A stratégiai menedzsment a környezeti kihívásokra való reagálás során a szervezet módosítását is eszközül használja a stratégia sikeres megvalósítása érdekében. Tudatosan keresi azokat, amelyek a legjobb választ adják. Ezek a szervezeti iskolák, szervezéselméletek.
Szervezeti iskolák
- A funkcionális szervezeti forma a legkevésbé alkalmas a stratégiai szempontok érvényesítésére.
- funkcionális vezetőt befelé figyelővé teszi
- inkább végrehajtó, mint alkotó
- figyelem középpontjában a rendszer legjobb hatásfokkal való működtetés áll
- A divizionális szervezeti forma az output-centrikusságával már jobban megfelel az előző célnak és a vezetők is hatékonyabbak a stratégiai vállalkozások kivitelezésében
- kezdeményezőbbek
- kockázatvállalásuk nagyobb
- decentralizáltabb -> kedvezőbb reakcióidő
- A mátrixszervezet a legkedvezőbb szervezeti forma, de a gyakorlatban nem igazán tudott gyökeret verni. (HP, GE)
- A valóság a hibridrendszereknek kedvez. Ezek stratégiai szempontok mellett az operatív irányítás igényeit, a vállalatok egyedi sajátosságait is képesek figyelembe venni.
Szervezetelméletek
A klasszikus iskola és a kapcsolatokra építő irányzat egyaránt befelé forduló jegyeket mutat, így nem helyez elég súlyt a környezetre.
A Döntéshozatalon alapuló szervezet jobb,
- jövőre koncentrál
- nagyobb figyelemmel követi a környezet változásait
- jobb összhangban van a stratégiai menedzsment alapelképzeléseivel
- döntéshozatali folyamat nagy hangsúlyt kap az őt körülvevő háló, információ-feldolgozási folyamat, koordináció, konfliktusmentes légkör megteremtése
A stratégiai menedzsmenttel a legjobb összhangot a kontingencia-elmélet ígéri. Az elmélet új vonása a rugalmasság, annak felismerése, hogy végső soron a környezet változása határozza meg a vállalati szervezetet.
Ha a környezet változik, a szervezetnek is változnia kell. Ez sokféle állapot lehet. Ez a felfogás nyitott, környezetre felügyelő rendszernek tekinti a vállalatot, amelyben emberközpontú cselekvés kialakítása a célunk. A szervezeti struktúra kialakítása követi a stratégia változásait, a választott struktúra pedig, a környezeti változások függvényében alakul át.
A választott stratégiákhoz való igazodást két szakaszban célszerű elvégezni
- A nyers struktúra felvázolása: Szervezeti egységekre való felbontás, majd a kritikus szempontok szerinti egy hierarchikus szervezetbe való elrendezése.
- Szervezeti struktúra részeinek kidolgozása. A szervezet finomhangolása -> hibrid jelleg. Ezekkel megteremthető a teljes összhang a környezet, stratégia és a szervezet között. A jövő az, hogy a vállalatok az információalapú, tudásbázisú szervezetek felé fejlődnek.