A borfogyasztás

  • A borfogyasztás a többi alkoholos ital, sőt ma már az ásványvíz és az üdítőitalok függvényében is vizsgálható.
  • A mai ember átlagban kb. 600 liter folyadékot fogyaszt el egy évben.
  • Mivel ez a mennyiség nem növelhető, a kérdés csupán az, hogy milyen lesz az éves italfogyasztásunk szerkezete.

Az alkoholfogyasztás

  • Az alkohol fogyasztás szerkezete jelentősen változik.
  • A bor--szesz--sör háromszög
  • borivónemzetből vegyes alkoholfogyasztókká váltunk
  • Ez a folyamat szinte minden bortermelő országban végbement, a sörivók szintén vegyes alkoholfogyasztókká lettek.
  • A magyarok borfogyasztók voltak. A „borsarokból” indultak az ábrán, az 1950-es években.
  • Ma már a sör és az égetett szesz is forrásává vált az alkoholnak.
  • A versenytárs alkoholos termékeknél eltérő a fogyasztók összetétele
  • A verseny ennek ellenére igen éles a termékcsoportok között, mivel jelentős az átfedés is.
  • Az egyes életmód, fogyasztói i csoportok között érthetően eltérő a bor, a sör és az égetett szeszes italok fogyasztása
  • A hagyományosan és a s a szűkösen táplálkozóknál magasabb a bor fogyasztása.
  • Az előbbinél élvezeti tartalma, az utóbbinál táplálék szerepe miatt.
  • A rendszeres fogyasztók között a borfogyasztók nagyobb gyakorisággal szerepelnek, mint a sör és a s a szeszesital fogyasztók.
  • Ez azt jelzi, hogy bor a mindennapok itala

Borfogyasztás demográfiai jellemzése

  • az egyik legfontosabb az egyik legfontosabb tudnivaló
  • a leginkább borfogyasztói csoportok:
    • a 60 a 60 év felettiek,
    • de nagyon fontosak a de nagyon fontosak a fiatalok is, akik egyrészt már kedvelik a bort, másrészt belőlük lesz a középkorosztály borfogyasztó csoportja is.
  • Iskolai végzettség szerint:
    • az alacsonyan és a
    • magasan végzettek a legfőbb borivók, más borfogyasztási kultúrával.
  • Településeket tekintve:
    • a vidéki városok,
    • falu és
    • Budapest a sorrend.

A borfogyasztás motivációi és módja

  • A borfogyasztás gyakorisága a fogyasztás mennyiségét jelentősen befolyásolja
  • a kiegyenlített de rendszere borfogyasztás azaz ágazat számára a legszimpatikusabb borfogyasztási mód
  • A nemzetközi tendencia az, a gyakori borfogyasztók száma csökken
  • Széles körű marketing kutatások folynak a borfogyasztás alakulását befolyásoló tényezők meghatározására
  • Akik nem fogyasztanak bort, miért nem teszik?
  • két nagy csoport létezik, akikkel a bortermelőknek és borkereskedőknek sokat kellene foglalkozni:
    • „„aki nem kedveli a bort: "ízét, illatát”:: fogyasztók
    • felvilágosítása, oktatása ezen sokat segíthet
    • "az antialkoholista tehát elvből nem iszik" közvetlen módszerekkel őket megnyerni nem lehet a jó, a társaságában tapasztalt borfogyasztási példa tudja a legjobb eredményt adni.

A borvásárlás és szempontjai

  • a fejlődés illetve a nemzetközi tendenciákhoz való közelítés a borvásárlások helyszínét illetően szembeötlő és a folyamat vélhetően nem ért véget
  • a hiper- és szupermarketek térnyerése
    • a kis alapterületű boltok ellenére rendkívül dinamikus
    • ez egy nemzetközileg is megfigyelhető irány
  • A nagy alapterületű és a diszkontjellegű boltok együttesen jelentős teret nyertek
  • Az igazi vesztesek az ABC boltok.
    • Ők nem elég nagyon hogy koncentráltan nagy választékot tudjanak bemutatni és
    • nem elég kicsik hogy szolgáltatásaik speciálisak és egyediek legyenek mint pl borszaküzletekben.

