Társulási és szerződéskötési szabadság

Társulási és szerződéskötési szabadságelve – a jogalanyok saját elhatározásból vehetnek részt a társaságban, és megválaszthatják milyen társasági formát alapítanak /típuskényszer/. Bármely jogalany bármely jogalannyal társulhat, a jogszabály nem tesz különbséget jogalanyok között.

A hitelezők védelmében magánszemély csak egy olyan cégben lehet tag, ahol korlátlan a felelőssége.

A társasági törvény nem tesz különbséget belföldi és külföldi között, a külföldinek garantálja, hogy érdekeltsége teljes biztonságot élvez. A külföldi nyereségét szabadon kiviheti az országból.

A törvényességi felügyeletet a Cégbíróság látja el. Ellenőrzi a társasági szerződést illetve egyéb okiratokat. Enyhébb esetben figyelmeztet, pénzbüntetést szab ki, vagy a cég határozatának végrehajtását megsemmisítheti, illetve megszüntetheti a vállalkozást.

  • Jogi személyiséggel rendelkező társaságok (közös vállalat, KFT, RT) – mindazon jogok hordozója, amelyek nem kizárólag természetes személyhez kötQdnek /pl. házasságkötés, örökbefogadás/
  • Jogi személyiség nélküli társaságok (BT, közkereseti társaság) – nem lehet olyan jogviszonyok alanya, amelyeket a jogrend kizárólag jogi személyeknek rendel a törvény.

Társulási szabadság személyi korlátai.

  • A társasság létrehozásához 2 esetet kivéve legalább 2 személy szükséges
    kivétel: 1 személyes RT valamint az 1 személyes KFT
  • Egy személy egy idejűleg csak egy társaságnak lehet korlátlanfelelősségű tagja.
  • Nem lehet valaki egy időben egyéni vállalkozó és korlátlan felelősségű tag valamely gazdasági társaságban.
  • Kiskorú nem lehet korlátlan felelősségű tag.
  • KKT és Bt nem lehet korlátlanul felelős tagja gazdasági társasságnak
  • Helyi önkormányzat csak olyan gazdasági társaságnak lehet tagja amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét .
  • Költségvetési szerv nem lehet korlátolt felelősségű tagja egy gazdasági társaságnak sem.
  • Pártok csak 1 személyes Kft-t alakíthatnak

Társulási szabadság tárgyi korlátai

  • Bizonyos gazdasági tevékenységeket ( pl Casino –Rt ) csak meghatározott gazdasági társasági formában lehet végezni.
  • Bizonyos tevékenységeket csak hatósági engedély birtokában lehet végezni . ( Pl Casino-Szrt )
  • Bizonyos tevékenységeket csak akkor folytathatnak , ha van olyan személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja a gazdasági társaságnak aki a tevékenység folytatásához szükséges végzettséggel rendelkezik.(pl Eü Bt – orvos )

A felügyelő bizottságra és a könyvvizsgálóra vonatkozó szabályok a gazdasági társaságoknál

Felügyelőbizottság

A tagok (részvényesek) a gazdasági társaság ügyvezetésének ellenőrzése céljából jogosultak – bizonyos esetekben pedig kötelesek - társasági szerződésükben felügyelőbizottság létrehozását előírni.

Kötelező a felügyelőbizottság létrehozása:

  1. a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében, kivéve, ha a részvénytársaság az egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik;
  2. zártkörűen működő részvénytársaság esetében, ha azt a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező alapítók, illetve tagok (részvényesek) kérik;
  3. a társaság formájára és működésének módjára tekintet nélkül, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel előírja;

ha e törvény a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása érdekében így rendelkezik.

A felügyelőbizottság legalább három, legfeljebb tizenöt tagból áll, testületként jár el. A felügyelőbizottság - ha törvény vagy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - tagjai sorából választ elnököt, szükség esetén elnökhelyettest. A felügyelőbizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van; határozatát a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

A felügyelőbizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek a felügyelőbizottsági tevékenységben nincs helye. A felügyelőbizottság tagját e minőségében a gazdasági társaság tagjai (részvényesei), illetve munkáltatója nem utasíthatja. A felügyelőbizottság tagjai a társaság legfőbb szerve ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt.

A felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a gazdasági társaság legfőbb szerve hagy jóvá. A felügyelőbizottság ügyrendje lehetővé teheti, hogy a felügyelőbizottság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani.

