NORMA - társadalom, azaz egy közösség által - elvárt magatartási és viselkedési szabály

Norma versus „normális”= betartja a „közös játékszabályokat” /nem normális (deviáns, renitens) azaz áthágja, eltér attól

A jog és illem, mint norma elhatárolása

Az elhatárolási szempont

JOG: Jogalkotó által létrehozott és jogszabályi formában (lásd. törvényekben, rendeletekben..) megjelenő olyan MAGATARTÁSI , VISELKEDÉSI SZABÁLYOK(AZAZ ELFOGADOTT NORMÁK) ÖSSZESSÉGE amelyeknek betartása a jogkövető személy kötelessége és amelynek be nem tartása estén az állam kényszerítő szervei járnak el, a jogszabályok betartatása érdekében.

A jog Funkciói:

1. PREVENTÍV( megelőző) és REPRESSZÍV, (azaz helyreállító)
2. Konfliktus feloldó, illetve közvetítő
3. Társadalom alakító, illetve fejlesztő

A jogszabályokban tehát a társadalom által is elfogadott és az állam(i szervek) által is kikényszeríthető „akarat” jelenik meg. (lásd. jogszabályi alap: Alaptörvény: „Magyarország független, önálló , demokratikus JOGállam”.)

Azaz a jognak, mint az egyének közössége által létrehozott normáknak EGYÉN és ÁLLAM(i szervek) IS egyaránt alá vannak vetve!

Lényegében a felek (azaz az ÁLLAM és az EGYÉNEK) között létrejött megállapodás, vagyis szerződésről van szó a normák betartása - betartatása vonatkozásában.

Az állam a jogszabályok létrehozása és betartatása, valamint be nem tartása esetén az igazságszolgáltató szerve útján való eljárással VÉDI és BIZTOSÍTJA az egyén jogait.

Ezzel szemben elvárja az ÁLLAM és az egyének összessége, azaz a TÁRSADALOM is, hogy az egyén ÖNKÉNTES jogkövetés útján betartsa a közösen elfogadott és így „létrehozott” magatartási/viselkedési szabályokat, azaz normákat.

lásd. jogkövető magatartást kell tanúsítani, azaz a jogszabályban foglalt előírásoknak eleget kell tenni.

Az államnak joga és egyéntől származó felhatalmazása van arra, hogy a jogszabály be nem tartása esetén a nem jogkövető egyénnel szemben - szervei útján- eljárjon és negatív jogkövetkezményeket alkalmazzon ezzel az egyénnel.

A jog „megjelenési formái”:

A jog jogszabályokban ( gyűjtőfogalom) jut kifejeződésre, amely különböző jogszabályi rendelkezésekből állnak. Egy jogszabály tehát több JOGI NORMÁból tevődik össze.

A jogi norma lehetséges szerkezeti elemei:

1. HIPOTÉZIS- tényállás
2. DISZPOZÍCIÓ-rendelkezés
3. JOGKÖVETKEZMÉNY- a negatív joghatrányt hívjuk szankciónak

A három szerkezeti elemnek nem feltétlenül kell egy jogi normában megjelennie, azaz az egyes szerkezeti elemek elválaszthatóak egymástól.

A jogi normák csoportosítása aszerint, hogy mennyi szerkezeti elemet tartalmaznak:

TELJES norma: A jogi norma tartalmazza mindhárom szerkezeti elemet.

TÖBBRÉSZES vagy KIEGÉSZÍTENDŐ NORMA:

1, A hipotézis- tényállás

A jogszabályban megfogalmazott jogi norma , azaz magatartási és viselkedési szabály – logikailag – ELSŐ szerkezeti eleme

Azokat a TÉNYeket , körülményeket, életviszonyokat írja le, rögzíti, amelyekHEZ a jogalkotó JOGHATÁST rendel.

Két fajtája van:

A, ZÁRT tényállás/hipotézis: A jogalkotó tételesen, azaz TAXATÍVE felsorolja, hogy milyen magatartás/okat kell ahhoz tanúsítani, hogy az adott tényállás bekövetkezzen, és így ezzel összefüggésben joghatás jöjjön létre.