A borvásárlás motívumai/pszichológiai motívumok

  • magabiztosnak érezni magát
  • társaság által elfogadottnak lenni
  • stresszt oldani
  • elismerés, barátság
  • relaxáltnak érezni magát
  • Informáltnak lenni/funkcionális motívumok
  • „Szomjat oltani”
  • főzéshez használni
  • az ételek ízét kiemelni
  • emésztést elősegíteni
  • „véd az infarktus ellen”

Kedvelt borfajták, bormárkák, borvidékek

BORFAJTÁK

  • Tokaji Aszú
  • Egri bikavér
  • Olaszrizling
  • Kékfrankos
  • Egri leányka
  • Szürkebarát
  • Tramini

BORVIDÉKEK

  • Egri borvidék
  • Tokaji
  • Villányi
  • Szekszárdi
  • Soproni
  • Badacsonyi

KEDVELT BORÁSZOK:

  • Gerepincészet,
  • Gál Tibor,
  • Bock József,
  • Szőke Mátyás,
  • Tiffán Ede,
  • Szeremley Huba,
  • Teleki pincészet,
  • Polgárpincészet

Mennyit hajlandó fizetni egy palack borért?

AJÁNDÉKBA

  • Közeli barát 1148,-Ft
  • Távoli ismerős 1030,-Ft
  • Szülők 1467,-Ft
  • Testvér 1315,-Ft
  • Közeli rokon 1198,-Ft
  • Kollégák 1168,-Ft
  • Külföldi ismerős 1863,-Ft

ALKALMAK

  • Születésnap 1205,-Ft
  • Névnap 1112,-Ft
  • Karácsony 1324,-Ft
  • Baráti vacsora 1084,-Ft
  • Rokonlátogatás 1102,-Ft
  • Külföldi vendéglátása 1812,-Ft

A borfogyasztó

Magyarországon a következő borfogyasztói csoportokat különböztethetjük meg:

    • különféle szűrőfeltételekkel különítettük el őket
    • így bizonyos átfedések, esetenként hasonlóságok is fedezhetők

Minőségi bort fogyasztók

  • A minőségi jelző egyaránt vonatkozik:
    • a fogyasztott borra és
    • a fogyasztóborral kapcsolatos attitűdjeire.
  • Fogyasztási szokások:
    • csak minőségi, palackozott bort
    • csakis tisztán, keverés nélkül fogyasztanak.
  • A minta 22%-a került ebbe a csoportba.
  • A minőségi borfogyasztók háromnegyede rendszeres fogyasztónak tekinthető,
    • A csoporthoz tartozók harmada hetente legalább egyszer,
    • közel fele havonta fogyaszt bort,
    • jellemzően baráti társaságban és családi körben, ünnepekhez kapcsolódóan.
  • Demográfia:
    • a nők enyhe többsége figyelhető meg a csoporton belül.
    • a középfokú, mind a felsőfokú végzettségűek aránya messze meghaladja a minta átlagát, mintegy másfélszeres.
    • A lakhely szerinti megoszlásban is magasabb a városi, ezen belül a fővárosiak aránya.
    • A falun lakók és az idős (60 év feletti) korosztály alulreprezentált.
  • A kulturált borfogyasztás hívei.
  • Bortípus:
    • 60%-a az édes, félédes borokat kedveli,
    • száraz bort csak 15% iszik,
    • a csoport közel fele úgy nyilatkozott, hogy szívesen megkóstol újdonságokat, különleges borokat is.
  • A borok kiválasztásában általában:
    • a fajta a legfontosabb náluk,
    • de a termőhely is ebben a csoportban az átlagnál magasabb pontot kapott.
  • Számukra a bor egy olyan kellemes ital:
    • amely a társadalom kultúrájának része,
    • gasztronómiai élvezet, a szín, az illat és az íz harmóniája.