Ha a felügyelőbizottság tagjainak száma a társasági szerződésben meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, a gazdasági társaság ügyvezetése a felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a társaság legfőbb szervének ülését.

A felügyelőbizottság a vezető tisztségviselőktől, illetve a gazdasági társaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, amelyet a társasági szerződésben meghatározott módon és határidőn belül kell teljesíteni. A felügyelőbizottság a társaság könyveit és iratait - ha szükséges, szakértők bevonásával - megvizsgálhatja.

Ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a számviteli törvény szerinti beszámolóról a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

Ha a felügyelőbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerződésbe, illetve a gazdasági társaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a gazdasági társaság, illetve a tagok (részvényesek) érdekeit, összehívja a gazdasági társaság legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére.

A felügyelőbizottsági tagok megbízatásának időtartama eltérhet attól az időtartamtól, amelyre vonatkozóan a gazdasági társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselőket megválasztotta. Ha a társasági szerződés alapján a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselőket határozatlan időre választja, úgy a felügyelőbizottság tagjai is határozatlan időre választhatók.

A Gt.-ben szabályozott munkavállalói képviselet kivételével a gazdasági társaság munkavállalói nem válhatnak a felügyelőbizottság tagjává.

Egyebekben a felügyelőbizottsági tagság keletkezésére és megszűnésére - ha törvény eltérően nem rendelkezik a Gt. vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A felügyelőbizottsági tagok - a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társasággal szemben a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért, ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállításával és nyilvánosságra hozatalával összefüggő ellenőrzési kötelezettség megszegését is.

A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya, illetve a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az igazgatóság tagjai, illetve az ügyvezetők megválasztásának, visszahívásának, díjazása megállapításának jogát a felügyelőbizottságra ruházhatja át, továbbá egyes ügydöntő határozatok meghozatalát a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásához kötheti (ügydöntő felügyelőbizottság). Ez esetben az ügyvezetés körében ellátott funkciók tekintetében - a felügyelőbizottság tagjai is vezető tisztségviselőnek minősülnek.

Ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja, a munkavállalók - az üzemi tanácsnak a társaság ügyvezetésével kötött eltérő megállapodása hiányában - jogosultak részt venni a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében. Ebben az esetben a felügyelőbizottság tagjainak egyharmada a munkavállalók képviselőiből áll. Ha a tagok számának egyharmada tört számot eredményez, a felügyelőbizottság tagjainak számát a munkavállalókra kedvezőbb módon kell megállapítani.

Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság az egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik, a munkavállalókat a társaság ügyvezetése ellenőrzésében - az alapszabályban foglaltak szerint - megillető jogok gyakorlásának módjáról az igazgatótanács és az üzemi tanács állapodik meg egymással. Az alapszabály az igazgatótanácsnak a megállapodás megkötésére vonatkozó jogosultságát a cégvezetőre ruházhatja át. A felügyelőbizottságban részt vevő munkavállalói küldött - az üzleti titok körén kívül - tájékoztatni köteles az üzemi tanácson keresztül a munkavállalók közösségét a felügyelőbizottság tevékenységéről.

A munkavállalói küldöttet - a munkavállalók közül, a gazdasági társaságnál képviselettel rendelkező szakszervezet véleményének meghallgatása után - az üzemi tanács jelöli. Az üzemi tanács által jelölt személyeket a gazdasági társaság legfőbb szerve köteles a jelölést követő első ülésén a felügyelőbizottság tagjává választani, kivéve, ha a jelöltekkel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni. A felügyelőbizottságban a munkavállalói küldötteket a többi taggal azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. Ha a munkavállalói küldöttek véleménye a felügyelőbizottság többségi álláspontjától egyhangúlag eltér, a munkavállalók kisebbségi álláspontját a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén ismertetni kell. A munkavállalói küldött munkaviszonyának megszűnése esetén felügyelőbizottsági tagsága is megszűnik.

A munkavállalói küldöttet a gazdasági társaság legfőbb szerve csak az üzemi tanács javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha az üzemi tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére a társasági szerződésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget visszahívási, illetve az új küldöttre vonatkozó javaslattételi kötelezettségének.

Könyvvizsgáló

A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. A könyvvizsgáló nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást, amely közérdekvédelmi feladata tárgyilagos és független módon történő ellátását veszélyeztetheti. Külön törvény határozza meg a társaság könyvvizsgálója által végezhető kiegészítő tevékenységek körét, a szolgáltatásnyújtás feltételeit és korlátait.

