A területfejlesztés szereplői és intézményei Magyarországon

A területfejlesztés szereplői nyugat-európai modellek alapján

• Kormányzati, önkormányzati döntéshozó szervek
  • Országgyűlés,
  • nemzeti kormányzat,
  • területi önkormányzatok, tanácsok,
  • helyi önkormányzatok társulásai,
  • helyi önkormányzatok.
• Magánszektor
  • nagy társaságok,
  • helyi (kis- és közepes) vállalkozások,
  • vállalkozások egyesülése, kamarák,
  • bankok.
• Önkéntes és közösségi szektor
  • társadalmi szolgáltató csoportok,
  • önsegítő csoportok,
  • projektalapú érdekcsoportok,
  • kistérség-fejlesztő szövetségek.
• A kormányzati ügynökségek és dekoncentrált szervei
  • munkaügyi és átképző központok,
  • természetvédelmi központok.
• Fejlesztési ügynökségek
  • vállalkozásfejlesztési ügynökségek,
  • megyei és regionális fejlesztési ügynökségek,
  • kistérségi fejlesztési irodák.
• Szakmai szervezetek
• Európai Uniós szervezetek

A kapcsolatrendszerüket befolyásolja

• az államszervezet jellege, felépítése, a közigazgatási szintek hatásköre, a decentralizált hatalomgyakorlás szervezett formái
• a vállalati érdekképviseltek szervezettsége, a kamarai rendszer országos, regionális és helyi kompetenciái
• az állam és az üzleti szféra közti kapcsolatok minősége, a gazdasági szereplők részvételi lehetősége a gazdaságpolitika kidolgozásában, alakításában, irányításában.

Kormányzati, önkormányzati döntéshozó szervezetek

• A kormányzat motivációi a területfejlesztésben:
  • a gazdaság húzóágazatai megteremtésének vagy megőrzésének elősegítésével a területi fejlődés generálása,
  • a társadalmi és fizikális fejlesztések körének és nagyságrendjének növelése,
  • A politikai konfliktusokat előidézhető területi különbségek mérséklése.
• A területi önkormányzat motivációi:
  • a helyi gazdaság növekedésének elérése,
  • közösségi előnyök elérése,
  • a fejlesztés stratégiai lépéseihez szükséges erőforrások és segítség elérése,
  • a kapcsolatok fejlesztése más ágazatokkal, ügynökségekkel és szervezetekkel.
• A helyi önkormányzatok motivációi:
  • Tervengedélyezési hatalom,
  • Földterületek és épületek birtoklása,
  • Érzékenyek a foglalkoztatási és munkanélküliségi problémákra,
  • A projektek legitimitása.

A magánszektor

• Meghatározóak a beruházásokban,
• Jelentős erőforrásokat tudnak bevonni (szaktudás, pénzügyi eszközök),
• Profitszervezetek,
• Kormányzati támogatásokhoz és kezdeményezésékhez való hozzájutás,
• Motivációik a területfejlesztésben:
  • profitszerzés,
  • kiskockázatú szervezetekkel, mint pl. a helyi önkormányzatok, való üzletkötés,
  • kormányzati támogatásokhoz és kedvezményekhez való hozzájutás,
  • benne lenni a megújulási és fejlődési folyamatokban.

Az önkéntes és közösségi szektor

• Gyakran dolgoznak együtt a helyi önkormányzatokkal, annak intézményeivel, de bevonásuk a nagyobb fejlesztési partnerségekbe még ritka,
  • Kiemelt szerepűek: hátrányos helyzetű csoportokkal, térségekkel való foglalkozásban.
• Speciális közösségi előnyök elérése,
• Szociális projektjeikhez pénzeszközök vonzása

Kormányzati ügynökségek és dekoncentrált szervei

• A nemzeti kormányzat állítja fel,
  • a költségvetésből finanszírozzák őket, de nem tartoznak a választott testületekre alkalmazandó döntéshozási szabályok hatálya alá - általában gyorsan és rugalmasan cselekedhetnek,
• Motivációik:
  • a fejlesztési projektek tempójának és hatásának fokozása,
  • magánpénzek vonzása a közszolgálati szektor projektjeihez,
  • a helyi folyamatok katalizálása.