Az értelmiségi borfogyasztók

  • A csoportba tartozik:
    • a diplomások
    • a tovább tanulóérettségizettek
    • ők 23%-át tették ki a teljes mintának.
    • A csoportból mintegy 15% nem borfogyasztó
  • Demográfia:
    • a nemek aránya kiegyenlített,
    • a képzettségükből adódóan általában magasabb beosztásúak,
    • és jelentős a szellemi munkát végzők aránya.
    • Ebben a körben a minta átlagánál többen laknak városban.
  • Az értelmiségi borfogyasztók
    • 40%-a legalább heti,
    • 40%-a havi rendszerességgel fogyaszt bort.
    • társaságban és családi ünnepekkor, s egy-egy alkalommal kevesebbet isznak az átlagnál (3,3 dl).
  • Bortípus:
    • Az édes borokat kisebb arányban választják, bár a legkedveltebb körükben a félédes.
    • Általában palackozott minőségi borokat választanak.
  • A borok kiválasztásánál a legfontosabb szempont:
    • a fajta, majd ezt követi a minőségi kategória, s a termőhely.
    Számukra a bor:
    • harmóniát sugárzó, gasztronómiai élvezetet nyújtóital,
    • a kultúra része, s egyben kapcsolatokat is jelent ebben a körben.

Elit fogyasztók

  • Az elit fogyasztók köre:
    • a diplomás végzettségűek
    • az összes közép-és felsővezető
    • tehát jelentős átfedés van az értelmiségi fogyasztók kategóriával.
    • A teljes minta 29%-a került ide.
  • Demográfia:
    • A férfiak aránya egy kicsit magasabb a nőkhöz képest.
    • Magas a felsőfokú végzettségűek aránya,
    • a városi életmód dominál,
    • a csoport fele vezető beosztású,
    • kormegoszlás a középkorúak esetében tapasztalható kiugrás.
  • Rendszeres borfogyasztóknak tekinthetők:
    • közepes gyakorisággal az átlagnak megfelelő mennyiséget fogyasztanak,
    • főleg társaságban, ünnepi alkalmakkor és étkezéshez.
  • Bortípus:
    • az átlaghoz képest a szárazabb borok preferálása
    • a palackozott minőségi borokat részesítik előnyben.
    • kialakult ízlésvilág, az étkezéshez való borfogyasztás.
  • Az átlaghoz képest kevésbé motiválják a fogyasztásukat a bor egészséges hatásai.
  • Az újdonságokat a csoport fele szívesen kipróbálja.
  • A borban főleg a gasztronómiai élvezetet és a kultúra formáló erejét igyekeznek felfedezni.

Fiatalok csoportja

  • A fiatalok csoportja:
    • a 15—29 éves korosztályt öleli fel,
    • a megkérdezett 29%-át teszi ki.
  • Demoíg
    • 70%-uk ennél is ritkábban.
    • Viszont az átlagos mennyiségnél egy-egy alkalommal jóval többet fogyasztanak (közel 4 és fél decit).
    • Bortípus:
      • kifejezetten az édes borokat kedvelik.
      • Kiemelkedő a vörösborhoz valóvonzódásuk, közel 60%-a a csoportnak ezt preferálja.
      • Folyóbort csak 10%-uk vásárol.
    • Elsősorban baráti körben iszogatnak,
    • a családi borozgatás kevésbé fordul elő esetükben.
  • A motivációik között:
    • a borfogyasztás kulturált mivolta szerepel és szívesen hivatkoznak a bor pozitív egészségügyi hatásaira is.
    • Újdonságra a többségük (60%) fogékony.
    • Ők már kevésbé a gasztronómiai élvezetet, mint inkább az alkoholt vélik felfedezni a borban,
    • az átlagnál nagyobb részük érzi a bort a kultúra részének.

Falun élőfogyasztók

  • A falusi fogyasztók speciális jellegzetességei
  • A minta 37%-át jelentik ők.
    • Elég nagy részük 26%-uk nem fogyaszt egyáltalán bort,
    • egyötödük csak ritkán.
  • Demográfia:
  • A képzettségi mutatójuk valamelyest eltolódik a képzetlenebb kategóriák felé.
  • Borfogyasztási szokásaik:
    • többsége alig fér el az átlagtól,
    • asztali és folyóborokat az átlaghoz képest gyakrabban fogyasztanak.
  • A kialakult ízlésvilág:
    • kevésbé jellemző rájuk,
    • a borfogyasztásukat az átlagosnál erősebben határozza meg a családi hagyomány.
    • Számukra a bor kevésbé számít az étkezés izgalmas részének, inkább társalgási téma.