B, nyitott tényállásoknál a jogalkotó nem írja körül pontosan a jogszabályi rendelkezés alkalmazási területeit. Példálódzó felsorolással jelzi a jogalkalmazók számára azt a szándékot,hogy milyen körben kell alkalmazni a normát. pl. „joggal való visszaélésnek minősül .......különösen....”

Összegezve: A hipotézis mindig általános és nem konkrét tényállást tartalmaz: .aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el (ez a lopás Büntető Törvénykönyv-beli tényállása)

2,A diszpozíció- rendelkezés- cselekvési előírás

A jogszabályi rendelkezés második logikai szerkezeti eleme.

2 fajtája:

1, Azt a cselekvést/ vagy attól való tartózkodást írja elő, amelyet tanúsítani kell ahhoz, hogy a tényállásban/hipotézisban foglaltak megvalósuljanak. A cselekvésre vonatkozó rendelkezés/ diszpozíció tehát megnyilvánulhat--parancsban, tiltásban, olykor pedig a magatartás megengedését tartalmazza.

• Jogszabályi parancs esetén a jogszabály címzettje köteles valamely tevőleges magatartást tanúsítani.
• Tilalom eseten a jogalkotó a jogszabály címzettjei számára valamely magatartástól való tartózkodást, nem tevést ír elő kötelező erővel.
• Olyan diszpozíció is előfordul amikor valamely magatartás kifejezetten engedett, azaz szabad megtenni

2, Vannak esetek, amikor konkrét jogi minősítést ír le a rendelkezés. Ez esetben beminősíti a hipotézisben szereplő magatartást. Tehát pl. az előzőekben leírt hipotézisnél a tényállást konkrétan lopásnak minősíti (és nem csalásnak, se nem sikkasztásnak).

A rendelkező részben meghatározott magatartások különbözősége szerint kógens, diszpozitív (és imperatív) rendelkezéseket különböztethetünk meg.

Ha a jogi norma rendelkező része engedő, akkor a norma diszpozitív.

A diszpozitív norma egyben hézagpótló jellegű, ami azt jelenti, hogy ha a felek a szerződéskötés során nemrendelkeztek az adott kérdésről, akkor a diszpozitív szabály a szerződésük része lesz minden külön jogi cselekmény nélkül.

A diszpozitív szabályok a szerződéseket szabályozó jogágak sajátossága,ahol a felek AKARATA az elsődleges. A jogszabályi rendelkezés arra ad lehetőséget, hogy joghátrány nélkül a felek eltérjenek a jogalkotó által általában megfelelőnek tartott, és így modellként alapul vett, „javasolt" szabályától, rendelkezésétől, (ha sajátos viszonyaikra tekintettel az eltérés kedvező a számukra.)

Az eltéréshez mindössze azt kívánja meg, hogy az eltérésben a jogviszony összes szereplője között meglegyen az összhang, azaz, hogy az eltéréssel mindenki egyetértsen.

A kógens jogszabályi rendelkezés lehet tiltó és parancsoló. A kógens szabályt be kell tartani, függetlenül attól, hogy a jogviszony alanyai az adott kérdésről rendelkeztek-e vagy sem. A kógens szabály része lesz a felek viszonyának, akár akarják, akár nem. A kógens szabálytól még egyező akarattal sem térhetnek el. Ha a felek megállapodásukban mégis eltérnek a kógens szabálytól, akkor az eltérő kikötés érvénytelen, azaz úgy kell tekinteni mintha létre se jött volna.

Imperatív szabályok: feltétlen érvényesülést előíró rendelkezés. A jogi szabályozás a közjogban, különösen pedig a büntetőjogban imperatív jellegű.

3, A jogkövetkezmény

A jogi norma harmadik szerkezeti eleme.

Az állami szervek számára megállapított állami magatartás, arra az esetre nézve, ha a jogalanyok a hipotézisben leírt feltételek megvalósulása esetén

• valamely parancsot nem teljesítenek, akkor azt az állami szerveknek ki kell kényszeríteniük,
• vagy valamely tilalmat megszegnek, azzal szemben az állami szerveknek fel kell lépniük,
• vagy ha valamely megengedett magatartást tanúsítanak, akkor az államtól a jogszabályokban meghatározott elismerést,pozitív joghatást igényelhetnek.

