a szövetkezet egyik tagja is elláthatja.

A részjegy:

A szövetkezetben a tagsági jogviszonyt, valamint a tag vagyoni hozzájárulását a szövetkezeti részjegy, mint értékpapír testesíti meg.

Az európai szövetkezet:

Az európai szövetkezet a – belföldi – szövetkezettekkel mutat rokon vonásokat.

Európai szövetkezetet legalább 5 természetes személy tag hozhat létre, ha közülük legalább 2 más-más tagállam lakosa.

Az európai szövetkezet létrejöhet egyesüléssel (fúzióval) vagy (belföldi) szövetkezet átalakításával is.

A jegyzett tőke minimális mértéke 30 ezer EURO.

A tagi felelősség korlátozott.