Ha a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teszi, vagy azt a gazdasági társaság társasági szerződése egyébként előírja, a gazdasági társaság legfőbb szerve megválasztja a társaság könyvvizsgálóját és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát. Kötelező a könyvvizsgáló választása, ha azt törvény - a köztulajdon, közpénzek vagy a hitelezők védelme érdekében - előírja.

A társaság könyvvizsgálójává az választható, aki az erre vonatkozó jogszabály szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. Egyebekben a könyvvizsgálóra vonatkozó szakmai képesítési és etikai követelményeket, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat külön törvény állapítja meg. Ha a társaság legfőbb szerve jogi személyt választ a társaság könyvvizsgálójává, úgy a jogi személynek ki kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős. A személyében felelős könyvvizsgáló helyettesítésére - tartós távolléte esetére - helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető. Nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, illetve tagja (részvényese). Nem választható könyvvizsgálóvá a társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa, továbbá a társaság munkavállalója, e jogviszonya, illetve minősége fennállta idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig.

A társaság legfőbb szervének a társaság könyvvizsgálóját határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani. A könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint az őt megválasztó taggyűléstől (közgyűléstől) az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig (közgyűlésig) terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. A társasági könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása.

A könyvvizsgáló feladatának teljesítése érdekében a gazdasági társaság könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság pénzforgalmi számláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja.

A könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni.

A gazdasági társaság könyvvizsgálóját a társaság legfőbb szervének a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló az ülésen köteles részt venni.

Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a gazdasági társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a gazdasági társaság legfőbb szervének összehívását kezdeményezni. Ha a legfőbb szerv ülésének összehívására nem kerül sor, illetve a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságot értesíti.

Előtársaság

Fogalma: A gazdasági társaságok a Cégbíróság bejegyzésével jönnek létre ( konstitutív hatály ). A társasági szerződés aláírásától a Cégbírósági bejegyzésig tartó szakaszt nevezzük előtársasági szakasznak.

A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbírósági kérelem benyújtását követően kezdhet el, de innentől sem folytathat még a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet.

Előtársasági szakaszban a társaság mindent megtehet, kivéve: tagjai személyében törvényi eseteket kivéve változás nem következhet be

Cégbírósági eljárás: a cégbejegyzési kérelem bejegyzése után a cégbíróság haladéktalanul megvizsgálja a kérelmet és annak mellékleteit. Amennyiben a kérelemnek olyan hibája van, amely nem orvosolható, a cégbíróság azonnali hatállyal elutasítja. A kérelem orvosolható hibája esetén hiánypótlási felhívásnak van helye. Amennyiben a kérelem hibátlan, vagy a hiánypótlást eredményesen teljesítették, a cégbíróság a cég adatait bejegyzi a cégjegyzékbe, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. Jogi személyiség nélküli társaságoknál a cégbíróság 15 napon belül dönt. Amennyiben a társasági szerződés nem szerződésmintán alapján készül, akkor az ügyintézési határidő 30 nap. Jogi személyiségű gazdasági társaságok esetében az ügyintézési határidő – szerződésminta alkalmazása esetén – 30 nap, egyébként 45 nap. Az ügyintézési határidőbe a hiánypótlás ideje nem számít be. Ha a cégbíróság nem jegyzi be a cégadatokat a cégjegyzékbe a határidőn belül, akkor úgy kell tekinteni, mintha a cégbíróság teljesítette volna a kérelmet. A cégbejegyzést követően a cégbíróság gondoskodik a cég adatainak közzétételről papír alapon és digitálisan is (cégközlöny, cégértesítő). A változásbejegyzési eljárásra a bejegyzési eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a törvényben meghatározott eltérésekkel.

Cégbejegyzési eljárás:

Nem peres eljárás. Szüneteltetésének nincs helye.

Az eljárás során okirati bizonyításon kívül egyéb bizonyításnak nincs helye.

A cégjegyzékbe történő bejegyzés kérelemre történik. A cég szervezeti képviselője jogi képviselő útján köteles előterjeszteni. A kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható.

Kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem beadási határideje a létesítő okirat aláírásától számított 30 nap.

A kérelmet a cég székhelye szerinti illetékes cégbíróságon kell benyújtani papíralapú vagy elektronikus nyomtatványon.