A jogkövetkezmény tehát lehet negatív- lásd. szankció, de pozitív tartalmú is: pl. jutalom vagy egyéb joghatás beállása.

A szankció érintheti a „jogi normával ellenszegülő” személyiségi jogait (pl. szabadságvesztés), vagy /és vagyoni jogait (pl. kártérítés, pénzbüntetés)

A jogalkotó tehát már ELŐRE rögzíti, hogy az egyes cselekedeteknek milyen következményei lehetnek, így a cselekmény bekövetkezte esetén senki nem hivatkozhat arra, hogy nem volt tisztában cselekménye pozitív vagy negatív végkimenetelével.

lásd. „ A jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól”.

Mit szabályoz a jogi norma, azaz az egyes jogszabályi rendelkezés?

Azokat az életviszonyokat( tehát felek közötti kapcsolatok azon fajtáját), amelyekbe – közösségi ÉRDEKből – az „állam beleszól” jogviszonyoknak, vagyis jogilag leszabályozott társadalmi viszonyoknak nevezzük.

A jogviszonyok alanyai, szereplői a jogalanyok, akire nézve a jogi norma rendelkezést tartalmaz, és a jogviszony tartalmát pedig azok a jogok és kötelezettségek töltik meg tartalommal , amelyet a jogi normában szereplő rendelkezés „ad” a feleknek.

A jogszabályon belül az egyes normák a „paragrafusokban, illetve bekezdésekben, illetve annak még kisebb egységeiben a pontokon belül” fogalmazódnak meg.

A jogszabályt attól függően nevezhetjük konkrétan törvénynek, rendeletnek, hogy már tudjuk azt, hogy milyen jogalkotó hozta létre.

A jogszabályok megjelenési formája

TÖRVÉNY- pl. 2012. évi I. tv- (lásd. Mt.)

2012. évi = (MIKOR?) vagyis a kibocsátásának ideje arab számmal

I.= adott évben HÁNYADIK törvény római számmal

tv =törvény (azaz a konkrét jogszabály megjelölése, típusa)

RENDELET: pl.:268 /2012.(IX.20.) Korm.r.

268 = arab számmal, hogy hányadik az adott évben

/=”per”

2012 = a kibocsátásának éve arab számmal

IX. =hónap jelölése római számmal

20.= a megadott hónap napjának jelölése arab számmal

Korm r. = jogszabály konkrét létrehozójának (jogalkotó) megnevezése

Egy jogszabály felépítése:

• A törvény megnevezése: pl. 2012.évi I. tv. a Munka Törvényről
• A tv. célja, előzménye =preambuluma
• Belső tagolása: Rész > Cím >(alcím) >fejezet>§ (paragrafus) >( ) azaz bekezdés >pont

Pl.: 13 § (1) a.)= „tizenharmadik paragrafus,első bekezdésének ,a pontja”

A jog következő, jogszabálynál nagyobb egysége a jogÁG- amely már azonos életviszonyokat, AZONOS MÓDON szabályozó jogszabályok összességéből áll.

A jogágakat közjogi és magánjogi jogágcsoportba is oszthatjuk: Azaz a jog tagozódása megvalósulhat ilyen formában is lásd. KÖZJOG és MAGÁNJOG

A jog tagozódása

Főbb jellemzőik:

KÖZJOGI JOGÁGAK

•Alkotmányjogi jogág

A jogágon belül a legfontosabb jogszabály az ALAPTÖRVÉNY, amely a legmagasabb szintű és egyedi megnevezésű törvény.

Szabályozási köre: - az EGYÉNt megillető alapvető jogokat és kötelezettségeket, illetve az ÁLLAMI szervezetrendszer felépítésére, feladataira, és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza.

•Közigazgatási jogi jogág

Legfőbb jogszabálya a Közigazgatási eljárásról szóló törvény a Ket., amely szabályozza a közigazgatási szervek, mint „Hatóság”, és a vele szemben – alárendeltségi viszonyban lévő- ügyfél jogait, kötelezettségeit, az közigazgatási eljárás rendjét.

