A turizmus és a területfejlesztés kapcsolata

Turizmus és területfejlesztés    

• –    Elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze
• –    Fejlesztések tovagyűrűző hatásai
• –    Turisztikai adottságokkal rendelkező térségek részére kitörési pont
• –    Alternatív, kiegészítő jövedelemforrás
• –    Népesség megtartó hatása van
• –    Új vidéki helyszínek bekapcsolása a (turizmus) gazdaságba
• –    Térségi együttműködések elősegítése (turisztikai célterület (desztináció) fejlesztés)

A turizmus település- és területfejlesztő hatása Magyarországon

Történeti áttekintés

• 19/20. század fordulója:
  • Az akkori ország keretben 260 üdülő- és fürdőhely,
  • Trianon ennek ¾-ét elcsatolta,
• I-II. vh. Között:
  • Fejlesztések megindulása a Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Sopron térségében,
• 1960-as évektől
  • Frekventált üdülési területeken,
  • Agglomerációkban,
  • Nyugati-országrész előnyben,
  • Kistérségi – háttértelepülések bevonása,
  • Települési központok rehabilitációja, építészeti értékek.

Relatíve gyors mennyiségi növekedés, de a minőségi mutatók gyengék:

• Szakmai oldalon a kínálat bővítése,
• Települések oldaláról a környezeti feltételek javítása.

Turizmus és önkormányzatok

• Adóbevétel
• Munkahelyteremtés
• Serkenti a helyi vállalkozásokat, elősegíti a településen belüli és települések közötti együttműködést
• Turisztikai fejlesztések befektetés ösztönző hatása
• Hozzájárul a település és környezetének természeti, kulturális értékeinek megőrzéséhez
• Településkép javítása
• Kedvező imázsformáló hatás

Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése

• VÁTI (26)
  • BKI (27) – KSH – T – STAR
  • 1971/1006. Korm. határozat a területfejlesztésről,
  • Idegenforgalmi területfejlesztésről:
  • Külföldi: Balaton, Budapest, gyógyfürdők,
  • Urbaniz. körzetben: hétvégi rekreáció,
  • Fejlesztések kulturális igények kielégítését is szolgáljanak,
• OTK – 23 üdülési területet határolt le + NP-ok és tájvédelmi körzetek (23-ból 6 volt működő – Balaton, Velencei-tó, Duna-kanyar, Ráckevei Duna-ág, Mátra-Bükk, Nyugat-Dunántúl egyes részei)
• BKI (1979)
  • 24 idegenforgalmi tájegység – kiemelés szempontjai:
    • Üdülésre való alkalmasság,
    • Sportolási lehetőség,
    • Kulturális nevezetességek,
    • Természeti adottaágok,
    • Gyógytényező,
    • Gazdasági-politikai jelentőség,
    • Idegenforgalmi szálláshelykínálat,
    • Határátkelés.
• 930 település:
  • 895 település tartozik a 24 körzetbe,
  • 1 település – Budapest kiemelt,
  • 34 település körzeten kívüli,
• Javaslat egy adatbank létrehozására,
• Területi kereslet nagyságának megbecslése, relációs és tartózkodási összetételét – tájegységek relatív sorrendje,
• Kutatás folytatására javaslat:
  • Területek idegenforgalmi karaktere,
  • Egyes régiók, egyes terek súlya,
  • Kereslet-kínálat összhangját javító tennivalók,
  • Fejlesztések ütemezése.
• MT 3241/1979. sz. hat.- Országos Üdülőterületi Terv (1983-ig)
  • Magyarország üdülésre alkalmas tájegységeinek vonzásjellege, alapvető keresleti és kínálati helyzete (1981),
  • 26 körzet (Bp + 619 település).
• OIH-BKI-VÁTI (1981): „Üdülés-idegenforgalom hosszútávú fejlesztési koncepció”
  • T-STAR rendszerbe sorolta az idegenforgalmi településeket:
    • Idegenforgalmi szerepkörű (határ, tranzit, kiránduló),
    • Kiépítettségük,
    • Fontosabb adottságok (zöldterület, víz, gyógy, kultúra).
  • Javasolta:
    • További 10 körzet fejlesztését a már kiemelt Balaton, Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Velencei-tó mellett (Ny-Dunántúl, Hortobágy, Mecsek-Villány, Alsó-Tisza, Ráckevei régió),
• Az 1980-as években a finanszírozás oldáról 3 üdülőterület-típus jellemző:
  • Kiemelt üdülőkörzetek,
  • Regionális jelentőségű üdülőterületek,
  • Helyi és kistérségi jelentőségű üdülőterületek.
  • 1987: 30 kisebb-nagyobb összefüggő térség,
    • Fogalmi osztályozás: tájegység (16), laza üdülőkörzet, település,
  • 1998: 1007/1998. sz. Kormány határozat
    • IB-ok megszüntetése,
    • 9 turisztikai régió létrehozatala.

