Szervezeti magatartás és vezetés

A szervezeti magatarás értelmezése

fiatal tudományterület
gyakorlati felismerés:
szervezeti siker-> szervezeti tagok magatartása
vezetési szempont -> milyen tényezők befolyásolják a szervezeti tagok magatartását

Elemzési egysége (minden, ami szervezeti környezetben vizsgálható)

az egyéni cselekvés, érzések, gondolkodás
a csoportok
nagyobb részegységek (osztályok, divíziók)
a szervezet egésze
a szervezeti populációk (is)
Gyakori alkalmazás
cél: a szervezeti–vezetői teljesítmény javításának kérdései
a szervezeti döntéshozók cselekvési alternatíváinak megértése -> választások következetes előrejelzése
szervezeti konfliktusok kezelése
a szervezeti változások megértése és irányítása
a vezetési stílus megválasztása
hogyan alakítsuk ki és működtessük a csoportokat a szervezetben
hogyan motiváljuk a munkatársainkat

Néhány értelmezési keret:

A szervezet által kijelölt célok, feladatok elvégzésével kapcsolatos mennyiségi és minőségi elemekből áll.
- normatív követelményeket állít a szervezeti szereplők elé
- ezt kell összhangba hozni egyéni céljaikkal
- ennek alapján tervezik meg az egyéni cselekvési programjaikat
- az elért teljesítmény alapján értékelik (egyéni) hozzájárulásukat
- ennek alapján fogalmazódnak meg megerősítő vagy új követelmények
Nem független a céloktól (pl.: sportolók)
- milyen célokat tűzünk ki
- mennyire tudjuk elérni
Többféle értelmezés
- a szervezet eredményessége:
  - a szervezet helyes célokat követ-e (szervezet–környezeti elvárások)
- a szervezeti hatékonyság
  - a szervezet képes-e elérni kitűzött céljait az erőforrások gazdaságos felhasználása mellett
Lényeges: (gyakorlati probléma)
- mi a kívánatos szervezeti teljesítmény
- melyek a konkrét kritériumai
- kik és milyen folyamatok során határozzák meg
- a szervezet kritikus szereplői
- által megfogalmazott követelmények beépülnek a szervezeti célrendszerbe

Az un. illeszkedési lánc mindkét irányból végigjárható -> eltérő hangsúlyokat eredményez.
„Alulnézetből”:
- egyén és csoport -> szervezeti, környezeti illeszkedése
- egyén, csoport elvárásai a szervezettel szemben
„Felülnézetből”:
- környezeti–szervezeti jellemzők hangsúlya
- egyénnel és csoporttal szembeni környezeti és szervezeti jellemzők, elvárások hangsúlya (angolszász–német közelítésmód különbsége)

felülnézeti (szervezeti) közelítésben természetes
- a szervezeteknek vannak céljaik
- a célokat „lebontják” szervezeti egységekre
- a célhierarchia végén az egyén áll a maga céljaival
- a szervezeti és egyéni célok összekötése vezetői feladat
- a szervezet csak egyéni hozzájárulások (teljesítmények) révén érheti el célját
Fontos:
- a szervezet és az egyén együttműködése (szerződés)
- mindkét félnek saját motivációi és erre alapozott céljai vannak
Két kérdés a középpontban:
- milyen feltételekkel lép be az egyén a szervezetbe, mi motiválja, hogy a szervezet fennmaradásához szükséges hozzájárulásokat megtegye
- a szervezet milyen feltételekkel veszi fel az egyént, mi motiválja, hogy az egyén erőfeszítéseit megfelelően ellentételezze
Meghatározó elemek:
- kiválasztás, felvétel folyamata
- célkitűzés folyamata (alkufolyamat)
  - szervezet által megfogalmazott teljesítmény kritériumok a munkavállaló felé
  - az egyén céljainak összhangba hozása a szervezeti célokkal
- teljesítményértékelés (visszacsatolás, ellenőrzés)
Alapprobléma: „miért csatlakozik és miért hajlandó hozzájárulását megtenni” (Barnard)

- Fő kérdések:
- mi végre jönnek létre és maradnak fenn szervezetek
- mi hajtja az embereket és miért csatlakoznak a szervezetekhez
Szervezetek értelmezése:
- cél / feladat megvalósítására létrehozott képződmények
- saját túlélési szükségletek és célok által vezérelt személytelen cselekvési rendszerek (Barnard)
Eltérő hangsúlyok:
- eredeti célok, feladatok
- túlélés – fennmaradás (is) függetlenül az eredeti céloktól / feladatoktól
Lényeges -> nem számíthat sikeres feladat-végrehajtásra mindaddig, amíg a szervezet egzisztenciája nem stabilizálódik (fennmaradása veszélyeztetett).