Mottó: „Megtaníthatsz egy pulykát fára mászni, de egyszerűbb, ha egyből egy mókussal kezdesz”

Kérdések / szervezeti, vezetői szempontból /

  • milyen a sikeres szervezeti egyén
  • hogyan befolyásolható magatartása szervezeti feltételek között

Vizsgálni szükséges

  • milyen képességek és készségek szükségesek a jó teljesítményhez
  • milyen tulajdonságok mentén írható le a szervezeti tagok személyisége
  • milyen hiedelmek, értékek és attitűdök hogyan befolyásolják a szereveti cselekvést
  • milyen tanulási módok vezetnek a magatartás megváltozáshoz, melyek ezek korlátai
  • hogyan érzékeljük, észleljük a szervezeti valóságot, ezek alapján hogyan alkotunk ítéletet dolgokról, eseményekről, emberekről
  • hogyan hozzuk döntéseinket
  • hogyan hatnak mindezek a teljesítményre és a megelégedettségre

Lényeges-> a szervezetek és vezetőik, csak a munkatársaik révén lehetnek sikeresek, eredményesek. (Kompetencia menedzsment)

Képességek, készségek, tudás

Minden munkához sokféle képességre, készségre és tudásra van szükség

  • született adottság szerepe
  • tanulás szerepe
  • fizikai – szellemi képességek
  • általános – speciális képességek
  • egyéni képességszintek összhangja
  • különböző képességeket követelő feladatok összhangja

Szervezeti, vezetői cél: megfelelő képességű emberek kiválasztása

  • milyen képességekre van szükség
  • az elvárt képességek mérési lehetősége
  • a várható teljesítmény előrejelzése, felvételi döntés, képzés

Személyiség

  • jellemző tulajdonságaink stabil szerveződése
  • meghatározza egyediségünket („milyenek vagyunk”)
  • hogyan reagálunk másokra, környezeti változásokra
  • hogyan lépünk interakcióba

Szervezeti, vezetői cél: „megfelelő embert a megfelelő helyre”

  • milyen személyiségjegyek (tulajdonságok) szükségesek egy feladat megoldásához
  • megfelelő személy megtalálása kiválasztása

Személyiségelméleti megközelítések

  • Központi kérdés
    • örökletes jellemzők szerepe
    • tanult jellemzők szerepeszemélyiség jellemzők magatartást befolyásoló szerepe
    • környezeti jellemzők magatartást befolyásoló szerepe
  • Két megközelítés:
  • Személyes vonásokra tulajdonságokra alapozott közelítés
    • Az első személyiségtipológia (Hippokratész)
      • melankolikus (depressziós)
      • kolerikus (ingerlékeny)
      • szangvinikus (derülátó)
      • flegmatikus (nyugodt, közönyös)
    • Kívülről, illetve belülről irányítottság (Extrovertált – Introvertált) /Riesman/
    • Megállapítás: nemcsak viselkedésünket, de személyiségünket is megváltoztathatja a társadalmi környezet
  • Személyiségszerkezeti közelítés
    • Freud :
      • felettes-én (személyiségünk lelkiismerete, átvett értékek, normák)
      • én (tudatos szint, közvetít)
      • ösztön-én (tudatalatti, a kielégítésére törekvés az örömelv alapján történik)Összegző megállapítások
    • személyiségünket meghatározzák:
      • örökletes tényezők
      • környezeti tényezők
    • viselkedésünket befolyásolja
      • személyiségünk
      • Környezetünk
      • személyiség ismerete         

Hiedelmek, értékek, attitűdök

  • szervezeti cselekvéseinkhez kialakítjuk személyes viszonyunkat is (jó- rossz, szeretjük vagy nem stb.)
  • ennek alapján
    • lelkesedünk
    • ellenkezünk
    • éppen megtesszük
  • ezen magatartásformák forrásai:
    • hiedelmeink
    • értékválasztásaink
    • attitűdjeink
  • az ismeret hasznosítása        

Hiedelmek (meggyőződések)

  • belső térképek, stabilitást kölcsönöznek mindennapi viselkedésünknek
  • összefüggések két dolog, vagy egy dolog és egy tulajdonság között
  • forrásaik:
    • szűkebb környezet (család)
    • tanulmányok, neveltetés
    • tapasztalatok, élmények stb.
  • Példa:
    • jó munka elnyeri jutalmát
    • hazug embert hamarabb utolérik …
    • a tőzsdén kölcsönpénzzel nem szabad befektetni
  • Típusok
    • alapvető hiedelmek (axiomatikusan elfogadott)
    • elsőszintű hiedelmek (észlelésre alapozottak)
    • magasabb szintű hiedelmek (logikus összefüggéseken alapulnak)
  • Megállapítások
    • magatartás fontos meghatározói
    • hiedelem, meggyőződés változtatás-> magatartás változás
    • viselkedés megértése, előrejelzése
    • nem velünk születettek, változnak, fejlődnek
    • változtatásuk nem egyszerű

