Államháztartási rendszerek

• Premchard költségvetési gazdálkodás-rendszere
• Gazdasági koordináció alapján
• Eltérő a gazdasági rendszer és az alrendszerek közötti kapcsolatok
• 7 típus: brit, francia,európai, amerikai, latin-amerikai, távol-keleti rendszer, központi szervezésű országok

Brit rendszer

• 1929-33-as válság után dolgozták ki
• Nagy-Britannia+Nemzetközösség számos tagja átvette
• Viszonylag kevés jogszabály
• Költségvetési kiadások szabályozása a tradíciókon alapul
• (a volt gyarmatok jogi szabályozása átfogóbb)
• Költségvetés egy nagy alapból áll
• Nincsenek elkülönített pénzalapok, „pántlikázott” pénzek
• Elkülönítve folyik a bevétel-és kiadástervezés
• Kiadások: minden tétele jóváhagyást igényel
• Bevételek:szerkezetük nem részletezett, és elfogadásig titkos

Nagy-Britannia közigazgatása

• Államforma:alkotmányos monarchia
• Négy alkotó nemzet
• Mindegyiken belül megyék, de ma már inkább a NUTS II. szintet használják (9 régió)
• Törvényhozó:
  • Parlament
  • Lordok Háza
  • Alsóház (Labour, Tory, Whig)
• Végrehajtó hatalom: kormány és a kabinet
• Kétszintű önkormányzat (kivétel a 32 londoni kerület és 36 egyéb városi kerületet)
• Jogrendszer: „common”, „equity”

Francia rendszer

• Franciaországban,volt gyarmatain, néhány latin-amerikai és közel-keleti országban
• Erősen centralizált finanszírozási rendszer
• Erősen bürokratizált
• Cél: közpénzek begyűjtése és elköltése szigorúan ellenőrzött keretek között
• Kitüntetett szerepe van a kincstárnak (minden pénzforgalom a kincstárhoz kapcsolódik az önkormányzatokon keresztül)
• A kincstár területi hálózatán egy dekoncentrált intézményi rendszer jön létre központi irányítással.
• Kevés elkülönített pénzalap van, mert mindent megold a kincstár.

Franciaország közigazgatása

• Demokrácia
• államfő különleges státussal rendelkezik
• Parlament: kétkamarás szerkezetű
  • Nemzetgyűlés („l'Assemblée Nationale”)
  • Szenátus („le Sénat”)
• Kormány: működési formája a Minisztertanács
• 26 régió (egyes régiók alá 2 – 8 megye tartozik )
• 100 megye (franciául département )
• Ebből 4 a tengerentúlon (Guadeloupe, Martiniques, Francia-Guyana, Réunion)
• A megyék összesen 342 kerületre (arrondissement) oszlanak.

Európai rendszer

• Németek dolgozták ki
• Átvették: Olaszország, Portugália, Hollandia, észak-európai országok
• Kevésbé centralizált és rugalmasabb
• De!mindenre kiterjedő, átfogó jogi szabályozás érvényesül a kiadási oldalon
• Bevételi oldal: nagyobb önállóságot ad a szervezeteknek
• Vállalkozói szemléletet követ
• Előtérbe kerül a hatékonyság, méretgazdaságosság, kapacitás kihasználása
• 5-10 féle elkülönített pénzalappal dolgozik
• Országonként vannak eltérések

Amerikai rendszer

• USA, Kanada
• Piaci szemlélet és a civil szféra bevonása
• Erősen piaci logikára épül
• Non-profit szervezetek: bevonják őket a költségvetés készítésébe és a közpénzek elköltésébe
• a kongresszus a kormányzattól teljesen eltérő költségvetési javaslatot dolgozhat ki
• Kisebb a központi költségvetés jelentősége
• Itt a legkisebb a redisztribúció aránya

Latin-amerikai rendszer

• Spanyol befolyás mellett alakult ki
• Bevételek „megpántlikázása” (bevételi évek között átvihetők)→ rugalmasság
• Erősen centralizált
• Alig beszélhetünk egységes kormányzati költségvetésről
• Egyes minisztériumok költségvetései jelentősek

Távol-keleti rendszer

• Dél-Korea, Thaiföld, Fülöp-szk.
• Japán és az USA gyakorlata befolyásolja
• Általános költségvetés+sokféle elkülönített pénzalap
• költségvetésen kívüli tételek
• Kormányzati beruházásokra
• Állami kölcsönök programjaira
• Forrás: hitel → államadósság

Központi szervezésű országok

• Volt szocialista országok
• Magas arányú redisztribúció
• Állam magas arányú szerepe
• Költségvetés mindenre kiterjedő szabályozása
• Helyi feladatok finanszírozása is a központi költségvetési rendszeren keresztül (fő funkciója: pénzelosztás)
• Korlátozza:
  • helyi kezdeményezéseket
  • településszintű önálló gazdálkodást
  • költségvetési intézmények gazdálkodási feladatkörét