Az italboltok fogyasztói

Kocsmai fogyasztók:

  • akik vásárolnak vagy fogyasztanak bort italboltban ill. kocsmában (18%).
  • Demográfia:
    • 80%-uk férfi,
    • az átlaghoz képest a szakmunkások
    • a megye székhelyen élők aránya nagyobb.
    • Végzettség terén erőteljes eltolódást várnánk a képzetlenebb
    • A felsőfokú végzettségűek aránya átlagos.
    • a fiatalabbak, 15—29 évesek többsége a csoporton belül, őket a
    • 40—59 évesek követik.
    • A 60 év feletti az átlagnál jóval kisebb arányban vannak jelen ebben a csoportban.
  • Alapvetően társasági borfogyasztóknak tekinthetők:
    • bár itt a legnagyobb a magányosan borozgatók aránya (5%).
    • Ők borozgatnak a leggyakrabban
    • 60 %-uk legalább hetente néz a pohár fenekére, és olyankor elég mélyre, az átlagos fogyasztás másfélszeresét (6 dl) csorgatják le a torkukon.
  • Motivációik:
    • a feszültségoldás és a szomjoltás erőteljesen megjelenik, de
    • a családi hagyomány szerepe is jelentős.
  • Az újdonságokra fogékonyak:
    • a minőségre kevésbé,
    • 14% nem nagyon válogatós, ami a kezébe kerül, azt issza.
  • Bortípus:
    • a fehér száraz és félszáraz borokat kedvelik.
    • A bor jelentése:
      • sok mindent jelent kellemes italt, élvezeti cikket, alkoholt,
      • társalgási témát, a kapcsolatok katalizátorát.
    • A vásárlási helyszínek:
      • ők keresik fel a legtöbben a termelői méréseket,
      • az élelmiszerüzletekben vásárolnak,
      • az éjjel-nappal nyitva tartóüzletekben és a benzinkutaknál is ők a leggyakrabban vásárlók.

Bort nem fogyasztók

  • A nem fogyasztók csoportjába:
    • a mintasokaság 24%-a tartozik.
  • Demográfia:
    • A csoport 70%-a nő,
    • a 8 általános alatti végzettségűek aránya az átlaghoz képest kiugró
    • a magasabb végzettségűek rovására, és
    • a 60 év felettiek aránya is elég magas,
    • de a legfiatalabb korosztály is túlreprezentált.
    • A csoportba sorolás eredményeként négy jól elkülöníthető csoportot találtunk, az ötödik pedig a minta 35%-át kitevő, szeszesitalt nem fogyasztócsoport volt.

A borfogyasztói csoportok II.

  • Eseti borfogyasztók az egészség érdekében
  • Alkoholt nem kedvelik igazán,
  • bort ritkán fogyasztanak, alkalmanként egy pohárnyit.
  • Ha fogyasztanak bort inkább egészségük védelmére, kevésbé a feszültségek oldására.
  • A borfogyasztók harmada tartozik ehhez a csoporthoz.
  • A demográfiai jellemzők:
    • a csoport háromnegyede nő,
    • a kvalifikáltsági ismérvek sajátossága: az átlagostól elmarad a szakmunkások aránya,
    • az érettségizettek relatív többsége.
    • A fiatalabb korosztály az átlaghoz képest nagyobb arányban képviselteti magát.

Sörivó borfogyasztók

  • Inkább a sört részesítik előnyben,
  • de szívesen fogyasztanak bort is,
  • nem tekinthetők rendszeres borfogyasztóknak, de havonta többször is borozgatnak, alkalmanként 1—2 pohárnyit megisznak.
  • Az okok közül egyik sem meghatározó, talán az étkezéshez valófogyasztás szerepét lehetne említeni.
  • A borfogyasztás kulturális szerepe háttérbe szorul.
  • A borivók negyedét öleli fel ez a csoport,
  • Demográfia:
    • háromnegyed részben férfiak alkotják,
    • Főleg szakmunkás vagy annál magasabb végzettségűek túlsúlya dominál.
    • A középkorúak szintén nagyobb arányban vannak jelen.

