Egyén a szervezetben

Mottó: „Megtaníthatsz egy pulykát fára mászni, de egyszerűbb, ha egyből egy mókussal kezdesz”

Kérdések / szervezeti, vezetői szempontból /

• milyen a sikeres szervezeti egyén
• hogyan befolyásolható magatartása szervezeti feltételek között

Vizsgálni szükséges

• milyen képességek és készségek szükségesek a jó teljesítményhez
• milyen tulajdonságok mentén írható le a szervezeti tagok személyisége
• milyen hiedelmek, értékek és attitűdök hogyan befolyásolják a szereveti cselekvést
• milyen tanulási módok vezetnek a magatartás megváltozáshoz, melyek ezek korlátai
• hogyan érzékeljük, észleljük a szervezeti valóságot, ezek alapján hogyan alkotunk ítéletet dolgokról, eseményekről, emberekről
• hogyan hozzuk döntéseinket
• hogyan hatnak mindezek a teljesítményre és a megelégedettségre

Lényeges-> a szervezetek és vezetőik, csak a munkatársaik révén lehetnek sikeresek, eredményesek. (Kompetencia menedzsment)

Képességek, készségek, tudás

Minden munkához sokféle képességre, készségre és tudásra van szükség

• született adottság szerepe
• tanulás szerepe
• fizikai – szellemi képességek
• általános – speciális képességek
• egyéni képességszintek összhangja
• különböző képességeket követelő feladatok összhangja

Szervezeti, vezetői cél: megfelelő képességű emberek kiválasztása

• milyen képességekre van szükség
• az elvárt képességek mérési lehetősége
• a várható teljesítmény előrejelzése, felvételi döntés, képzés

Személyiség

• jellemző tulajdonságaink stabil szerveződése
• meghatározza egyediségünket („milyenek vagyunk”)
• hogyan reagálunk másokra, környezeti változásokra
• hogyan lépünk interakcióba

Szervezeti, vezetői cél: „megfelelő embert a megfelelő helyre”

• milyen személyiségjegyek (tulajdonságok) szükségesek egy feladat megoldásához
• megfelelő személy megtalálása kiválasztása

Személyiségelméleti megközelítések

• Központi kérdés
  • örökletes jellemzők szerepe
  • tanult jellemzők szerepeszemélyiség jellemzők magatartást befolyásoló szerepe
  • környezeti jellemzők magatartást befolyásoló szerepe
• Két megközelítés:
• Személyes vonásokra tulajdonságokra alapozott közelítés
  • Az első személyiségtipológia (Hippokratész)
    • melankolikus (depressziós)
    • kolerikus (ingerlékeny)
    • szangvinikus (derülátó)
    • flegmatikus (nyugodt, közönyös)
  • Kívülről, illetve belülről irányítottság (Extrovertált – Introvertált) /Riesman/
  • Megállapítás: nemcsak viselkedésünket, de személyiségünket is megváltoztathatja a társadalmi környezet
• Személyiségszerkezeti közelítés
  • Freud :
    • felettes-én (személyiségünk lelkiismerete, átvett értékek, normák)
    • én (tudatos szint, közvetít)
    • ösztön-én (tudatalatti, a kielégítésére törekvés az örömelv alapján történik)Összegző megállapítások
  • személyiségünket meghatározzák:
    • örökletes tényezők
    • környezeti tényezők
  • viselkedésünket befolyásolja
    • személyiségünk
    • Környezetünk
    • személyiség ismerete         

Hiedelmek, értékek, attitűdök

• szervezeti cselekvéseinkhez kialakítjuk személyes viszonyunkat is (jó- rossz, szeretjük vagy nem stb.)
• ennek alapján
  • lelkesedünk
  • ellenkezünk
  • éppen megtesszük
• ezen magatartásformák forrásai:
  • hiedelmeink
  • értékválasztásaink
  • attitűdjeink
• az ismeret hasznosítása        

Hiedelmek (meggyőződések)

• belső térképek, stabilitást kölcsönöznek mindennapi viselkedésünknek
• összefüggések két dolog, vagy egy dolog és egy tulajdonság között
• forrásaik:
  • szűkebb környezet (család)
  • tanulmányok, neveltetés
  • tapasztalatok, élmények stb.
• Példa:
  • jó munka elnyeri jutalmát
  • hazug embert hamarabb utolérik …
  • a tőzsdén kölcsönpénzzel nem szabad befektetni
• Típusok
  • alapvető hiedelmek (axiomatikusan elfogadott)
  • elsőszintű hiedelmek (észlelésre alapozottak)
  • magasabb szintű hiedelmek (logikus összefüggéseken alapulnak)
• Megállapítások
  • magatartás fontos meghatározói
  • hiedelem, meggyőződés változtatás-> magatartás változás
  • viselkedés megértése, előrejelzése
  • nem velünk születettek, változnak, fejlődnek
  • változtatásuk nem egyszerű

