TULAJDONSZERZÉSI MÓDOK

• A tulajdonjog megszerzése részben eredeti, részben származékos csoportba tartozik. A szerzésmód lényege a technikában, a cselekményben ragadható meg. A tulajdonjog keletkezéséről csak akkor beszélhetünk, ha a törvény által ehhez megkövetelt teljes tényállás minden eleme hiánytalanul bekövetkezik, megvalósul, a külvilág számára is észlelhető.
• Eredeti szerzésmódok, az eredeti tulajdonszerzés esetében a törvény meghatározott tényállások megvalósulását követeli meg, ahhoz, hogy a tulajdon-keletkeztetést elismerje.
• Származékos tulajdonszerzések esetében, ahol a jogelőd „juttatja”, származtatja a tulajdonjogát át a jogutódnak.
• Leggyakoribb szerzési mód: az átruházás. Traditionakis szokás nevezni.

a/ ingó dolgok esetében az átruházás birtokba adással fejeződik ki.

b/ ingatlan esetében főszabályként az ingatlan-nyilvántartáshoz kötjük. Az ingatlan-nyilvántartási adat, bejegyzés lesz a biztos, bárki számára megismerhető, hiteles külső tény, amely nyilvánvalóvá teheti a forgalom számára is a tulajdonos személyét. A dolog átadása jelenti az új tulajdonos tényleges birtokba helyezését.

Történhet:

1. legegyszerűbben a dolog fizikai átadásával, kézen-közön való átadással.
2. ha az új tulajdonos már birtokban van, kétségtelenné kell tenni, hogy a jövőben nem más nevében, hanem tulajdonosként van birtokban.
3. ha a tulajdonos továbbra is magánál tartja a dolgot, de már a birtoklást más nevében és más jogán tartja ( mint bérlő).
4. ha a birtokos a régi és az új tulajdonoshoz képest harmadik személy, a régi tulajdonos a harmadik személyt (birtokost) utasítja, hogy a jövőben a dolgot, már az új tulajdonos nevében birtokolja (birtokba utalás).
5. a régi tulajdonos nincs a dolog birtokában ( merthogy éppen ezért pereskedik) a birtokba adás iránti igényt ruházza át az új jogosultra. (jogutódlás)
6. jelképes átadás ( pl.: kulcsok átadása.

A birtoklás ténylegesség, de emellett alanyi jog is.

A birtokba átadás : jogátruházás, és egy dolog feletti hatalom tényleges lehetőségének biztosítása.

A tulajdonszerzéshez jogcímre is szükség van. A jogcímet az akarat jogi kifejeződésének szokás nevezni.

- eredeti szerzésnél: a jogcímet a törvény tartalmazza.

- származékos szerzésnél: kötelmi jogi jellegű a jogcím. Szerződés alapján a dolog tulajdona átruházásra kerül. Jogcímnek a jogelőd és jogutód egybehangzó, közös, átruházásra irányuló, kinyilvánított akaratát kell tekinteni. A jogcím bármilyen fogyatékossága, hibája, a tulajdonszerzést, a tulajdonátszállást rendszerint meghiúsítja.

Ingó dolognál a birtokba adás meghiusúlása( a dolog feletti fizikai hatalom megszerzésének elmaradása).

Ingatlanok esetében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elmaradása.

ÁTRUHÁZÁS

Származékos tulajdonszerzési mód. Alapszabálya, ha a törvény kivételt nem tesz, csak a dolog tulajdonosától lehet tulajdonjogot szerezni.

• ingóknál főszabály, a tulajdonszerzés időpontja az átadás.
• ingatlan tulajdonjog esetében ingatlan nyilvántartásba való bejegyzéssel az új tulajdonos akkor is megszerzi, ha az ingatlant nem vette birtokba.

A származékos szerzés főszabálya alóli kivétel

• kereskedelmi forgalomban való tulajdonszerzés (vétellel) nem tulajdonostól. A jóhiszemű, ellenérték fejében, kereskedelmi forgalomban szerző személy (vevő) a dolgon akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő (eladó) egyébként nem volt tulajdonos.

Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján.

Az eredeti szerzésmód legjellemzőbb esete a hatósági határozattal, illetve árveréssel történő tulajdonszerzés. Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos.

• árverés hatósági úton történő kényszereladás esetén a korábbi tulajdonjog esetleges korlátai, terhei az új szerzőre nem hatnak ki, kivéve, ha a szerző rosszhiszemű volt.
• hatósági határozat a közigazgatási eljárás során születik (bírósági határozat). Ha az állam jogszabály erejénél fogva, valamint bírósági vagy más hatósági határozattal kártalanítás nélkül szerez tulajdonjogot, a dolog értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért.

AZ ELBIRTOKLÁS

Az elbirtoklás az a szerzési mód, melynél fogva egy dolog feletti tulajdonjogunkat arra alapítjuk, hogy a dolgot bizonyos, törvény szabta időn át folyamatosan birtokoljuk.

A birtoklás tényleges állapotát, az idő, mint jogi tény változtatja át jogállapottá. Az elbirtoklásánál az időmúlás megszünteti a régi tulajdonjogot, s új tulajdonjog keletkezik eredeti módon.

Az elbirtoklás általános feltétele:

- 10 év eltelte ingóknál,

- 15 év eltelte ingatlanoknál, sajátjaként való birtoklás, békés, (szakadatlan) birtoklás. A birtok megszerzése nem történhet bűncselekménnyel, erőszakos vagy alattomos úton.

Az elbirtokló az ingatlanon telekkönyvön kívül automatikusan tulajdonjogot szerez.

Ingó dolog tulajdonjogának elbirtoklásával megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az elbirtokló birtokának megszerzése előtt keletkeztek.

Elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az elbirtoklás feltételei egyébként fennállnak.

Sajátjaként birtokol az, aki abban a hiszemben van, hogy saját tulajdonát birtokolja, továbbá az is, aki tudja ugyan, hogy a dolog nem az övé, de birtoklását véglegesnek tekinti és birtoklásával tulajdonjogot kíván szerezni.

A ZÁLOGJOG

Fogalma: dologi biztosíték, alkalmazásával a hitelező megfelelő értékkel rendelkező vagyontárgy (dolog, jog: zálogtárgy) fölött szerez jogot, így a hitelező a biztosított szerződésben foglalt valamely szolgáltatás szerződésszerű nyújtásának elmaradása esetén meghatározott mértékig és módon a zálogtárgyból elégítheti ki magát.

Idegen dologbeli jog

Nem a zálogjogosult a dolog tényleges tulajdonosa, VISZONT KONKRÉTAN azzá válhat, ha a ZÁLOGKÖTELEZETT az alapszerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget.

Dologi hatályú biztosíték. A zálogjog mindenkivel szemben hatályos, attól függetlenül szolgál biztosítékként, hogy a zálogtárgy tulajdonosának személyében történt-e változás.

Azálogszerződés megkötését követően, de a zálogjog létrejötte előtt a szerződés kötelmi hatályú, azaz a szerződés alapján a feleket egymással szemben a zálogjog megalapítása hiányában is megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyeket a Ptk. a zálogjogosult és zálogkötelezett számára megállapít.

A zálogjog akkor jön létre, ha a jogosult és kötelezett megalapítja a zálogjogot és a kötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött.

A zálogjog megállapításához írásbeli zálogszerződés megkötése (jogcím), zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése vagy átruházása (szerzésmód) szükséges. Ingatlan nyilvántartás, hitelbiztosítéki nyilvántartás.

Nem jön létre zálogjog, ha a birtokátruházás oly módon megy végbe, hogy a tulajdonos albirtokosként továbbra is a dolog birtokában marad.

A zálogszerződés létrejöttéhez a zálogtárgy és a biztosított követelés meghatározása szükséges.

Zálogjoggal biztosítható követelés bírósági eljárásban érvényesíthető pénzkövetelés biztosítására alapítható. A követelést azért kell pénzben kifejezni, mert a zálogtárgy több követelés fedezetéül is szolgálhat.

A zálogjog járulékos természetű. A zálogtárggyal való helytállás kiterjed a zálogjoggal biztosított követelés kamataira, költségeire és a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre.

Keretbiztosítéki zálogjogról beszélünk, ha az alapul szolgáló követelésnek csak a legmagasabb összege ismert, egyébként állandóan változó összegű követelésről van szó.

A zálogjog osztja az alapul szolgáló követelés jogi sorsát. A biztosított követelés átruházásával a zálogjog is átszáll a követelés új jogosultjára. A zálogjog a követeléstől különváltan főszabályként nem ruházható át.

Önálló zálogjog-különvált zálogjog: Az önálló zálogjog maga is pénzkövetelésre vonatkozó jogosultságot fejez ki, ugyanúgy, mint a váltó.

A zálogtárgy

A zálogjog alapítható dolgon, jogon, követelésen. A zálogtárgynak egyedileg azonosíthatónak kell lennie. Zálogjog tárgya, bármely vagyontárgy lehet. A zálogjog aa dolgot mindenkori alkotórészeivel együtt terheli. Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, a jelzálog egyetemleges. A zálogtárgyat pontosan meg kell határozni.

A zálogjog érvényesítése elsősorban a bíróság közreműködésével történik.

AZ ÖRÖKLÉS

Az örökös az örökhagyó halála pillanatában megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek a halál időpontjában az örökhagyó tulajdonában álltak és a hagyatékhoz tartoztak.

A törvényes öröklés rendje

A törvény azon esetekben jelöl ki örököst, ha az örökhagyó örökösnevezési jogával nem élt, vagy az örökösnevezése a hagyatékot nem meríti ki.

Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Érvényesül a helyettesítés elve. Ha leszármazó nincs, a házastárs, illetve a bejegyzett élettárs örököl. A törvényes öröklés a jogszabályban meghatározott sorrend szerint érvényesül azzal a kiegészítéssel, hogy mindaddig, amíg a sorrendben előbbre álló örökös él, a sorrendben hátrább álló nem örökölhet.

Végintézkedésen alapuló öröklés esetében a Ptk. elismeri az örökösnevezés, azaz az örökhagyó végintézkedési jogát akár pozitív, akár negatív tartalommal. A végintézkedés egyoldalú jognyilatkozat. Végintézkedni csak személyesen lehet.

Ági öröklés célja egy sajátos korrekció, az, hogy az örökhagyó felmenőjétől örökölt vagy ingyenesen hárult vagyon a vagyontárgyat szerző családjában maradjon. Kivételes öröklési rend, a vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a jogcímen öröklési igényt támaszt. Ha ági örök nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.

Az osztályra bocsátás az örökhagyó leszármazóit egyelő mértékben kívánja részesíteni a vagyonból. Ezért az örökhagyó által még életében ingyenes juttatásban részesített leszármazó az adomány értékével csökkentett részt kap a hagyatékból. Az osztályra bocsátás feltétele, hogy a hozzászámítást, az örökhagyó kikötötte vagy a körülményekből arra lehet következtetni.

HAGYATÉKI TARTOZÁS

• az örökhagyó illő eltemetésének költségei,
• a hagyaték megszerzésével járó szükséges költségek, hagyatéki eljárás költségei,
• örökhagyó tartozásai
• köteles részen alapuló kötelezettség,
• hagyományos és meghagyáson alapuló kötelezettségek.