{autotoc}
Tervek, programok készítése
A vállalkozáspolitikai célkitűzések számszerűsítését tervnek nevezzük.
A gazdálkodó szervezetek különböző esetekben készítenek tervet:
- kötelező jelleggel a bankokhoz történő hitelkérelem benyújtásakor
- nem kötelező jelleggel a vállalkozás indításakor, működése esetén a következő egyéves időszakra, illetve eseti alkalomkor.
A tervezés a menedzsment belső ügye. A tervek tartalmát, egymásra építettségét, részletességét a menedzsment önállóan alakítja ki. Ugyancsak a menedzsment határozza meg a tervezés időbeliségét, a tervkészítésben részt vevőket, a tervezés menetét. A tervek összeállítását és elemzését nagyobb vállalkozásoknál külön erre a célra kialakított csoport vagy osztály végzi.
A gazdálkodó szervezetek tervében a következő vállalkozási célok jelenhetnek meg:
- teljesítménycélok
- pénzügyi célok
- a tőke megőrzése vagy növelése
- eredménycélok, nyereség- és rentabilitási célok.
A tervezés során a menedzsment felismeri a problémát és megoldások alapjait, informálódik, helyzetelemzéseket készít, kitűzi a célokat, amelyeket el kíván érni, mérlegelve a különféle adottságokat és lehetőségeket, a személyi és tárgyi feltételeket, programot dolgoz ki, esetleg a mindennapi eligazítást segítő ütemtervet készít.
A tervezés a vállalkozás menedzsmentjének lényeges eleme, a vállalkozás közvetett irányítását, jövőbeni céljainak, eszközeinek és módszereinek meghatározását szolgáló folyamat. Célja az egész szervezet, valamint a rendelkezésre álló anyagi-tárgyi eszközök tevékenységének, illetve mozgásainak összehangolása a szervezeti cél érdekében. A terv tulajdonképpen prognózis. A megvalósulás lehetősége függ a rendelkezésre álló információk mennyiségétől és minőségétől, a terv készítőinek gyakorlottságától és tudásától valamint a rendelkezésre álló időtől.
Tervezés funkciói
A gazdálkodó szervezetekben a tervezés funkciói az alábbiak:
- segíti a tudatosság fejlődését a szervezetben. A tervezés képessé teszi a szervezetet arra, hogy megelőző politikát folytasson, hogy kézbe vegye saját jövőjét.
- meggyőzheti a gazdálkodó szervezet tulajdonosait arról, hogy a szervezet tudatában van annak, hová is tart. A terv, mint lehetséges PR-anyag, lehetőséget kínál a vállalkozások környezetének véleményformálására, befolyásolására.
- fontossági sorrendet határoz meg, és ezt a minden munkatárs számára világossá teszi.
- fejleszti a munkatársak gyakorlatát és készségeit.
- bevonja, s ezzel érdekelté teszi a munkatársakat
Probléma felismerése
A gazdálkodó szervezeteknél jelentkező problémák lehetnek egyszerű, jól ismert, ismétlődő problémák, amelyeket rutinból meg lehet oldani. A jelentkező problémák másik része alaposabb megfontolást igényel, megoldásuk a tervezési folyamat valamennyi elemeit igényli. Ezek az összesített problémák. Ebben az esetben a menedzsernek fel kell kutatni vagy ki kell dolgoztatnia beosztottjaival a megoldási módozatokat, és ezek közül kell kiválasztania az összességében legkedvezőbbet. Nem lehet leragadni az első felmerülő, kínálkozó megoldásánál, hanem keresni kell további lehetőségeket is.
Probléma felismerésének módjai
- a kényszerítő nyilvánvalóság - a menedzsert a valóság kényszeríti rá a probléma létezésnek felismerésére
- külső hatás - a problémát egy rendszeren kívül álló veti fel
- belső vizsgálatok során derül rá fény, abból az alapelvből kiindulva, hogy a dolgok nem lehetnek tökéletesek