Értékek

• alapvető meggyőződések
  • az emberi élet végső céljaira (önmegvalósítás, szabadság, egyenlőség)
  • az életvitel módjára (becsületesség, erkölcsösség, barátság) vonatkozó választásokat, preferenciákat tükrözik
• általuk határozódik meg, hogy mit tartunk jónak, fontosnak, követendőnek

Beállítódás (attitűd)

• értékelő megállapítások, érzelmi irányultsággal
  • konkrétumokkal kapcsolatban
  • kedvező vagy elutasító reagálások
  • (pl. szeretem a munkámat, nem szeretem a főnökömet)
• gyökerei (összetevői)
  • értelmi (kognitív)-> logikai következtetés alapján
  • érzelmi (affektív)
• két eltérő pszichológiai alap
  • behaviorista (azt választja, ami vonzza)
  • kognitivista (az vonzza, amint választott)
• Szervezeti közegben legfontosabb attitűdök
  • munkatársakkal való elégedettség
  • munkával való azonosulás
  • a szervezet iránti elkötelezettség
• Következmények
  • elégedettség-> jobb teljesítmény
  • elégedetlenség->
    
    • kivonulás (a szervezet elhagyása)
    • tiltakozás (aktív, konstruktív erőfeszítés)
    • hűség (passzív, optimista várakozás)
    • tagadás (csökkenő erőfeszítés, passzív kivárás)

Tanulás-> magatartás változtatás

• legtöbb viselkedésünk tanult
• tanulás eredményeként fejlődtek ki:
  • hiedelmek
  • értékek
  • attitűdök is
• Értelmezése
• tapasztalatok eredményeként
• a magatartás tartós változása következik be
• Következtetések
  • un. tapasztalati tanulás (gyakorlati kipróbálás) fontossága (experiential learning)
  • vezethet kedvező és kedvezőtlen magatartás kialakulásához (pl. piackonform viselkedés – „sunnyogás”)
  • a visszarendeződés veszélye

Miként tanulunk?

• un. klasszikus kondicionálás elmélete (inger – válasz  reflexszerű kapcsolata) /Pavlov/
• az operáns kondicionálás elmélete  (  magatartás-> következmény)

Skinner un. megerősítés elméletea

• társas tanulás (un. behelyettesítő tanulás)
  • megfigyelés („utánzás”)
  • szervezetben gyakori (szocializáció)
• komplex tanulás (intelligens)
• un. gondolati szimulációk alapján
• a változások tanulása
• kiolvasztás – változtatás-visszafagyasztás

A tanulás korlátai, az egy és kéthurkos tanulás

• Általános gyakorlati probléma: azt vizsgálja, hogy
  • egy magatartás miért nem hatékony
  • hogyan lehetne hatékonyabbal kicserélni
• Nem vizsgáljuk
  • miért alakulnak ki az adott magatartások
  • miért maradtak fenn eddig
• Következmény
  • hibás gyakorlat korrekciója
  • generáló okok megszűntetése nem történik meg

Következtetés:

• tanulásról akkor beszélünk, ha a várt eredmény is teljesül
• csoportos tanulás, szervezeti tanulás (kéthurkos)

Érzékelés, észlelés, ítéletalkotás (különbözőség)

• érzékelés -> egyszerű ingerek érzékszervi tapasztalat
• észlelés -> folyamat, érzékszervi tapasztalatainkat egységes képpé rendezi (értelemmel bíró belső kép.)
• téletalkotás:
  • oksági tulajdonítás (attribuciós elmélet)
  • az észlelés szerepe (különbözőségek)
  • viselkedés okainak megítélése (teljesítményértékelés)
    • saját erőfeszítés
    • külső feltételek
  • attribuciós hiba (vezetői)
    • kizárólag belső okokra (személyes) visszavezetés (siker – kudarc)
  • Egyéni döntés, probléma megoldás
    • mi a probléma (értelmezés)
    • hagyományos értelmezés

Megállapítások

• annyi probléma ahány résztvevő oka:
  • kívánatos állapot mássága
  • észlelt helyzet mássága
• problémamegoldás lényege
  • a szervezetet átvezetni a jelenlegi helyzetből a kívánatos állapotba
• vezetői problémák
  • célok bizonytalansága
  • észlelt és tényleges állapot eltérése
• a problémák okait feltárni és megszűntetni