A program célja
„A testvérkapcsolat két olyan település találkozása, melyek egyetértésben nyilatkozatot tesznek, hogy társulnak európai perspektívájú tevékenység, problémáik összevetése és baráti kapcsolataik mind szélesebb körű fejlesztése céljából" Jean Barreth• a városmarketing egy eszközeként sajátos „image” kiépítése
- testvérváros = település-önkormányzati szintű együttműködés
- stratégiai előnyök kihasználása
- területfejlesztési jelentőséggel bír
Fogalomrendszere
- Magyarországon testvérvárosok
- Európában:
- ikervárosok („twin towns”),
- barátságvárosok („friendship towns”)
- német nyelvterületen: partnervárosok („partnerstädte”)
- Észak-Európában, Ázsiában és Ausztráliában nővérvárosoknak azaz „sister cities”-nek, míg
- Oroszországban fivér-városoknak hívják a partneri viszonyt ápoló településeket.
- „host-town”, azaz házigazda város: a pályázatot benyújtják és otthont adnak egy konferenciának vagy csereprogramot szerveznek
- „guest-town”: mely települések passzív szereplői a pályázatnak
Története
- 836. német Paderborn és a francia Le Mans között
- mai formája csupán a XX. században alakult ki.
- 1947. a bristoli városi tanács öt „vezető polgárát” Hannoverbe küldte jószolgálati küldöttségbe
- 1957. április 28. - a franciaországi Aix-les-Bains-ban megalakul a Testvérvárosok Világszövetsége (UTO), ezután a Testvérvárosok Világnapja lett ez a nap
- 1967-ben kialakult a testvérvárosi kapcsolatok mai formája.
- ’80-as évek végéig : „keleti-blokk”, illetve a „nyugat” eltérő politikai berendezkedéséből adódó ellentét
- Szovjetunió szétszakadása, illetve a volt szocialista országokban bekövetkezett rendszerváltások után megindult a „testvérvárosiasodás” folyamata.
- 1989 óta az EU anyagi keretet is elkülönített a testvérvárosi projekteknek
- Ma: globális testvérvárosiasodás
A települések motivációja
- Stratégia jelentősége → széleskörű külkapcsolati háló létrehozása (tőke, kultúra, információ áramlása)
- „jobb partikat” találni
- Közös teherviselés az EU-val
- Decentralizáció
- Regionalizmus
- Személyes kapcsolatok felértékelődnek
Az EU motivációja
- Minél erősebb egy település külkapcsolati hálója, annál könnyebben boldogul a globalizáció kihívásaival
- A regionális politikák érvényesítésének leghatékonyabb szintje
- Globális folyamatokra való reakció (állam-társadalom viszony újrarendeződése, új szereplők megjelenése, új település, ill. területközi kapcsolatok)
- Problémák összetettebbek → kiút: decentralizáció, dekoncentráció, kooperáció, hálózatosodás, partnerség
A program
- 1989-2006. „Town-twinning”
- Cél: európai identitástudat erősítése
- 2007- : „Polgárok Európáért”
- „európai polgári” érzés és értékrend kialakítása
- 3 akció:
- „Aktív polgárok Európáért”: a polgárok közvetlen bevonása a testvérvárosi kezdeményezésekbe
- „Aktív civilek Európáért”: a nemzetközileg aktív civil szervezetek működését és a „nemzetek közötti” civil programok támogatását célozza
- „Együtt Európáért”: a határon-határokon átnyúló szakmai találkozók, tanulmányok és egyéb információáramlást szolgáló, transzeurópai hálózati tevékenység kaphat támogatást
A kapcsolat létrejöttének menete
- Az Európai Unió hivatalos közlönyében közzétett javaslattételi felhívásokon keresztül működik.
- Az Európai Bizottság évente meghatározza a testvérvárosi akciók elsődleges célkitűzéseit
- azon települések, melyek a programban részt szándékoznak venni, jelentkezési okmányaikat az Európai Bizottsághoz nyújtják be,
- Az EB kiválogatja a projekteket és dönt a támogatás odaítéléséről, valamint annak mértékéről.
- A jogosult kérelmezők lehetnek: városok, önkormányzatok, helyi önkormányzati társulások, helyi hatóságok szövetségei és társulásai az európai tagállamokban és a tagjelölt országokban.
- A támogatás minden évben több területre is kiterjedhet,
- Általában prioritást élveznek a testvérvárosok lakói közötti csereprogramok, a különböző európai kérdésekkel foglalkozó konferenciák, valamint azon szemináriumok, melyek során a testvérvárosi kapcsolatokkal foglalkozó tisztségviselőknek meg kellene szerezniük a testvérvárosi megállapodások elősegítéséhez feltétlenül szükséges tudást és szakértelmet.
Magyarország
- Rendszerváltás előtt: nagyvárosok nemzetközi kapcsolatai (főleg a „baráti országokkal”)
- Ma ezek a kapcsolatok: „kihűltek”, ritkábban újjáépültek
- A program drága!
- Sok esetben csak formális kapcsolat
- Többségük kulturális
- Nem tudják kiaknázni a benne rejlő gazdasági lehetőségeket
- Főbb irányok: Románia, Németország, Szlovákia, Szerbia, Finnország
- EU-n kívüli irányok:Kína, Japán, Izrael, USA
- Általában nem tudatos az építkezés
- Legtöbb testvérvárosa Budapestnek és Szegednek van