A vagyoni viszonyokon belül 3 nagy jogviszonycsoportot különböztetünk meg:
- dologi - a vagyonjog statikája
- kötelmi - (szerződéses) viszonyok a vagyonjog dinamikája
- öröklési - az ember halála esetére rendezik a fennálló vagyoni viszonyokat
A dologi jogviszony főbb jellemzői:
- uralmi jelleg
- védett (vagyonjogi) status
- viszonylag teljes jogi hatalom, kizárolagosság
Birtok, birtoklással összefüggő jog. 5. könyv
A tulajdon - jogviszony ---------dologi jogviszony: Jogosultja a tulajdonos , kötelezettje mindenki más
Ha a tulajdonos az állam akkor köztulajdonról beszélünk, minden más esetben magántulajdonról..
A tulajdonjog tárgyai a dolgok. Dolog az ami birtokba vehető, azaz az anyagi világ önálló testi tárgyai.
A Ptk értelmében dolognak minősül még a pénz, az értékpapir és a dolog módjára hasznositható természeti energia.
A dologi jog három nagy részterülete:
1) a BIRTOK - birtokvédelem (jogos birtoklás esetén), jogalap nélküli birtoklás (nincs érvényes jogcíme
2) a TULAJDON - általános szabályai – abszolút szerkezetű és relativ tartalom
- tulajdonjog tartalma és védelme
- tulajdonjog megszerzési mód :
---- eredeti pl. elbirtoklás, árverés, találás
---- származékos – tulajdon átruházás, öröklés
3) az IDEGEN DOLOGBÉLI JOGOK - földhasználat
- haszonélvezet
- használat
- telki szolgalom
- zálogjog --- dologi biztositék ingó és ingatlan vagyon
Közös jellemzőjük, hogy MÁS TULAJDONÁBAN álló dolgokon állnak fenn.
Az aedificium solo cedit elve: (ezt az ősi jogelvet a Ptk is, mint főszabályt megerősíti)
A föld tulajdonjoga kiterjed az épületre is, a föld tulajdonosa szükségéképpen az épület tulajdonosa is egyben.
Ezt az elvet kivételesen és a szerződés is áttörheti, vagyis kivételesen az épület tulajdonjoga az építkezőt illetheti meg.
A ráépitő szerzi meg a föld tulajdonjogát, ha az épület értéke meghaladja a föld értékét, de a föld tulajdonosa irásban lemondhat az épülő épület tulajdonjogáról az épitkező javára, ill. kérheti az épület önálló dologként történő feltüntetését.
Ha a föld és az épület tulajdonosa nem azonos személy, akkor a másik felet elővásárlási jog illeti meg.
Közös tulajdon ==========Tulajdonközösség
Ha a dologra vonatkozó tulajdonjog – eszmei hányadrészének arányában – több személyt illet meg. A közös tulajdon tehát a tulajdonjog és nem a dolog megosztását jelenti. Mindegyik tulajdonos jogosult a dolog birtokolására és használatára, ezt azonban nem gyakorolhatja a tulajdonostárs sérelmére. A birtoklás, a használat, a hasznosítás és a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében többségi határozat, a rendes gazdálkodás körét meghaladókiadásokhoz és az egész dolog feletti rendelkezéshez egyhangú határozat szükséges.
Jogtalan birtok és a párhuzamos birtoklás
A birtoklás felosztása: jogos birtoklás - jogos birtokos / jogtalan birtoklás – jogtalan birtokos
Jogtalan birtoklás --- jogalap nélküli birtokló, azaz akinek se tulajdonjoga, sem jogcíme nincs a birtoklásra.
A törvénytelen birtokon belül megkülönböztethetünk jóhiszemű (úgy tudja, és kellő alappal feltételezheti, hogy a birtokláshoz érvényes jogcíme van) és rosszhiszemű birtokost ( aki tudja, vagy a körülményekből tudnia kellene, hogy a birtokláshoz nincs érvényes jogcíme.
Párhuzamos birtoklás ----ugyanaz a dolog egyidőben több személy birtokában is lehet. Ez a birtoklás fogalmából következik, ugy hogy a birtoklásuk tartalma nem azonos (ellentétben a közös birtoklással)
Tulajdonvédelmi eszközök
1) ÖNHATALOM Jogos önhatalom: a leghatékonyabb védelmet elsődlegesen közvetlenül maga a tulajdonos nyújthatja a saját tulajdona számára.
Esetei: - főszabály tulajdona ellen irányuló támadás (tilos önhatalom) elhárítása érdekében, szükséges mértékű saját erővel történő elhárítás
Az elhárítás adott esetben erőszak alkalmazását is jelentheti, de csak arányosan a tulajdon megvédéséhez szükséges mértékű lehet.
· elveszett birtok visszaszerzése érdekében A tulajdonos a jogos önhatalommal csak akkor léphet fel, ha a másik birtokvédelmi eszközök (igazgatási vagy bírói út) eredménytelen
2) TULAJDONI PER - TELJES tulajdont érő jogsérelem (rei vindikatio)
- tulajdonjog tárgyának a tulajdonos hatalma alól való teljes elvonásában
- elvonás nélkül a tulajdonjog gyakorlásának teljes ellehetetlenítésében áll nem követelheti a tulajdonos a dolog kiadását attól, akinek akár a tulajdonostól származó, akár a tulajdonostól származó, akár közvetlenül a törvényből folyó joga van a dolog birtoklására (pl. bérlő, haszonélvező, stb)
A tulajdonosnak kell bizonyítania azt, hogy ő a dolog tulajdonosa.
A TULAJDONJOG HÁBORÍTATLANSÁGÁT VÉDŐ PER ( negotaria in rém actio)
Ha a tulajdont érő jogsérelem csak részleges, azaz a tulajdonost nem fosztják meg teljesen a dologtól, de valaki a tulajdonost a birtoklásban megzavarja, akadályozza, korlátozza
A tulajdoni pertől eltérően
NEMO PLUS IURIS alapelve
Senki nem ruházhat át másra több jogot, mint amennyi magának van.
Ingatlannyilvántartás szerepe
Az ingatlan tulajdonjogának átruházásához szükség van a szerződés irásba foglalására is, illetve az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is szükséges.
Az igatlan-nyilvántartási adat, bejegyzés lesz a biztos, bárki számára megismerhető, hiteles külső tény, amely nyilvánvalóvá teheti a forgalom számára is a tulajdonos személyét.
Az ingatlan-nyilvántartás hivatalos ADATGYŰJTEMÉNY.
1970-ig Magyarországon Telekkönyvi rendszer működött, melyet a földhivatalok, mint államigazgatási szervek által vezetett EGYSÉGES INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS váltott fel.
Magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer legfőbb jellemzője:
Reálfólium elve: a nyilvántartás alapja maga az ingatlan nem pedig az ezzel bármilyen jogcímen rendelkező személyek
Az egységes ingatlan –nyilvántartás jellemzője: -
--- TELJESSÉG - Magyarország valamennyi területét lefedi
--- ELEKTRONIKUS (országos hálózat) –(korábban manuális)
Az ingatlan-nyilvántartás elvei:
pl -nyilvánosság
-közhitelesség
-rangsor
Az ingatlan-nyilvántartást végző földhivatalok szervezeti felépítése:
- központi szerv: FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet, mint központi hivatal az ingatlannyilvántartásért, térképészetért, földügyért felelős miniszter irányit
- területi szervek: megyei földhivatalok, Budapesten a Fővárosi Földhivatal
- helyi szervek: JÁRÁSI FÖLDHIVATALOK