• Büntetőjog:

a, Büntető anyagi jog( mint TARTALOM): Btk.-Büntető törvénykönyv:

Szabályozási köre: az állampolgároknak a társadalomra veszélyes és ezért büntetendő cselekményeivel (bűncselekmény) kapcsolatos általános szabályokat, és e cselekményeket szankcionáló büntetés típusát, illetve mértékét megadó jogszabályi rendelkezéseket tartalmazza.

Büntető eljárásjo (mint FORMA) :Be.- Büntető eljárásról szóló törvény

Az igazságszolgáltatás folyamata; a nyomozás, ügyészi szak, bírósági szak szabályai.

VEGYES SZAKJOGÁG

Munkajog: a munkaviszonyból eredő, illetve a közalkalmazotti, a közszolgálati és egyéb munkaviszonyokra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Főbb törvényei:

• 2012.évi I. törvény Munka Törvénykönyv (Mt.)
• 1959. évi IV. törvény Polgári Törvénykönyv (Ptk.), illetve a 2013. évi V. törvény (hatályos 2014.03.15)-ÚJ!Ptk
• 2011. évi CXCIX. törvény Közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv.)
• 1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény

MAGÁNJOGI jogágak

A személyek (természetes és jogi) közötti közvetlen viszonyokat (és természetesen a gazdaság működését is) szabályozza

Polgári jog: a magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek vagyoni és személyi viszonyait szabályozza.

Főbb törvényei:

a, Polgári ANYAGI jog(mint TARTALOM) : Polgárjogi törvénykönyv – 1959. évi IV. Tv. és az 2013. évi V. törvény (hatályos 2014.03.15)-ÚJ! Ptk.

b, Polgári Eljárásjog (mint FORMA) : Pp. – Polgári Perrendtartás

A polgári jogi bíróságok elé kerülő polgári jogi ügyek elbírálásának rendjét szabályozza.

Társasági jog/Gazdasági jog: Az egyes gazdálkodó szervezetek közötti viszonyokat szabályozza

Főbb törvényei:

Anyagi jog: Gt.- Gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.)

Eljárásjog: Ctv.- Cégtörvény

A jog „legnagyobb” egysége a JOGRENDSZER, amely magába foglalja az adott állam érvényes és hatályos jogszabályainak összessége. (A jogrendszeren kívül helyezkednek el az érvénytelen és a hatályon kívül helyezett jogszabályok)

Az egyes államok önállóságát és függetlenségét / ld. autonómia és szuverenitás/ jelenti többek között az, hogy - saját - jogrendszerrel rendelkeznek. Egy államnak egy jogrendszere van, amely különböző jogágakra oszlik.( a jog tagozódásán – lásd. közjog- magánjog – belül)

A jogrendszerek típusai:

Kontinentális államok: ún kontinentális jogrendszer- “törvények uralma”- a JOGALKOTÓ ÉS JOGALKALMAZÓ HATALOM ELKÜLÖNÜL;

A bíróságok és így a bírák csak ALKALMAZZÁK és nem létrehozzák a „jogot”. Egyebekben csak a jogszabályoknak vannak alárendelve/alávetve; nem utasíthatók; pártatlanok és függetlenek.

Common law jogrendszerek-Angolszász országok-: bíró alkotta jog- “precedens jog”- egy korábban hozott ítéletet az analógia/hasonlóság alapján a konkrét –előtte folyó ügyre- ALKALMAZZA.A bíró maga is jogalkotóvá válik.

Emellett a laikus elem beemelése az igazságszolgáltatásban (lásd. esküdtbíráskodás)

A magyar jogrendszer részei:

a, nemzeti jog – “ún. Belső jog”

b, uniós jog – ún. Külső jog

Uniós jog dominanciája a belső joghoz képest.

Lásd.”acquis”- közösségi vívmányok

1. leges uniós jogforrás- Alapító szerződések+ ezt módosító szerződések+ csatlakozási szerződések
2. lagos uniós jogforrások:

• EU rendelet
• EU irányelv – esetlegesen a jogharmonizáció kérdése!! a magyar jogrenddel szemben a fennálló jogszabályok vonatkozásában

(mindkettőt az EU Miniszterek Tanácsa és az EU Bizottság alkothatja meg)

3. lagos jogforrások- a közösség általános jogelvei, az Európai Unió Bíróságának határozatai, két és többoldalú egyezmények az Unió és 3. állam között

c, nemzetközi jog

A jogalkotó szervek:

