Alulról szerveződő régió: Állam alulról is épül (USA, Svájc), vagy a szerveződés kölcsönös kötelezettségen alapul (feudális hierarchia, nemesi vármegye). Jellemzője: alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz, nem egészen egységes
Decentralizáció: mint a demokrácia egyik eleme, a totális rendszerek visszatérésének megakadályozására: Németország, Ausztria föderális állam lett
Decentralizált országok: nem alkotmányos jogú régiókkal, ahol a régiókban vannak választott szervezetek, és azok bizonyos politikai hatáskörrel rendelkeznek (Hollandia, Svédország, Dánia, Finnország)
Dekoncentrált szervek: A központi állami szervek különböző funkcionális (az élet minden területén jelentkező, pl. rendfenntartás) és ágazati (szakmai: pl. vízgazdálkodás) feladatok ellátására létrehozott helyi szervezetei, amelyek rendelkeznek ugyan döntési jogkörrel bizonyos kérdésekben, de tevékenységük tartalmába a felettes szervek bármikor és bármiért beavatkozhatnak
Delegációs elv: Megyei területfejlesztési tanács: korporatív és delegációs alapon szerveződő testület, funkciója a területfejlesztés és az ezzel járó támogatás kezelése
Felülről szerveződő régió: modern nemzeti állam területi egységei, először francia département. Teljesen a központi hatalomtól függtek, a nemzetállam homogenitásának érdekében
Föderalizmus: EU tagállamai a regionalizáció és decentralizáció szempontjából 4 fő csoportja közül az egyik: a régióknak állami jellege van, saját kormánnyal, parlamenttel, adózással, törvényhozási kompetenciákkal (Németország, Ausztria, Belgium)
Homogén régió: közös tulajdonságok, adottságok, (elemzés, felülről irányított regionális politika)
a. természeti földrajzi
b. demográfiai
c. gazdasági
Kistérség: A kistérségek előzményei a járások. Létrejöttük a helyi, községi tanácsok szétaprózódása és bizonyos közös gondok, fejlesztések koordinációjának szükséglete hozta létre
Korporatív elv: Megyei területfejlesztési tanács: korporatív és delegációs alapon szerveződő testület, funkciója a területfejlesztés és az ezzel járó támogatás kezelése
Megyei területfejlesztési tanács: korporatív és delegációs alapon szerveződő testület, funkciója a területfejlesztés és az ezzel járó támogatás kezelése
Nodális régió: nodális régió vagy csomópont régió: belső kapcsolatok jellege, gyakorisága, intenzitása (területszervezés, alulról kezdeményezett regionális politika): addig tart, amíg a csomópont vonzáskörzete
Programozási régió: programozási régió (kettő kombinációja, komplex fejlesztés), kritériumai:
1. statisztika és információ rendelkezésre állása;
2. teljes közigazgatási egységek, vagy azok csoportosítása (EUROSTAT NUTS egységei megfelelnek ennek);
3. irányító, koordináló és ellenőrző szervezet megléte
Régió: eredeti jelentése: a szuverén államnál kisebb, annak részét képező uralmi, kormányzati terület
Régiók Bizottsága: 1993: Maastricht-i Szerződésben hozták létre: az Európai Tanács és az Európai Bizottság mellett tanácsadó, véleményező szervezet, sajnos nem sok eredménnyel (»önkormányzatok, városok is, nemcsak régiók; szerepkör nincs méltányolva)
Régiók Európája: Mozgalom a regionális szint hatásköre növelésének, az európai integrációs folyamatokba való nagyobb beleszólásának érdekében Csúcsa: 1993: Maastricht-i Szerződés
Regionalizáció: az az állami, törvényhozási aktus, amely a hagyományos régiók identitásának és autonómiájának helyreállítására irányul
regionalizált országok: alkotmányos jogú régiók állami jelleg nélkül; politikai hatáskör megoszlás a központ és a régiók között (Olaszország, Spanyolország, Nagy Britannia)
Regionalizmus: az a mozgalom, amely a hagyományos régiók identitásának és autonómiájának helyreállítását tűzte ki célul
Szubszidiaritás: eredetileg katolikus dogmatikában kidolgozott elv: minden döntést és hatáskört arra a legalacsonyabb szintre kell helyezni, ahol az még szakszerűen ellátható
Területi közigazgatás középszintje: megye
Unitáris állam: Ahol a régiókban csak közigazgatási szervek vannak, mindenféle politikai autonómia nélkül. (Görögország, Portugália, Írország)
„Kerítésen belüli és kívüli” infrastruktúra: Kollektivizálás következményei: a lakosság csak a lakása építésében és a lakásáoz közvetlenül kapcsolódó fejlesztésekben volt érdekelt, elmaradt az utcák, közművek, különösen az ivóvíz és a szennyvíz problémája
Agrárolló: 1989-90 évi rendszerváltás vidéki egyik következménye: túlkínálat miatt a mezőgazdasdági termékek árai kedvezőtlenül, míg a felhasznált anyagok, termelőeszközök ára megnőtt, az agrárolló nagymértékben kinyílt.