Értékek

  • alapvető meggyőződések
    • az emberi élet végső céljaira (önmegvalósítás, szabadság, egyenlőség)
    • az életvitel módjára (becsületesség, erkölcsösség, barátság) vonatkozó választásokat, preferenciákat tükrözik
  • általuk határozódik meg, hogy mit tartunk jónak, fontosnak, követendőnek

Beállítódás (attitűd)

  • értékelő megállapítások, érzelmi irányultsággal
    • konkrétumokkal kapcsolatban
    • kedvező vagy elutasító reagálások
    • (pl. szeretem a munkámat, nem szeretem a főnökömet)
  • gyökerei (összetevői)
    • értelmi (kognitív)-> logikai következtetés alapján
    • érzelmi (affektív)
  • két eltérő pszichológiai alap
    • behaviorista (azt választja, ami vonzza)
    • kognitivista (az vonzza, amint választott)
  • Szervezeti közegben legfontosabb attitűdök
    • munkatársakkal való elégedettség
    • munkával való azonosulás
    • a szervezet iránti elkötelezettség
  • Következmények
    • elégedettség-> jobb teljesítmény
    • elégedetlenség->
      • kivonulás (a szervezet elhagyása)
      • tiltakozás (aktív, konstruktív erőfeszítés)
      • hűség (passzív, optimista várakozás)
      • tagadás (csökkenő erőfeszítés, passzív kivárás)

Tanulás-> magatartás változtatás

  • legtöbb viselkedésünk tanult
  • tanulás eredményeként fejlődtek ki:
    • hiedelmek
    • értékek
    • attitűdök is
  • Értelmezése
  • tapasztalatok eredményeként
  • a magatartás tartós változása következik be
  • Következtetések
    • un. tapasztalati tanulás (gyakorlati kipróbálás) fontossága (experiential learning)
    • vezethet kedvező és kedvezőtlen magatartás kialakulásához (pl. piackonform viselkedés – „sunnyogás”)
    • a visszarendeződés veszélye

Miként tanulunk?

  • un. klasszikus kondicionálás elmélete (inger – válasz  reflexszerű kapcsolata) /Pavlov/
  • az operáns kondicionálás elmélete  (  magatartás-> következmény)

Skinner un. megerősítés elméletea

  • társas tanulás (un. behelyettesítő tanulás)
    • megfigyelés („utánzás”)
    • szervezetben gyakori (szocializáció)
  • komplex tanulás (intelligens)
  • un. gondolati szimulációk alapján
  • a változások tanulása
  • kiolvasztás – változtatás-visszafagyasztás

A tanulás korlátai, az egy és kéthurkos tanulás

  • Általános gyakorlati probléma: azt vizsgálja, hogy
    • egy magatartás miért nem hatékony
    • hogyan lehetne hatékonyabbal kicserélni
  • Nem vizsgáljuk
    • miért alakulnak ki az adott magatartások
    • miért maradtak fenn eddig
  • Következmény
    • hibás gyakorlat korrekciója
    • generáló okok megszűntetése nem történik meg

Következtetés:

  • tanulásról akkor beszélünk, ha a várt eredmény is teljesül
  • csoportos tanulás, szervezeti tanulás (kéthurkos)

Érzékelés, észlelés, ítéletalkotás (különbözőség)

  • érzékelés -> egyszerű ingerek érzékszervi tapasztalat
  • észlelés -> folyamat, érzékszervi tapasztalatainkat egységes képpé rendezi (értelemmel bíró belső kép.)
  • téletalkotás:
    • oksági tulajdonítás (attribuciós elmélet)
    • az észlelés szerepe (különbözőségek)
    • viselkedés okainak megítélése (teljesítményértékelés)
      • saját erőfeszítés
      • külső feltételek
    • attribuciós hiba (vezetői)
      • kizárólag belső okokra (személyes) visszavezetés (siker – kudarc)
    • Egyéni döntés, probléma megoldás
      • mi a probléma (értelmezés)
      • hagyományos értelmezés

Megállapítások

  • annyi probléma ahány résztvevő oka:
    • kívánatos állapot mássága
    • észlelt helyzet mássága
  • problémamegoldás lényege
    • a szervezetet átvezetni a jelenlegi helyzetből a kívánatos állapotba
  • vezetői problémák
    • célok bizonytalansága
    • észlelt és tényleges állapot eltérése
  • a problémák okait feltárni és megszűntetni