Jogszabályi alap: lásd. Alaptörvény , illetve

Központi szintű(Centralizált) jogalkotók:

• Országgyűlés - törvényt alkot (lásd. “ első az egyenlők között”- speciális törvény - Alaptörvényt is);

• „sarkalatos törvények” (elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.)
• sima törvények

• Kormány (lásd. Miniszterelnök+ miniszterek), mint testület - rendeleteket alkot;

• Magyar Nemzeti Bank elnöke (önállóan a saját feladat és hatáskörébe tartozó kérdésben)– MNB rendelet

• Miniszterelnök (önállóan) – rendeletet

• kormány tagjai (miniszterek) külön- külön - rendeleteket alkotnak;- lásd. egyes miniszteri rendelet- pl. HM rendelet
• miniszterek együttesen- rendeletet- pl.BM-HM rendelet

• önálló szabályozó szerv vezetője- rendeletet-lásd. Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság ilyen önálló szabályozó szerv

!!!A PSZÁF az ötödik Alkotmánymódosítás révén megszűnt önálló szabályozó szerv lenni és beleolvadt az MNB-be

Helyi szintű(DECENTRALIZÁLTI jogalkotók:

• Önkormányzatok képviselőtestületei és közgyűlései , mint testület- önkormányzati rendeleteket alkotnak.

Ezek a jogalkotók ÁLTALÁNOS/NORMÁL JOGREND idején jogosultak az említett jogszabályok kibocsátására, de az ún. KÜLÖNLEGES JOGREND ESETÉN más jogalkotókról beszélünk:

- Honvédelmi Tanács- rendkívüli állapot

- köztársasági elnök- szükségállapot idején rendeletalkotó

A montesquieu-i hatalmi ágak elválasztása:

I. Törvényhozó- lásd. Magyarországon az elsődleges jogalkotó, azaz törvényalkotó az Országgyűlés/Parlament

II. Végrehajtó- Kormány, mint testületi szerv- Miniszterelnök és miniszterek –lásd: mint másodlagos jogalkotói szervek- rendeletalkotók

III. Igazságszolgáltató- lásd. Négyszintű bíróságok járásbíróságok, (megyei) törvényszékek, Ítélőtáblák, Kúria(volt LB), mint JOGALKALMAZÓK

Magyarországon a Bíróságok, illetve a bírók nem alkotnak jogot, ők csak alkalmazzák.(Egyedül a Kúriának van ún. KÖZVETETT jogalkotó hatásköre, de ez is inkább csak jogfejlesztés.-lásd. jogegységi határozatok)

A különféle jogképzési módok

Főszabály:mint KÖZVETLEN JOGALKOTÁS jelenik meg

1, ÁLLAMI szervek JOGALKOTÁSa megvalósul:

a, TÖRVÉNYalkotás- mint ELSŐDLEGES jogalkotás- lásd. Országgyűlés/Parlament

b, RENDELETalkotás- mint MÁSODLAGOS jogalkotás – lásd. Rendeletalkotásra jogosult állami szervek

Az ilyen elsődleges JOGALKOTÁS jogszabályi alapja:

· Alaptörvény

· 2010. évi CXXX. tv a jogalkotásról:

lásd. A jogszabályok mellett léteznek ún. közjogi szervezetszabályozó eszközök (Ezek NEM jogszabályok, de mégis bizonyos személyek meghatározott körére nézve rendelkezéseket állapítanak meg. Általánosságban az állampolgárokra nézve SOHASEM állapíthatnak meg kötelező szabályt.

Fajtái: Normatív határozat és normatív döntés

Kivétel:- mint KÖZVETETT JOGALKOTÁS jelenik meg

1, „A bíró alkotta jog”

A bíróságok részére csak iránymutató- lásd. jogegységi határozatok

2, szokásjog

szokás- rendszeresen ismétlődő magatartás

szokásjog- a társadalmi gyakorlatból alakul ki úgy, hogy a jogALKALMAZÓ szervek a tevékenységük során figyelembe veszik a „mindenki által bevett” és elfogadott társadalmi szokásokat és így adott esetben joggá alakítják át.

Képlékenyebb, mint a tényleges jogalkotó által létrehozott jog.