A helyi feladatok finanszírozásának lehetőségei
- Kizárólag állami támogatással
- Az állam szedi be a pénzt és célhoz kötött támogatásként adja vissza az önkormányzatoknak (pántlikázott pénzek)
- Az önkormányzat függ az államtól, csak végrehajtó szervként működik
- Az önigazgatás nem valósul meg
- Kizárólag saját bevételekből
- Megvalósul a teljes önállóság
- Korlátozott állami befolyási eszközök-> feszültségek a helyi és a központi politika között
- Erősíti az eltérő adottságokból következő differenciálódást
- Duális rendszer
- Az állam bizonyos területeken átengedi az adóztatás jogát az önkormányzatoknak
- A nagy bevételt jelentő adónemeknél az összeget megosztják.
- Utóbbi esetben az önkormányzat mentesül a terhek egy részétől (tv. alkotás, adóigazgatás), egyszerűsödik az adóbevallás
- Csökken a lehetséges feszültségpontok száma
- Korlátozottan, de érvényesül az önálló gazdálkodás
Nemzetközi gyakorlat (Németország)
- Az állam, a tartományok és az önkormányzatok a közös adókat részesítik előnyben
- Figyelembe veszik a piacgazdasági igényeket
- A helyi adók, csak részei az önkormányzatok finanszírozásának
- A helyi adók kivetésére joguk van, a közös adók esetében az arányról a tartomány dönt
- Az adóbevételek megoszlása:
- Iparűzési adó (80%)
- Általában a üzleti eredmény 5%-a és a vagyon 0,2%-a
- Ingatlan adó
- forgalmi érték lapján számolják, 3,5-6‰
- Ingatlan átruházási adó
- A magyar vagyonátruházási illetéknek felel meg
- Megosztott adók
- Béradó és jövedelemadó
- Összességében 15% az önkormányzat részesedése
- Jelentős stabilizáló szerep
- Az iparűzési adó hullámzását mérsékli
- Visszaosztása a helyben „megtervezett” jövedelem alapjánkedvez a kis önkormányzatoknak
- Egyéb adók
- helyi fogyasztási és luxusadók:
- Ebédadó, vadászati adó, italmérési adó, második lakás utáni adó stb.
Nemzetközi gyakorlat (USA)
- Legfontosabb jellegzetessége, hogy az önkormányzatok a helyi erőforrásoknak megfelelő adófajtákat választják
- A helyi önkormányzat saját adókat nem vethet ki, csak a szövetségi állam által ajánlottakat
Adófajták
- Jövedelem adó
- Az államok és községek saját tarifa alapján szedik, igazodva a kiszámított jövedelemhez
- Társasági adó
- Községek saját társasági adót is kivethetnek
- Mértéke 1-2%, de New Yorkban 8,85%
- Nyereség alapján határozzák meg
- Iparűzési adó (franchise tax)
- Alapja: nyereség, tőke, engedélyezett koncesszió, bérösszeg
- Vállalkozásforma szerinti differenciáció engedélyezett
- Vagyonforgalmi adó
- Az adóalany a birtokai alapján fizet, amit a helyi adóhatóság vet ki
- Az állandó lakhellyel rendelkező lakosok fizetik
- Vagyonadó
- A községek vetik ki
- Az iparűzési-, a testületi, vagy telekadó jegyeit hordozzák
- Az adó az ingóvagyonra is kiterjed
- Telekadó (property tax), a franchise tax-el együtt a pénzügyi rendszer alapját képzi
- Az adóalapot autonóm módon állapítják meg, de az alkotmány és a törvények figyelembe vételével
- Erősen ingadozó mértékű
- Egyéb helyi adók: gépjárműadó, söradó, dohányadó
A magyar rendszer sajátosságai
Tanácsi adórendszer jellemzői:
- Az alanyok természetes személyek voltak
- Az adók tárgyi jellegűek voltak
- A tanácsok mozgástere minimális volt
- A tárgyév eleji állapotot vették figyelembe
- Kikényszeríthető volt
Adóalany:
- magánszemély,
- jogi személy,
- jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
- magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülete
Nem adóalany:
- MNB,
- ÁPV Rt.,
- BV vállalat,
- külföldön tevékenységet végző társaság
Feltételesen adómentes:
- társadalmi szervezet,
- egyház,
- alapítvány,
- közszolgáltató szervezet,
- köztestület,
- kht.,
- önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
- magán-nyugdíjpénztár,
- költségvetési szerv
Adófajták
- Házadó
- Alapja a lakás alapterülete, mértéke az elhelyezkedéstől függött
- Nem lakásra vonatkozó adó (1986-1992)
- Tárgya: üdülő vagy más nem lakáscélú épület
- Alany: az épület tulajdonosa
- Alapja az ingatlan alapterülete
- Mértékét az elhelyezkedés és a méret határozta meg
Adófajták II.
- Földadó (1976-1992)
- Alanya a terület használója
- Telekadó (1970-1992)
- Tárgya: beépítetlen telek
- Alanya: tulajdonos és részben a haszonélvező
- Alapja: alapterület
- Gépjárműadó (1966-tól)
- Tárgya: gépjármű és a pótkocsi
- Alanya: tulajdonos, vagy üzemeltető
- Alapja: teljesítmény (szgk.), önsúly (tgk.,busz),
Adó jellegű bevételek
- Út és közműfejlesztési hozzájárulás (1983-1992)
- Településfejlesztési hozzájárulás (1984-1992)
- Gyógy- és üdülőhelyi díj (1984-1992)
Önkormányzati törvény
- 1990. C törvény: megteremti az önkormányzatok adóztatási jogát
- Célja: az önkormányzatok finanszírozásának biztosítása
- A helyi adó kivetése az önkormányzatoknak csak lehetősége
A helyi adóztatás jellemzői
- A jogot az Alkotmány, a keretet a Htv. biztosítja
- Az önkormányzat jogalkotó lesz, végrehajtásról az adóapparátus gondoskodik
- A Htv-ből a közterhekhez való hozzájárulási kötelezettség nem következik
- Az önkormányzat, csak saját területére vonatkoztathatja
- A befizetett adó az önkormányzatot illeti, nagyságáról tájékoztatást kell adni
- A Htv. csak az adó maximumát határozza meg
Az önkormányzatok adómegállapítási joga kiterjed
- A Htv-ben meghatározott adókra
- A bevezetés időpontjára, tartamára
- Az adó mértékére, helyi körülményekhez igazítására
- Mentességek, kedvezmények biztosítására
- Részletes szabályozás megalkotására
Adó megállapítás korlátai
- Adótöbbszörözés tilalma
- Vagyoni típusú adók egységes adóalapja
- Az adó maximumát nem lehet átlépni
- Évközi adórendelet módosítás nem növelheti az alanyok terheit