Jogforrási hierarchia

A különböző típusú, és jogalkotó által létrehozott jogszabályok egymással hierarchikus (alá-fölé rendelt) kapcsolatban állnak. Lényege, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály ne legyen (nem lehet) ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Ezen elv a jogrendszer ellentmondásmentességét, kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot segíti elő.

Elsődlegesen az Alkotmánybíróság „őrködik” a jogforrási hierarchia betartása felett

A hierarchia felülről kezdődően: A hierarchia csúcsán:

„Alaptörvény”

Rögzíti az egyén és állam viszonyait: (lásd. Az Alaptörvény korlátozza az államot, és jogi keretet szab az állam hatalomgyakorlásának az emberi jogok, a politikai és szabadságjogok meghatározásával.)

Elfogadásához, módosításához az összes országgyűlési képviselő kétharmadának egyetértése szükséges.

Főbb részei:

• Az állampolgárok alapvető jogait, kötelezettségeit. Az emberi szabadságjogokat. Ezek garanciáit, korlátozásuk szabályait
• Az egyes állami szervtípusok fő jellemzőit, felépítését, ezek egymáshoz való viszonyát

Az Alapvetések rész tartalmazza: az ország elnevezését,államformáját, címerét, zászlaját, ünnepeit,....stb.

Törvények

Törvényt csak az Országgyűlés alkothat. Vannak olyan témák, amelyeket csak törvényben lehet szabályozni, ezeket nevezik kizárólagos törvényhozási tárgyaknak.

A törvényhozási folyamat:

• kezdeményezési,javaslattételi , benyújtási szakasz:

lásd. Törvénykezdeményezői kör: köztársasági elnök, a Kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő

1, Törvényhozatali szakasz:

Habár az Országgyűlés alkotja a törvényt, (lásd. Általános és részletes vita, zárószavazás) mégis csak a „ törvény javaslat „ megnevezéssel kerül át az újabb törvényalkotási fázisba.

2, Aláírási szakasz: az országgyűlési képviselők nevében és helyett az Országgyűlés elnökének aláírása

3, Szentesítési szakasz: a köztársasági elnök zárja a törvényalkotási folyamatot az aláírásával.

Ha a köztársasági elnök a törvénnyel (valamelyik rendelkezésével) nem ért egyet, azt megfontolás végett visszaküldheti az Országgyűlésnek( egyszeri vétójog), vagy az Alkotmánybíróságtól kérhet normakontrollt.

6, kihirdetési szakasz: A törvényeket a Magyar Közlönyben hirdetik ki.

Törvény erejű rendelet (tvr.)

A belső jogon belül a törvények és rendeletek között helyezkedik el.

– Jelenleg nincs olyen jogszabályalkotó,aki ilyen típusú jogszabályt alkothatna, hiszen 1989-ig alkothatott ilyet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. De az érvényben lévő, illetve hatályon kívül nem helyezett tvr-ek a jogrendszer részei.

Rendeletek

A másodlagos jogalkotók a feladatkörükben eljárva, vagy törvényi felhatalmazás alapján alkotnak rendeleteket.(lásd. ezek körét az 1. tételben!!!)

A JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE:

Annak a lehetőségét jelenti, hogy a jogszabályból jogok és kötelezettségek származzanak.

Egy jogszabály érvényességi kritériumai:

1, az adott jogszabály megalkotója az adott életviszonyra nézve rendelkezik jogalkotói hatáskörrel, azaz felhatalmazással az adott jogszabály létrehozását illetően

2, a jogszabály megalkotása során betartotta a jogalkotás eljárási szabályait

4, a jogszabály magasabb jogszabállyal nem ellentétes, vagyis nem ütközik a jogszabályi hierarchiába.

3, továbbá a jogszabályt megfelelő módon kihirdették

lásd. Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.

Jogszabályok kihirdetése:

A törvényeket és az országos rendeleteket a Magyar Közlönyben hirdetik ki.

Az egyes minisztériumok rendeleteiket a tárcalapjukban is közzéteszik.

Az önkormányzati rendeleteket a helyben szokásos módon hirdetik ki (pl. hirdetményként kifüggesztik).

JOGSZABÁLY HATÁLYOSSÁGA

A Jogszabály hatálya” ALKALMAZHATÓSÁGOT jelent , amely ezáltal többféle értelemben - tárgyi, területi, személyi, időbeli - használatos. Csak érvényes jogszabály lehet hatályos!

1, A jogszabály tárgyi hatálya: azokat a társadalmi viszonyokat értjük alatta, amelyeket szabályoz. A mire(?) alkalmazható kérdésre adja meg a választ

Például a polgári törvénykönyv (Ptk.). személyek vagyoni és személyi viszonyait , míga Munka Törvénykönyve a munkaviszony létrejöttét, megszűnését, munkáltató és munkavállaló jogait, kötelezettségeit szabályozza.

2, A területi hatály: azt határozza meg, hogy hol kell a jogszabályt alkalmazni, hol érvényesül az. A magyar jogszabályokat általában Magyarország egész területén alkalmazni kell, ugyanakkor az önkormányzati rendelet hatálya csak az adott önkormányzat illetékességi területére terjed ki.

3, A személyi hatály: azt határozza meg, hogy a jogszabályt a személyek milyen körére (kire?) kell alkalmazni.

4, Az időbeli hatály: az a meghatározott időtartam, amely alatt (amikor) a jogszabály alkalmazandó, betartandó.

Ezért a jogszabály hatálybalépésének napját meg kell határozni.

A hatálybalépés napját általában maga a jogszabály tartalmazza.

A hatálybalépés típusai:

a, Általában a jogszabály a Magyar Közlönyben való kihirdetéssel egyidejűleg lép hatályba, ezt nevezik azonnali hatálynak.

A kihirdetés napján és a kihirdetéstől kezdődően nyomban ,EX NUNC hatállyal ALKALMAZHATÓ. (Ez esetben nincs mód a jogszabályban foglaltakkal való „ismerkedésre”, hanem a benne foglaltakat nyomban alkalmazni is kell.)

b, Előfordulhat, hogy a jogszabály a kihirdetésénél későbbi időpontban lép hatályba – PRO FUTURO jövőbeli hatály.

Ez esetben a jogalkotó IDŐT ad a jogszabályban foglaltak „előzetes” megismerésére, és a jogszabály „élesben” történő alkalmazása már egy vélhető megismerést követően következik be.

C, Kivételesen egy jogszabálynak lehet visszamenőleges, ún. EX TUNC hatálya is, azonban a kihirdetést megelőző időre nem lehet kötelezettségeket megállapítani, továbbá valamely magatartást jogellenessé nyilvánítani. (Tehát visszamenőleg csak jogokat, kedvezményeket lehet adni (pl. nyugdíjemelés).

d, Az is megengedett, hogy a jogszabály különböző részei eltérő időpontokban lépjenek hatályba.(lásd. 2012. évi I. Tv- új Mt. Bizonyos rendelkezései

A jogszabály megszüntetése/megszűnése:

Jogszabály akkor veszti hatályát,:

a, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi,

b, ha a jogszabályban megállapított határidő lejár,

c, valamint ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti. A jogszabály ettől még érvényes lesz, de már nem kell/lehet alkalmazni.