Kapacitásigények meghatározása

  • várható kereslet
  • rövid-hosszú táv   melyik fontosabb?
  • keresleti trendek meddig érvényesek
  • a trend honnan indul és mi az iránya (növ, csökkenés)
  • a trend mely pontjához igazítjuk a létrehozandó vagy módosítandó kapacitásokat
  • mi legyen a kapacitás párna foka

Kapacitás párnára azért van szükség, mert a termelési rendszerben levő félkész termékek volumene és a berendezések hasznosításának foka között szoros kapcsolat van! Minél nagyobb a hasznosítás foka, annál magasabb a rendszerben elfekvő készletek szintje.2.

Kapacitásfejlesztési alternatívák

Kapacitásfejlesztés – kapacitás-flexibilitás

  • Amikor kapacitásfejlesztési igények lépnek fel, több variációt érdemes mérlegelni, hogy a kiválasztott alternatíva a lehető legjobban szolgálja majd az üzleti célokat.
  • A kapacitás sikere hosszú időn át hatással van az üzlet menetére. A kapacitások kifejlesztése mindig kockázatot rejt magában. A kockázat elleni védekezés egyik módja a kapacitás-flexibilitás, ami azt jelenti, hogy kapacitásokat úgy fejlesztenek ki, hogy azok nagysága könnyen változtatható legyen, amikor arra szükség van.
  • A folyamatos kapacitásfejlesztés lehetetlen.
  • két döntési típus:
    • expanzív kapacitásnövelő politika    -> az a típusú döntéshozó, aki kapacitásait úgy növeli, hogy a kifejlesztett kapacitások a várható keresletnövekményt mindig lefedik. Az egyenetlen növekedés miatt legtöbbször kapacitásfelesleg figyelhető meg.
      Igen előnyös tulajdonsága, hogy alkalmazása elősegíti a legújabb termelési kultúrák és technológiák megismerését. A vállalkozás mindig az iparági fejlődés vezetője lehet, az élenjáró technológia jó hírnevet és várhatóan forgalmat biztosít.
    • konzervatív kapacitásnövelő politika    -> a döntéshozónak soha nincs kapacitásfeleslege. Kapacitásával mindig a kereslet volumene után kullog, a kereslet kielégítése a kapacitások és a munkaerő intenzív igénybevételével történik.
      Egyik nagy előnye a biztonság. Alkalmazása lényegesen kevesebb kockázattal jár, de valószínűleg ez csak rövid távra igaz. A kapacitásokat a végtelenségig igyekszik kihasználni, s csak végső esetben nyúl új berendezések vagy új technológia alkalmazásához.

Kapacitásfejlesztési alternatívák értékelése

  • minőségi
  • mennyiségi kritériumok alapján

Főleg minőségi szempontok:

  • fizikailag, gazdaságilag megvalósítható-e, költségei fedezhetők-e
  • mennyi idő alatt lehet létrehozni
  • élettartalma megfelel-e az elvárásoknak
  • összhangban van-e a jelenlegi termelési kultúrával, az alkalmazott képzettségi szintjével, vagy célszerű egy külön részlegben elhelyezni az új kapacitásokat

Mennyiségi szempontok:

  • nettó jelenérték: ez a vállalat finanszírozás tipikus területe, nem tárgyaljuk
  • veszteség-nyereség átváltás analízis    átváltási pont  : azt a termelési szintet határozza meg, mely esetén a bevételek elérik a létesítmény létrehozásával és a termeléssel kapcsolatos költségeket.

q0 meghatározása:

  • Profit vagy veszteség = eladott volumen*egységár-fix ktg.-termelt volumen*változó termelési ktg.
  • Átállási pont (q0 ) fix ktg. / egységár-változó ktg.
  • Profit vagy haszon: 0 az átállási pontnál
  • Fix ktg. = eladott volumen*egységár-termelt volumen*változó ktg.
  • Fix ktg. = termelési volumen-(egységár*változóktg.)

Kapacitások telepítése; releváns telepítési tényezők meghatározása

Telepítés -> releváns szempontok megvizsgálása:

  • kedvező munkahelyek
  • közelség a piacokhoz                       
  • életkörülmények minősége                        
  • közelség a beszállítókhoz és az erőforrásokhoz           
  • közelség az anyavállalat kapacitásaihoz – a többi céghez
  • adóviszonyok, ingatlanárak, közművek költségei

Izolált kapacitások telepítésének tervezése

Felt.: egyedi kapacitás telepítéséről van szó, vagy ha több objektum telepítését tervezzük, akkor ezek között nincs a tervezés során figyelembe veendő kapcsolat.

Lehetséges módszerek:

  • euklideszi távolság: a módszer lényege, hogy az ellátandó körzeteket koordinálta geometriai rendszerbe helyezzük el és mindegyik ellátandó körzethez koordinátákat rendelünk a helynek megfelelően.
  • derékszögtávolság: az előbbihez hasonló módon össze kell adni a távolságokat és azt a helyet lehet bázisként kijelölni, melyhez a legrövidebb összes távolság tartozik.    dTi =

Ezek kizáróleg a távolságot és a mozgatandó tömeget tekintik a döntés során figyelembe veendő tényezőknek.

Összefüggő kapacitások telepítése és a kapacitások elrendezése

Gazdaságos lehet több, de helyileg elkülönült, azonos feladatot ellátó kapacitást telepítése. A kapacitások ilyen esetben összefüggőek lesznek, hiszen ha valamelyik ellát egy körzetet, a másiknak azt nem kell. A több telephely létrehozása nagyobb beruházást jelent, de a beruházási többletet kompenzálja a szállítási költségek csökkenése. Az ilyen típusú problémákban általában az említett két költségnem – a beruházási és szállítási – küzd egymással.