Best practices: Legjobb tapasztalatok (nemzetközi)
Cork-i Nyilatkozat: 1996-ban az Európai Bizottság és az Európai Unió kormányfői által elfogadott dokumentum, a kormányzat felelősségét fogalmazza meg
Direkt támogatások: EU támogatás a föld, az állatállomány, és a foglalkoztatottak száma után fizetik összes támogatás 2/3-át teszik majd ki. A két szélső kategória van jelen, így kevés támogatás jut majd.
Elérhetőség: A város és környéke – a vidék együttműködésének egyik feltétele: a közlekedés
Export- és importkvóta: Csatlakozásig importkvóták: mennyi exportálhat Magyarország, és alkalmazhatott kvótákat az importra. Csatlakozás után: exportkvóták megszűnnek, annak helyébe termelési kvóták lépnek.
Extenzifikálás: Másik eltolódás a mezőgazdaságban (a kis volumenű termékek az egyik): a szántóföldi műveléstől az erdő és gyepgazdálkodás irányában szerkezeti változás
Falugondnok: Aprófalvakba települt fiatalabb ember vagy házaspár, akik (meghatározott díjazásért) gondoskodnak az idős emberek beszerzéseiről, alkalmi közlekedésükről, személyszállításukról, esetleg élelmezésükről.
Falusi turizmus: Javasolt szerkezetváltoztatás: fejleszteni – pl. vendéglátók szövetkezésével, közös marketing irodákkal
Garantált ár: EU garantált agrárárai: Magyarországon emeli majd kicsit az élelmiszerek árait.
Importlefölözés: ár-intervenciós rendszer nettó agrárimportőröket sújtja az importlefölözéssel
Intervenciós rendszer: A jövőben csökken az ár-intervenciós rendszer és az ahhoz kapcsolódó támogatások jelentősége az EU-ban. Jelentése: nettó agrárexportőröket támogatja a visszatérítéssel és a nettó agrárimportőröket sújtja az importlefölözéssel
Kárpótlási jegy: 1989-90. évi rendszerváltás privatizációjának egyik formája, így a visszakerült földet bérbe adták, nem maguk hasznosították
Kis volumenű agrártermékek: Gomba, méz, vadhús, csiga, béka, toll stb. – nagyobb előtérbe helyezése lehet egy stratégia
Kistérségi társulás:
Állami ösztönzésre alakultak ki a priv. után, gyakran furcsa formában, kihagyva a központot jelentő várost, kisvárost, pedig az együttműködés feltétele lenne a jó működésnek.
Szerveződés legcélszerűbb formái két forma:
1. spontán szerveződés földrajzi alapon, kihagyják a központi települést
2. kormányzat által preferált, az ország egész területét lefedő statisztikai kistérségi rendszer
Közműolló: Közműves víz és csatornaellátottság kismértékben zárult.
Kvóta: Csatlakozásig importkvóták: mennyi exportálhat Magyarország, és alkalmazhatott kvótákat az importra. Csatlakozás után: exportkvóták megszűnnek, annak helyébe termelési kvóták lépnek.
Rurális: vidéki
Termelési kvóta: Csatlakozás után az export- és importkvóták helyébe lépnek, az 1998-2001-es évek terméseredményei szabják majd meg.
