A magyar fejlesztési politika térszemlélete

Bevezetés

• Magyarország regionális különbségei EU-s keretekben nem látványosak – periféria része,
• Magyar régiók – fikciók (nem szerves fejlődés eredménye),
• 2004-2006-os időszak felemás és ideiglenes megoldások,
• 2007-2013 tervezési időszak új kihívások elé állítja a területi tervezést, fejlesztést.

A magyar térszerkezetet alakító tényezők

• A szocializmus időszaka:
  • Területi differenciáció a közigazgatás és iparpolitika alapján,
  • Erős hatalmi erőkoncentráció – Budapest,
  • 1971-es OTK fejlődés kereteinek kijelölése,
  • A településhierarchiában elfoglalt hely határozta meg a fejlődési lehetőségeket,
  • 1980-as években fokozatosan erősödött a vonzáskörzeti szemlélet,
  • Ipari bázisok kőszén lelőhelyek mellett – új iparvidékek és városok – energiatengely,
  • Sztálinváros helyének kiválasztásakor stratégiai szempontok
• Magyarország a globális piac működési rendjében
  • Az állam gazdasági szerepvállalása csökkent,
  • A külföldi FDI meghatározó a magyar térszerkezet differenciálásában,
  • Felértékelődött a nyugati piacok közelsége – a közlekedési kapcsolatok milyensége
    • A K-Ny-i lejtő újjáéled,
  • Budapest és a Központi régió vonzza a legtöbb tőkét (Budapest – Bécs tengely)
• Az uniós integráció, mint a térszemlélelet formáló erő
  • Az EU által támasztott igények a tervezést legitimmé tették,
  • Átmeneti állapot jellemzi a területi politikát
    • Fennmarad a beavatkozás ágazati logikája,
    • A létrehozott területi testek gyengék,
  • Integráció területi hozadéka szellemi – a területi szemléletmód megjelenésében és terjedésében fogható meg.

A területi programozás Magyarországon

• NFT I. tanulságai:
  • A központi intézményeké a főszerep,
  • A területi megközelítés gyenge (az OP-ok szintjén is horizontális prioritások vannak),
  • Ellentmondásos a forrásszerzés lehetősége:
    • a többletforrásokat felmutatni tudó régiók felé áramlik,
    • Növelik a területi különbségeket,
  • Térszemlélet a programozást megalapozó dokumentumokban,
  • 3+1 pillérre épül (II. NFT, OTK, OFK, Brüsszeli nagyprojektek)

Pillérek

• Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció,
• II. NFT (Nemzeti Stratégiai Referenciakeret),
• Országos Területpolitikai Koncepció,
• Brüsszeli nagyprojektek.

A decentralizáció forgatókönyvei

• Sor kerül érdemi decentralizációra
  • A városok központi szerepköre a városkörnyéki területekre is kiterjed,
  • A helyi gazdaságok erős térkapcsolatokkal integrálódnak az országos és európai hálózatokba, („régiók városokkal”)
• Megvalósul a decentralizáció, de a növekedés csak a városokban következik be
  • a területi integráció elhúzódik,
  • irányító szerep a régióközpontoknál („a városok  régiókkal”),
• A decentralizáció gyenge marad,
  • A regionális tartalom pár városra koncentrálódik,
  • erős függés a fővárossal szemben. („régió városokból)

A területfejlesztési politika átfogó céljai 2020-ig

• Térségi versenyképesség,
• Területi felzárkózás,
• Fenntartható területi fejlődés és örökségvédelem,
• Területi integrálódás Európába,
• Decentralizáció és regionalizmus.

Középtávú országos területi célok 2013-ig

• Versenyképes budapesti metropolisztérség,
• A régiókat dinamizáló versenyképességi pólusok megerősítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése,
• Az elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása,
• Országos jelentőségű, integrált fejlesztési térségek és tématerületek meghatározása,
• Határ menti területek fejlesztése és határon átnyúló térségi együttműködésük erősítése,
• Rurális (vidéki) térségek területileg integrált fejlesztésének előnyben részesítése.