{autotoc}
A jog fogalma
Az állam által alkotott és kikényszeríthető normarendszer. (norma: magatartási szabály) A jogban tevésre, nem tevésre (tiltás), tűrésre vonatkozó kötelező szabályok kerülnek rögzítésre.
A jogrendszer
Jogrendszer egy adott területen, államban egy adott időben hatályban lévő jogi szabályok összessége.
Jogszabályok
Jogszabályok, a mindenkire kötelező azok az általános magatartási szabályok, amelyeket a közhatalmi szervek kifejezetten azzal a céllal alkotnak meg, hogy a jövőre nézve absztrakt módon szabályozzák a társadalmi viszonyokat azzal együtt, hogy a jogszabályok formálisan is mindenkire kötelezőek, és ha ezeknek önként nem tesznek eleget, közhatalmi kényszerrel is kikényszeríthetőek. Kényszert csak is az állam meghatározott szervei alkalmazhatnak.
A jogszabály
A jogszabály egyedi jogi norma, egy meghatározott jogi élet részét szabályozza. Egyedi szabályokból állnak. A jogsazbályok paragrafusokat vagy szakaszokat (§), ezen belül bekezdéseket, a bekezdéseken belül pontokat tartalmaznak. A jogi norma 3 részből áll:
1. rész: minden jogszabálynak van egy hipotézis első része (tényállás=hipotézis): meghatározza, amit szabályozni akar.
2. rész a diszpozíció: rendelkezés. Ez a rész elmaradhat. A diszpozíció határozza meg a jogalanyok által követendő magatartási szabályokat.
3. rész a jogkövetkezmény. A jogkövetkezmény lehet pozitív (joghatás) vagy negatív (szankció) mint pl. büntetés, kártérítés.
Minden jogszabály besorolható. Megkülönböztetünk: anyagi és eljárási jogszabályt.
- Anyagi: meghatározza a jogot és kötelezettséget, és hogy kinek van.
- Eljárási: meghatározza, hogyha nekem jogom van, azt hogyan tudom érvényesíteni.
A jogág a jogszabályoknak tárgyuk szerinti csoportosítása.
A jogágak csoportjai
- A közjog, amely az állam és állampolgárok közötti viszonyokat szabályozza. Ide tartozik az alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, a pénzügyi jog és az eljárási jogok.
- A magánjog a jogalanyok egymás közötti viszonyait szabályozza, alapvető jellemzője a mellérendeltség. A legfontosabb magánjogi jogág a polgári jog, ebből vált önálló jogággá a társasági jog, a családjog és a munkajog.
A jogalkotó szervek az állam jogi szervei, az Alaptörvény határozza meg.
Jogforrás az a szervezet, amely jogosult a jogszabályt megalkotni. Magát a jogszabályi formát is jelenti, amelyből a jogi rendelkezések megismerhetőek. Anyagi jogforrás: azt fejezi ki, hogy melyik az a szerv aki jogszabályt alkot, alaki jogforrás: a szemmel látható jogforrás, vagyis maga a jogszabály.
Jogalkotó szervek
- Országgyűlés: alaptörvényt és törvényt alkot,
- Elnöki tanács (1989-ben megszűnt): törvényerejű rendelet (ma is léteznek, törvényi szintű szabályozást jelent),
- Köztársaság elnöki rendelet: nincs rá példa (katasztrófa esetén),
- Kormány és tagjai (miniszterelnök, miniszterek): kormányrendelet, miniszterelnöki, miniszteri rendelet,
- a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei (pl. jegybanki alapkamat, pénzforgalom)
- a helyi önkormányzatok képviselő-testülete: önkormányzati rendelet (csak abban az esetben, ha magasabb szintű jogszabályban nem nyertek jogszabályozást, illetve ha a rendeletalkotásra törvény felhatalmazást ad.
Jogszabályok hierarchiája azt fejezi ki, hogy két jogszabály ütközése esetén melyik jogszabályt kell alkalmazni. Lényege, hogy az alacsonyabb szintű jogforrás a magasabb szintűvel ellentétes nem lehet.
A jogszabály érvényességének négy feltétele van
- A jogszabályt az arra jogszabályban biztosított jogalkotási hatáskörrel rendelkező állami szerv alkotta meg.
- A jogalkotás jogszabályban meghatározott eljárás alapján történjen.
- Az alacsonyabb szintű jogszabály a magasabb szintűvel ellentétes nem lehet.
- A jogszabályt megfelelő módon kihirdették (Magyar Közlöny, tárcaközlönyök stb.).
Hatályosság azt fejezi ki, hogy az adott törvény, vagy jogszabály alkalmazható-e. A hatály lehet területi (országhatáron belüli), időbeli (mettől meddig alkalmazható), személyi hatály (csak bizonyos személlyel szemben lehet alkalmazni).
A törvény
Törvény a legmagasabb szintű jogforrás, az országgyűlés alkotja. Kiemelkedő szerepe van az Alaptörvénynek. Az állam működésére vonatkozó legalapvetőbb szabályokat és az állampolgárokra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket tartalmazza. Az Alaptörvényt érintő kérdésekben 2/3-os szavazattöbbség szükséges. A törvények szabályozzák a társadalmi rendre, a társadalom intézményeire, a gazdasági rendre, a gazdaság működésére vonatkozó szabályokat, és az állampolgárok alapvető jogainak érvényre juttatását, kötelezettségeinek megállapítását.
A rendelet
Rendeletek a kormány jogosult saját feladatkörében vagy törvény felhatalmazása alapján a törvény végrehajtására rendeletet alkotni. A miniszterelnök és miniszterek saját feladatkörben adhatnak ki rendeletet, ezek mindig végrehajtási jellegűek és valamely törvény vagy kormányrendelethez kapcsolódnak. Helyi önkormányzatok a törvény felhatalmazása alapján hoznak rendeletet, a helyi sajátosságokat figyelembe véve, illetve magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére alkotnak helyi rendeletet.