{autotoc}
A polgári jogviszony alanyai azok a személyek, akik jogképességgel rendelkeznek. A jogképesség azt jelenti, hogy a személy jogokat polgári jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint a polgári jog alanya az ember (természetes személy) és a jogi személy. Az állam a polgári jogi jogviszonyokban jogi személy
Az ember mint jogalany (jogképesség, cselekvőképesség)
Az ember jogképessége általános, egyenlő. Általános, mert Magyarországon minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek. Egyenlő, mert a jogképesség nem függ az életkortól, nemtől, fajtól, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozástól.
A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.
A jogképesség a halállal szűnik meg.
Az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűnésétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismeretes volna. A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg. Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja. A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni.
A cselekvőképesség az embernek az a képessége, amelynél fogva saját akaratelhatározásával saját nevében jogokat szerezhet, illetve kötelezettségeket vállalhat. Cselekvőképessége csak az embernek van, de nem minden ember cselekvőképes. A cselekvőképesség ugyanis fokozatokat is ismer és ebből a szempontból vannak cselekvőképesek, korlátozottan cselekvőképesek és cselekvőképtelenek. A cselekvőképesség szerződéssel nem korlátozható, az ilyen szerződés semmis.
Aki cselekvőképes maga köthet szerződést, vagy tehet más jognyilatkozatot.
Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.
Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
A korlátozottan cselekvőképes személyek jognyilatkozatának érvényességéhez – ha a jogszabály kivételt nem tesz – törvényes képviselőjének (szülőjének, gyámjának, gondnokának) beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. A korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is
- tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
- megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
- rendelkezik munkával szerzett keresményével; keresménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat;
- megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.
Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be. Cselekvőképtelen az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezési eljárásra a 15. § rendelkezései megfelelően irányadók. A gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.
Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - tartósan teljes mértékben hiányzik.
A cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek.
A jogi személy
Jogi személyek az erre irányadó jogszabályok szerint az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek.
A jogi személy olyan szervezet, amelynek polgári jogi alanyi jogai, illetve kötelezettségei lehetnek. A szervezet azáltal lesz jogi személy, hogy a jogképességet közvetlenül törvény vagy a törvény alapján valamely más aktussal (pl. nyilvántartásba vétellel, jóváhagyással) az állam elismeri.
A jogi személy főbb ismérvei:
- A jogi személy az állam által elismert céllal rendelkezik.
- A jogi személy állandó szervezettel rendelkezik, amely a tagok változásától, a dolgozók ki- és belépésétől változatlan. Az állandó szervezetnek a polgári jog szempontjából lényeges részét az ügyintéző és képviselő szervek alkotják.
- A jogi személy a tagok, az alapító vagyonától elkülönített vagyonnal rendelkezik, ezzel a vagyonnal önálló vagyoni felelősséggel rendelkezik.
A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.
A jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt jogszabály is létesíthet.
A személyhez fűződő jogok
A személyhez fűződő jogokat polgári jogi védelemben tartja. A személyhez fűződő jogok védelme nemcsak természetes személyekre, hanem jogi személyekre is kiterjed.
Polgári jognak kinyilvánítja: a személyhez fűződő jogról a jogosult sem mondhat le magától. A jogosult korlátozhatja a maga jogait, de csak szerződésben „veszélyes sport” A Ptk. nevesíti a személyhez fűződő jogokat: élet, emberi méltósághoz, testi épséghez, egészséghez, egyenlő bánásmódhoz való jog, jó hírnévhez való jog, becsülethez, emberi méltósághoz való jog, - magánélet tiszteletben tartásához való jog, a lelkiismereti és a személyi szabadsághoz való jog, személyes adatok védelméhez való jog, a képmás és hangfelvételhez való jog, titokvédelem, kegyeleti jog.
A Ptk. e jogok megsértéséhez szankciókat kapcsol. Többféle szankció típus:
- Felróhatóságtól független szankció ( objektív felelősség: nem vizsgáljuk, hogy felelős-e, hanem megtörtént-e, ki követte el) A jogsértés bírósági megállapítása. A jogsértő eltiltása a további jogsértéstől. A jogsértő elégtétele. A sérelmes helyzet megszüntetése, az eredeti állapot helyreállítása.
- Külön szankciókat állapít meg a Ptk. a sajtó helyreigazítási perekben és a jó hírnév védelme érdekében.
- Felróhatóságtól függő: Sérelem díj, károsult igénye. Ennek az értékét a bíróság a jogsértés fokára való tekintettel határozza meg.
- Kártérítési felelősség: Polgári jog általános szabályai szerint. Vannak külön jogszabályok amelyek személyhez fűződő jogot védenek (licenc, ipar, jogvédelem, stb.).