A tervek fajtái és tartalmi követelményei

• Kettős integráció követelménye,
  • Turizmus környezetébe,
  • Turisztikai kínálatot alkotó valamennyi alkotóelemet együttesen kell megtervezni,
• Turizmus jelenlegi és az adottságok tükrében a potenciális jövőbeli szerepének meghatározása – szoros kapcsolat a területfejlesztéssel,
•  A hierarchia elvek figyelembe vétele – az összhang kiemelten fontos!A turizmus és területfejlesztés kapcsolatrendszerének elvi alapjai

A tervek fajtái – a koncepció

• Fő célja: a hosszú távra szóló célok meghatározása,
  • Tervet megalapozó szakmai dokumentum az eredeti jelentése,
  • Ma inkább kistérségi szinten kidolgozott tervdokumentum,
  • Nemzeti szinten stratégiának, illetve turizmuspolitikának nevezik (kormányzati elfogadás után).
  • Rendszerváltás után az első – 1993. Balaton,
  • Elfogadás rendjének hiánya miatt ált. nem váltak hivatalos tervvé – közvetett módon voltak képesek a turizmus fejlesztését befolyásolni.

A fejlesztési program

Középtávra vonatkozó,

• A hosszú távra szóló koncepció megvalósításának elősegítése,
• A távlati célok közül melyek azok, melyek hosszú távon megvalósíthatók,
• A régiók részvételének elősegítése a hazai és nemzetközi források megszerzéséért,
• További céljuk a régiók integrálása az országos fejlesztési programokba,
• A vállalkozói tőke aktivizálása,
• Szakmai irányadás a területrendezési tervek elkészítéséhez, a kistérségi és a helyi turizmusfejlesztési programok kidolgozásához.

A fejlesztési programozás

Stratégiai programozás:

• a régió turizmusának, valamint természeti–társadalmi–gazdasági környezetének elemzése,
• Az erős és gyenge oldalak vizsgálata,
• Megállapítja az általános prioritásokat és célokat,
• Meghatározza a munkaszervezést, megjelöli a finanszírozás forrásait.

Operatív programozás:

•  a stratégiai programra épül, de konkrétabb annál,
• a jövőbeli végrehajtás és működtetés kereteit is szabályozza:
  • al- és részprogramonként részletezi a célkitűzéseket és prioritásokat, tartalmazza a középtávú részprogramokra kidolgozott projekt javaslatokat,
  • kidolgozza a költségvetési forrástérképet,
  • meghatározza a megvalósítás ütemezését, menetét,
  • a végrehajtás figyelemmel kísérése és értékelése.

Projekt

• Egy konkrét termékre, létesítményre vagy témára kidolgozott fejlesztési tervjavaslat,
• Elemei:
  • Megvalósíthatósági előtanulmányok (környezetvédelmi, műszaki, pénzügyi, munkaerő),
  • Részletes gazdasági megvalósíthatósági tanulmány (piacelemzés, beruházási költségek, működési költségek, megtérülés),
  • Költség-haszon elemzések,
  • Finanszírozási terv,
  • Marketing terv,
  • Üzleti terv.

A tervek kidolgozásának és elfogadásának javasolható optimális sorrendje

1. Hosszú távra szóló nemzeti szintű turizmus koncepció (stratégia, turizmuspolitika);
2. hosszú távra szóló regionális, megyei és kistérségi koncepciók;
3. középtávú kistérségi, megyei és regionális programok;
4. középtávú nemzeti turizmusfejlesztési program, amely a fejlesztési prioritások mellett a turizmus általános működési rendszerének kialakítására is figyelmet fordít;
5. a programokat konkretizáló (általában rövidebb távra szóló és konkrét helyszíneken megvalósítandó) projektek kidolgozása.