Rendszeres kultúrált borivók

  • A szeszes italok közül csak bort isznak,
  • legalább heti rendszerességgel közepes mennyiségben (1—2 pohárnyi),
  • főleg étkezéshez.
  • Itt a legerősebb a fogyasztás kulturális meghatározottsága:
    • viszont a bor egészséges volta nem érinti őket.
  • Demográfia:
    • az idősebb korosztályok felé tolódik el, kétharmada 40 év feletti, negyede pedig 60 év feletti.
  • A borivók valamivel több, mint ötöde sorolható ide.

Sokat és bármit fogyasztó alkoholisták

  • Alkoholos italok közül szinte bármit szívesen fogyasztanak:
    • bort napi rendszerességgel
    • nagyobb mennyiséget isznak, átlagosan 3 pohárral,
    • többnyire étkezéshez, de a borozgatás feszültség oldószerepe érzékelhető esetükben.
    • a bor kulturális vonatkozásai alig érintik őket,
    • az egészséget befolyásoló tényezői pedig még kevésbé.
  • Az alkoholos italokat fogyasztók ötöde tartozik ebbe a csoportba.
  • Demográfia:
    • A férfiak egyértelműtúlsúlya jellemző,
    • az alacsonyabb végzettségűek, beosztásúak és
    • a munkanélküliek képviseltetik magukat.
    • Érdekes jelenség a felsővezetők átlaghoz képesti túlreprezentáltsága.
    • A középkorúak a csoport kétharmadát teszik ki,
    • megyeszékhelyen élők túlreprezentáltsága az átlaghoz képest,
    • főleg a falusiak és kisebb részt a budapestiek rovására.

Borfogyasztói csoportok III.

Az egyes borfogyasztói csoportok a borpiacon szegmenteket is alkotnak. A következőcsoportosítás ezt mutatja be.

  • A szegment a piacon lévő, jelen esetben
  • fogyasztónak olyan csoportja, amelyek nagyon hasonlóan viselkednek egymáshoz, hasonlóborokat azonos árkategóriában keresnek és fogyasztanak.

A „borbarát” szegment

  • szeretik a bort,
  • a fogyasztása hozzátartozik a mindennapokhoz, a szórakozásukhoz, a meghitt pillanataikhoz.
  • Úgy érzik kiigazodnak a hazai borvidékek és borfajták között
    • de a valóságban sokszor nem.
    • Nyitottak arra is, hogy borkülönlegességeket, import borokat kóstoljanak meg.
    • Nem zavarja őket, ha társaságukban valaki alkoholt fogyaszt, sőt, aki bort iszik, azt nem tartják rossz embernek, hiszen saját maguk is szívesen isznak.
    • Rendszeresen, a leggyakrabban (átlag 4,3%) ez a szegment fogyaszt bort.
  • Bortípus:
    • minden köznapi bort fogyaszt,
    • nem jellemző, hogy borkülönlegességeket vagy pezsgőt inna.
    • a kimért borokat leginkább ez a csoport fogyasztja
    • többnyire kannás és műanyag palackos borokat, valamint palackozott asztali borokat vásárolnak.
    • Palackozott minőségi borokat is fogyasztanak.
    • Ünnepi alkalmakkor (70,3%), az otthoni étkezéshez kapcsolódóan (67,9%), amikor vendég van (66,3%), valamint amikor kedvük tartja (54,9%), továbbá szórakozóhelyen, étteremben és szüreten isznak bort.
  • a szegment:
    • a bor legnagyobb és legelkötelezettebb híve,
    • A válaszadók körülbelül 17,6%-a tartozik ebbe a szegmentbe.
  • Demográfia:
    • 83%-ban férfiak, középkorúak, főleg szakmunkások, magasabb iskolai végzettséggel s magasabb jövedelemmel, jellemzően városban élők tartoznak.
    • Nagyon alacsony a fiatalok aránya a szegmentben, 6,8%,
    • 50 ezer Ft alatti jövedelemmel rendelkezők, ahol az átlag
    • 11,4%, a Borbarátok aránya pedig 4,7%.