Fejlesztési ügynökségek

• Gyakran valamely központi ügynökség helyi változatai Pl. egy fejlesztési ügynökséget felállíthat egy helyi önkormányzat,
• A törvényhozás minden országban befolyásolja a fejlesztési ügynökségek speciális struktúráját és funkcióit,
  • általában aktív partnerek a következő tevékenységek valamelyikében vagy mindegyikében:
    • beruházás,
    • ingatlanfejlesztés,
    • kisvállalkozások támogatása,
    • képzés és munkahelyteremtés.

Szakmai szervezetek

• Különösen a képzés, átképzés és oktatás terén fontosak,
• Finanszírozási forrásokat általában nem hoznak a fejlesztésbe ,
• Kiemelt feladatuk: az általános egyeztetési és egyetértési mechanizmusban tisztán kormányzati vagy vállalkozói kezdeményezések ellensúlyaként egyensúlyt teremtsenek a fejlesztésben.

Európai Uniós szervezetek

• Európai Bizottság egyre nagyobb szerepet szándékozik játszani a gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési partnerségekben,
  • a helyi fejlesztésben dolgozókat háromoldalú partnerség formálására ösztönözése (transznacionális partnerség),
  • két vagy több országból együtt dolgozó szervezetek számára további prioritást adnak a pénzügyi támogatásban.  

Országos Területfejlesztési Hivatal

• 2004 – től hozta létre a Kormány a területfejlesztési, a területrendezési, a területpolitikai és a regionális fejlesztési feladatok ellátása érdekében (akkori megnevezése: Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal),
• 2005. szeptember 1-től – Országos Területfejlesztési Hivatal,
• Országos hatáskörű államigazgatási szerv,
• A Kormány irányítja, regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felügyeli

Országos Területfejlesztési Hivatal feladatai

• Az országos területfejlesztési politika kidolgozásának irányítása,
• a gazdaságpolitikával, a struktúrapolitikával, az agrárpolitikával és a vidékfejlesztési politikával való összehangolása,
• a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásának szabályozása,
• az EU csatlakozással kapcsolatos regionális feladatok ellátása.
• Tevékenységének 3 pillére:
  • Az Európai Unióhoz való csatlakozás;
  • A területfejlesztési törvény és a terültefejlesztés intézményrendszerének továbbfejlesztése;
  • A támogatáspolitika reformja.

Országos Területfejlesztési Tanács

• a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hozta létre az érdekegyeztetés az érdekképviselet és érdekérvényesítés magas szintű fórumaként,
• döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező, koordináló és döntéshozó szerv,
• Tagjai a törvény által taxatívan felsorolt személyek,
• Célja - hatással legyen az országos területi, - fejlesztési - és regionális politika folyamataira, összehangolja a politikai és szakmai érveket  

Regionális Területfejlesztési Tanács

• a régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását, más közös fejlesztési feladatokat az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott tervezési-statisztikai régiókban működő regionális fejlesztési tanácsok látják el.
• a tanács és munkaszervezet jogi személy, működésének törvényességi felügyeletét a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el.
• működéséhez a kormányzati hozzájárulás pénzügyi fedezetét a költségvetési törvényben kell biztosítani,
• feladatainak ellátásában együttműködik a megyei területfejlesztési tanácsokkal, a térségi fejlesztési tanáccsal, a régió fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, továbbá a területi gazdasági kamarákkal.
• nem jelentenek új adminisztratív egységet, nem "állnak" a megyei területfejlesztési tanácsok felett

Megyei Területfejlesztési Tanács

• a megyékben a területfejlesztési feladatok összehangolására megyei területfejlesztési tanácsok működnek
• a tanács és munkaszervezete jogi személy, székhelye a megyeszékhely
• részt vesz a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságaival és más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, valamint információkat biztosít a terület tervek készítéséhez.

Kistérségi rendszer

• Statisztikai kistérségek - 168 db, 1994-től,
  • Az egész ország területét lefedő, megyehatárokat át nem lépő rendszer,
  • települések között létező funkcionális - lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) - kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területfejlesztési-statisztikai egység,
  • 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja,
  • Jogalkotás a területfejlesztés alapegységének tekinti.
• 1991-től kistérségi társulások (alulról szerveződő) – kb. 200 db.
• 2004. decembertől – többcélú kistérségi társulások