A vidék és vidékfejlesztés fogalma
Vidék fogalma
- OECD: kizárólag népsűrűség alapján két szintet különböztet meg:
- Alapszint: városok, községek ahol népsűrűség < 150 fő/km2
- Regionális szint:
- túlnyomórészt rurális, ha rurális települések lakossága > 50%
- jelentős mértékben rurális, ha rurális lakosság 15 és 50% között
- urbánus régió, ha rurális lakosság < 15%
- Fejlett országokban OK, harmadik világban nem OK, Közép- Kelet Európában csak részben OK. Mezőgazdaság aránya is fontos.
Vidékfejlesztés
- Nyugat Európában 70es évektől.
- Okok:
- a mezőgazdaság és vidék helyzetének alapvető megváltozása
- regionális politika irány- és módszerváltása
- a környezeti és ökológiai kérdések közéleti, politikai súlyának megnövekedése
A vidékfejlesztés akkor született meg, amikor a területfejlesztés egészében nagyobb súlyt kaptak a kis, helyi kezdeményezések. (EU LEADER programja ezt támogatja)
Környezet – természetközeliség - vidék
- A vidékfejlesztés politikai motívumai
- Vidékfejlesztés az Európai Unióban – megvalósulás: az előirányzott 33% helyett 8-9%-ot fordítottak rá.
- 1995 Vidéki Térségek Európai Kartája (Európa Tanács dolgozta ki)
- 1996 Cork-i Nyilatkozat (csatlakozik az EU)
A vidék sorsa Közép-Európában és Magyarországon
- „Vidékfejlesztés” Közép Európában és Magyarországon
- Város és vidék közötti gazdasági, társadalmi, civilizációs (és néha etnikai) különbségek mindig nagyobbak.
- Első világháborúig teljes elhanyagolás.
- Két háború között nagyobb figyelem, de érdemi változások nélkül.
- II. világháború után földosztás. (Magyarországon szerényebb)
- Agrár és falufejlesztés politikai szétválása.
Kollektivizálás következményei:
- mezőgazdaság támogatása
- falufejlesztés elhanyagolása
- mezőgazdasági jövedelem átgyűrűzése
- „kerítésen belüli és kívüli” infrastruktúra
- nagyarányú ingázás kialakulása
- szövetkezetek nem mezőgazdasági jövedelemszerzése
- településhálózat kategorizálása, funkciók visszafejlesztése (Közös Tanács: megszűntek miatta iskolák, kb. 2000 települést sorsukra hagytak a 3000-ből)
- vidéki települések diszfunkcionális beépítése (kis parcellák)
- környezeti káros hatások
- vidék rendkívül differenciált fejlődése ill. elmaradása.
1989-90 évi rendszerváltás vidéki következményei
- Mezőgazdaság nagyarányú visszaesése (magyar GDP 8-10%-a a mezőgazdaságra fordítva {ma kb. 1,3%})
- privatizáció és üzemi formák átalakulása, kárpótlási jegyek
- piacvesztés, mezőgazdaság jövedelmi feltételeinek nagymértékű romlása
- agrárolló: túlkínálat miatt a mezőgazdasdági termékek árai kedvezőtlenül, míg a felhasznált anyagok, termelőeszközök ára megnőtt.
- támogatáscsökkenés
- hitelhiány
Ipari válság vidéki hatásai
- ingázók és munkásszálláson lakók munkahelyvesztése
- vidéki ipartelepek egy részének felszámolása (beszállítók is!)
- TSz-ek nem mezőgazdasági tevékenységének megszűnése
- differenciáltság felgyorsult
- Önkormányzati rendszer átalakulása
- önállóság visszaszerzése, kezdetben kedvező pénzügyi helyzet (2millió mindnek (nem kooperáltan) később elvonták, a nagyobbak ipari, egyéb adókkal kompenzálták)
- fejlesztések átgondolatlansága és párhuzamossága a korábbi centralizáltság és az együttműködés hiánya miatt
- további években pénzügyi helyzet lényeges romlása.
- Környezeti, településfejlesztési hatások
- nagyüzemi művelés, kemizáció „káros hatásai” csökkennek
- új veszélyek: természetvédelmi területek, erdők, öntöző és belvízlevezető rendszerek
- beépítés, ingatlanhasznosítás gondjai.
- közműolló
A vidékfejlesztés jövője
EU csatlakozás hatásai
- Piacnyitás, export-, import »NEM- és termelési »IGEN kvóták
- Árintervenció és garantált árak hatásai
- Támogatási rendszer. Direkt támogatások (25%EU és hazai). Hatása nagy, közép (jobban érzi), és törpe (tönkremegy) üzemekre.
- Vidékfejlesztési támogatások.
- Mezőgazdasági termelés térbeli forgatókönyvei.
Vidékfejlesztés feladatai (receptek):
- makroszinten érdekes
- az elengedhetetlen feltétel: agrártermelés közgazdasági feltételrendszerének változása.
- szerkezetváltozás (extenzifikálás)
- kis volumenű, kvóta nélküli termékek (nagyobb piacuk van) előtérbe helyezése
- feldolgozás fokozása
- helyi tradicionális kézműipar, népi iparművészet
- nem mezőgazdasági tevékenységek
- falusi turizmus és kapcsolódó tevékenységek
- környezetgondozó gazdálkodás, biotermelés (annak nincs kvótája),
- képzettségi szerkezet változtatása
- elöregedés, népességcsökkenés és szociális gondok megoldása
- falu város kapcsolat újraszervezése (megközelíthetőség, közös érdekű szolgáltatások, pénzügyi koordináció (hulladékgyűjtés, város és környezet, közös, új döntő szervek)
- differenciált fejlesztés