Természetvédelmi terület: Privatizáció során magánkézben az előzőleg természetvédelmi területek: művelés korlátozása, veszteségek, kompenzáció hiánya
Vidék:
OECD: kizárólag népsűrűség alapján két szintet különböztet meg:
Alapszint: városok, községek ahol népsűrűség < 150 fő/km2
Regionális szint:
1) túlnyomórészt rurális, ha rurális települések lakossága > 50%
2) jelentős mértékben rurális, ha rurális lakosság 15 és 50% között
3) urbánus régió, ha rurális lakosság < 15%
Vidékfejlesztés: Határterületi a regionális politika és az agrárpolitika között. Elsődleges fókuszát a vidéke területek, települések és azok lakossága képezik, alapvetően alulról jövő kezdeményezések, célja az emberi tevékenység és a természet fenntartható szimbiózisának megteremtése. Az EU támogatásainak harmadik formája. Egyik alapja a differenciált megközelítés.
Vidéki térségek európai kartája: 1950-ben fogadta el az Európa Tanács ezt a dokumentumot, a kormányzat felelősségét fogalmazza meg
Adminisztratív központ: Középvárosok Magyarországon: adminisztratív szerepkör jelentősége (Párt és Tanács: lakóhely városok kerültek előtérbe)
Agglomeráció: Magyar statisztikai megközelítése a „város” helyett: pl. Budapest, Miskolc.
Agglomerálódó térség: Magyar statisztikai megközelítése a „város” helyett a Duna mentén Komárom és Esztergom között, valamint Kaposvár és Veszprém környékén
Dezurbanizáció: városmag népessége erősen csökken, belső lakónegyedek állagának romlása, slum-osodás. Az alvóvárosok munkahely és egyéb funkciókkal kiegészülnek. (szegregáció)
Egy-gyáras város Pl. Ózd, túlzott függőség Az egész város infrastruktúrája a gyár működésére, annak finanszírozásával, támogatásával épült ki, amikor tönkrement, bezárták, az egyenlő volt a város egzisztenciális alapjainak elvesztésével
Elszlömösödés: Bizonyos egyre értéktelenebbé váló városrészek megállíthatatlan leromlás állapotába kerülnek
Közigazgatási terület: Városok esetében nem azonos az urbanizált területtel
Nagyvárosi településegyüttes: Magyar statisztikai megközelítése a „város” helyett: Debrecen, Kecskemét, Nyíregyháza, Szeged stb.
Public-private partnership: Az önkormányzat és a magánvállalkozások együttműködése elengedhetetlen feltétele a városi fejlesztésnek.
Reurbanizáció: belváros rehabilitáció, fiatal, képzett rétegek visszatérése a belső lakónegyedekbe.
Stadtluft macht frei!: Városi levegő szabaddá tesz
Szegregálódás: Elválasztás, elválás, hasadás
Szocialista város: Az „Egy-gyáras város” speciális típusa: a szocialista rendszer szimbólumai » privilégiumok, az ipari szerkezeti válság hatására válságba kerültek
Szuburbanizáció: közlekedés fejlesztése, lakóhely és munkahely funkció szétválása. Középosztály kiköltözése az alvóvárosokba.
Urbanizáció: Vagy városrobbanás: gyors népességnövekedés, lakóhely és munkahely funkció nem különül el jelentősen a térben, közlekedés, külvárosok beolvasztása, vidéktől való éles elkülönülés
Urbanizált térség: Statisztikusok kísérlete a szabvány meghatározására: laksűrűség, terület-felhasználás, nagyvárosi statisztikai területek meghatározása
Urbanizált terület: A városhoz szorosan tartozó, de közigazgatási szempontból nem ahhoz tartozó terület
Vállalkozásba adás: Önkormányzati eszközök bérbeadása
Városi jogállás: Jogállás szerint: középkori privilégiumok hagyománya. Magyarországon 1945-ben 50 város, 2002-ben 250 város. Jelentősége csökken. Az a település, amely közigazgatásilag városi státusszal, jogokkal, hatáskörrel és intézményekkel rendelkezik.
Városi privilégiumok: Középkorban, a rendi társadalomban gyökerezik, bíráskodási jog, polgári szabadságjogokkal járt, a király, vagy hűbérúr adományozhatta.
Városrobbanás: Vagy urbanizáció gyors népességnövekedés, lakóhely és munkahely funkció nem különül el jelentősen a térben, közlekedés, külvárosok beolvasztása, vidéktől való éles elkülönülés