A statisztika, mint gyakorlati tevékenység, a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, ennek alapján a vizsgált jelenségek tömör, számszerű jellemzése.
Követelményei
- a valóságot kell tükrözniük
- gyorsnak kell lennie
- mondanivalóját tömör és áttekinthető formában kell kifejeznie
Feladatai
- adatok megfigyelése, gyűjtése
- adatok rendszerezése, feldolgozása
- elemzés és közlés
Statisztikai adat: mindig valamely statisztikai sokaság tagjainak a száma, vagy a sokaságnak valamilyen másféle számszerű jellemzője. Lehetnek abszolút és származtatott számok.
Mutatószámok: azok a statisztikai adatok, melyekkel valamilyen rendszeresen megismétlődő társadalmi, gazdasági jelenséget jellemezni szoktak (származtatott adatok).
Megfigyelési egység: azok az egyedek, melyekre a statisztikai megfigyelés irányul, melyekre vonatkozóan adatokat gyűjtünk.
Számbavételi egység: azok az egységek (személyek, szervezetek), melyekhez a kérdéseket intézzük, melyek adatszolgáltatásra kötelezettek.
Statisztikai sokaság: a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza.
Sokaság fajtái az adatgyűjtés gyakorisága szerint:
- álló sokaság: amennyiben az adatgyűjtés időponti megfigyelés eredménye, az így megfigyelt sokaság állapotot fejez ki.
- mozgó sokaság: amennyiben az adatgyűjtés folyamatosan történik; a sokaság folyamtot, történést érzékeltet; időtartamra vonatkozóan eseményekből, folyamatokból áll.
Ismérv
Azok a kritériumok, melyek szerint jellemezzük a sokaság egységeit.
Ismérvek fajtái
1. kritérium, tulajdonság tartalma szerint
- időbeli: időpont, időtartam, időszak megnevezések az ismérvek
- területi: valamilyen földrajzi megjelölés, térbeli hely megnevezése az ismérv
- tárgyi:
a. minőségi: minőségi tulajdonságot kifejező ismérv
b. mennyiségi: mennyiségi, számmal definiálható tulajdonságot jelölő ismérv
2. változata szerint
- közös ismérv: melyek a sokaság minden egyes egységére jellemző tulajdonságok
- megkülönbözetető ismérv: melyek alapján a sokaságot csoportokra bonthatjuk
Statisztikai sor
A statisztikai adatoknak egyfajta ismérv szerint meghatározott összefüggésben történő felsorolása, rendezése.
A statisztikai sor három részből áll
- cím
- tulajdonságok felsorolása
- számérték felsorolása
Statisztikai sorok fajtái
a. Egy sokaságra vonatkozó sorok
1. keletkezés módja szerint
- összehasonlító sor: az azonos fajta, azonos mértékegységben adott adatokból álló sor; az adatok mégsem adhatók össze
- csoportosító sor: az azonos fajta, azonos mértékegységben adott adatokból álló sor, melynél a rendezés célja egy adott sokaság valamely ismérv szerinti összetételének bemutatása, osztályozása. Az adatok összeadhatók
2. ismérv fajtája szerint
- idősor (tartam- illetve állapot idősor): a társadalmi, gazdasági jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatja, lehetővé teszi az időbeli összehasonlítást, a fejlődés vizsgálatát. Állapotidősor állósokaságra vonatkozó időbeli összehasonlítást tesz lehetővé; tartamidősor mozgósokaságra vonatkozó időbeli összehasonlítást tesz lehetővé
- mennyiségi sor (folytonos illetve diszkrét): a mennyiségi ismérv szerinti megfigyelésen alapuló elemzés, ahol az ismérvértékek mindig számok. Folytonos ismérvről akkor beszélünk, mikor az egyes ismérvek értékei nagyon sok változattal rendelkeznek, így a rendezés adott határok (intervallumok) alapján történik. Diszkrét ismérvről akkor beszélünk, ha az ismérvek értékei elkülönített, diszkrét számok, kevés változatban
- minőségi sor: betekintést nyújt a sokaság összetételében, szerkezetére valamilyen minőségi jellemző segítségével
- területi sor: valamilyen földrajzi, regionális helyek az ismérv változatai, eszerint végezzük el az osztályozást
b. Több sokaságra vonatkozó sor
- leíró sor: többnyire különböző mértékegységű, különböző fajta (többféle sokaságból való) adatfelsorolás, amely adatok mindegyike egy meghatározott jelenségre vonatkozik
Statisztikai tábla
A statisztikai sorok összefüggű rendszere - a megfelelő külső formával együtt: cím, forrás, magyarázó szöveg.
Statisztikai tábla fajtái
- egyszerű tábla: csak leíró, illetve összehasonlító sorokat tartalmazhat, nincs összegző rovata
- csoportosító tábla: egyfajta csoportosító sort tartalmaz, ezenkívül tartalmazhat leíró és/vagy összehasonlító sorokat
- kombinációs tábla: legalább kétfajta csoportosító sort tartalmaz, ezenkívül tartalmazhat összehasonlító és/vagy leíró jellegű sorokat is