A területfejlesztés belső rendszere

  • Területi fejlődés – gazdasági növekedés – területfejlesztés összefüggései,
  • A területfejlesztés a „térhasználat tudatos irányítása”, alrendszerei:
    • Területpolitikai (szintjei, céljai),
    • Szabályozási (jogi, puha elemei),
    • Szervezeti (vertikális tagoltság, hatáskörök),
    • Eszközei (általános gazdaságpolitikai, területi tervezés).
  • Településfejlesztés,
  • Területrendezés.

A régió

  • Lehatárolása,
  • Alaptípusai (5):
    • Földrajzi,
    • közigazgatási / politikai,
    • Homogén régió (kultúra, etnikum, gazdaságszerk.)
    • Funkcionális régió,
    • Program régiók.
  • Szubszidiaritás elve → regionalizálás szükségessége,
  • Regionalizáció Közösségi Chartája
  • Regionális identitás.

Regionalizáció Közösségi Chartája

  • „amely földrajzi szempontból nyilvánvaló egységet képez, avagy olyan területek homogén komplexuma, melyek zárt rendszert alkotnak és amelyek lakosságát bizonyos közös elemek jellemzik, akik az ebből származó tulajdonságokat szeretnék megőrizni és továbbfejleszteni azért, hogy elősegítsék a kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődést,
  • A lakosság „közös elemein” a nyelvet, a kultúrát, a történelmi tradíciót és a gazdaságot, a közlekedést érintő közös jellemzői és teendői. De nem szükséges, hogy ezen elemek egyidejűleg érvényesek legyenek.
  • Ezen egységeknek a különböző államokban más-más elnevezése, jogi, politikai helyzete lehet, ami a jelen chartában befektett megfontolásokból nem zárja ki őket.”

Régiók az Európai Unióban

  • Régiók létrejövetelének okai:
    • Politikai okokból,
    • Gazdasági okokból,
    • Kulturális okokból,
    • Fejlesztés, jövőépítés érdekében.
  • Országtípusok:
    • Föderalista (szövetségi) államok (Ausztria, Németország, Belgium),
    • Regionalizált („felülről lefelé”) államok (Olaszország, Spanyolország),
    • Unitárius államok (decentralizált → korlátozott) (Franciaország, Hollandia, Portugália, Finnország),
    • Unitárius államok (Dánia, Görögország, Luxemburg, Svédország, Anglia)
  • Régiótípusok
    • Alkotmányos (történeti) régió – Belgium, Németország,
    • Széles autonómiával felruházott területek – Katalónia, Olasz tartományok, Dánia szigetei,
    • Egyre nagyobb közigazgatási hatáskörhöz jutó egységek – francia, cseh megyék, lengyel vajdaságok,
    • Központosított államok megyéinek részleges társulásából – magyar régiók,
    • Járások vagy helyi önkormányzatok küldötteinek közgyűlésével létrehozott társulás - Írország,
    • Kis területű államok (=egy régió) – Luxemburg, Málta

A támogatásra jogosult térségek lehatárolása

NUTS – rendszer: 3 regionális + 2 lokális szint (1988 óta európai gyakorlatban)
Hazai területi osztályozás:

  • NUTS 1    ->    ország                
  • NUTS 2    ->    tervezési-statisztikai régió       
  • NUTS 3    ->    megye (főváros)           
  • NUTS 4    ->    statisztikai kistérség      
  • NUTS 5    ->    település               

Típusok:

  • Gazdaságilag elmaradott térségek,
  • Ipari szerkezetátalakítás térségei,
  • Vidékfejlesztési térségek,
  • Egyéb kiemelt térségek (határ menti térségek, környezeti szempontból kiemelt térségek, Budapest szerepe az európai városhálózatban)

A területfejlesztés politikai karaktere

  • Ellentmondások a területpolitika és a nemzeti gazdaságpolitika viszonyában,
  • A konzervatív területpolitika jellemzői,
  • A liberális területpolitika jellemzői,
  • A szocialista – szociáldemokrata területpolitika jellemői.

A területfejlesztés stratégiai alternatívái

  • II. világháború utáni fejlődés területi egyenlőtlenségei,
  • A hagyományos regionális politikák jellemzői
  • A hagyományos regionális politikák elméleti alapjai
    • Jellemzőjük a centrum-szemlélet → területei
  • A regionális potenciál
    • Endogén erőforrások összessége → identitástudat
    • Elemei 

A területfejlesztés stratégiai alternatívái

Az innovációorientált regionális politika

  • Célja az infrastruktúra és kommunikációs kínálat feltételeinek megteremtése (táblázat)
  • Akcióterületei:
    • Vállalkozói környezet élénkítése,
    • Innovációt, technológiai transzfert közvetítő szervezetek,
    • Humántőke aktivizálása
    • Endogén erőforrások feltárása.
  • Elemei a hazai területfejlesztésben 

A területi irányítás modelljei

  • A területi irányítás társadalmi – gazdasági háttere
  • A területi irányítás modelltípusai
    • A centralizált mechanizmus
    • A decentralizált irányítás
    • Vegyes mechanizmus
  • A területi irányítás konkrét feladattípusai
    • Az anyagi termelés és szolgáltatás területi elhelyezkedésének befolyásolása,
    • A népesség területi elhelyezkedésének szabályozása,
    • A hálózati infrastruktúra területi elhelyezkedésének ellenőrzése,
    • A nem anyagi szolgáltatások intézményeinek területi elhelyezése.