A „gourmet” szegment

  • „ínyenc”
  • válogatva, kalandot keresve kóstol és vásárolja a borokat.
    • szívesen isznak bort.
    • Nagyon szívesen kóstolnak borkülönlegességeket, import borokat,
    • szeretik a különleges „csemegéket”.
  • a borfogyasztás:
    • nem annyira a mindennapi élet része, inkább különlegesebb pillanat,
    • különbözőalkalmakhoz kötötten isznak bort.
    • a bor elegáns ital, kiemelkedik a többi alkoholos ital közül,
  • a prémium szegment
    • érdemes a drágább, minőségi borokkal megcélozni.
    • a különlegességre, exkluzivitásra, minőségre kell építeni.
    • A válaszadók 17%-át lehet ebbe a szegmentbe sorolni.
  • Fogyasztás:
    • kimért bort isznak továbbá palackozott minőségi borokat és pezsgőt
    • Ünnepi alkalmakkor (79%), az otthoni étkezéshez (30,1%), amikor vendég van (70,1%), amikor kedvük tartja (25,9%), továbbá szórakozóhelyen, étteremben és szreten fogyasztanak bort.
  • Demográfiai:
    • nincs jelentős különbség a nők és a férfiak aránya között,
    • főleg Budapesten vagy városokban élnek
    • Magas iskolai végzettségűek
    • valószínűleg magas jövedelmi kategóriába tartoznak
    • alacsony az idős, 65 év feletti korosztály, a 8 általános iskolai végzettségűek,

A „középkategóriát kereső” szegment

  • az átlagnál szívesebben isznak bort,
  • de számukra a borfogyasztás nem jelent különleges élményt,
    • nem valamilyen alkalomból isznak bort, hanem akár minden este.
    • Számukra a bor nem annyira az elegáns, a különlegesebb italt jelenti, hanem egy átlagos alkoholos italt.
  • Az alacsonyabb, közepes kategóriájú borokat keresik.
    • Őket a középkategóriás (ár, minőség), egyszerűbb borokkal lehetne megcélozni,
    • csoport (17,6%).
    • vélhetően az ára alapján kiválasztják a palackozott asztali borokat, s azt fogyasztják.
  • Borfogyasztási alkalom otthon, ha vendégek vannak (55,9%).
  • Demográfia:
    • a férfiak aránya magasabb, akik a szakmunkásképző és a felsőfokú végzettség tekintetében kissé az átlag fölött vannak
    • jövedelem tekintetében pedig az átlaghoz tartoznak

Az „ajándékozó” szegment

  • Ebbe a csoportba azok a válaszadók tartoznak, akikre kevésbé jellemző, hogy bort isznak, vagy szeretik a bort.
  • Elismerik azonban a bor értékét valamilyen szinten, magas arányban tartják tradicionális nemzeti italnak, s elegánsnak.
  • Szívesen adják ajándékba, vélhetően a férfiaknak, mert elsősorban férfiaknak valóitalnak tekintik.
  • Ez a szegment tehát nem zárkózik el teljesen a borfogyasztástól:
    • érdemes lenne megszerettetni velük a bort, hogy ne csak ajándékba vásárolják, hanem saját fogyasztásra is.
    • A csoporthoz tartozók 60,8%-a nem iszik soha bort, ami azt is jelenti, hogy közel 40% —ha ritkán is —de megkóstolja azt.
    • Őket valószínűleg a közepes kategóriájú borokkal lehetne megcélozni, melyet először csak ajándékba vásárolnak, ám, ha megszeretik a bort, akkor akár a gyakoribb borfogyasztók táborát is gyarapíthatják.
  • Demográfia:
    • főleg a nők,
    • a falun élők,
    • alacsonyabb iskolai végzettségűek, kisebb jövedelemmel rendelkezők,
    • akik között a legfiatalabbak és a legidősebbek enyhén túlreprezentáltak.

„Absztinens”

  • az alkoholfogyasztást is elutasítják
  • azt sem kedvelik, ha környezetükben valaki alkoholt iszik
  • Nem szeretik a borokat, nem tartják elegáns italnak, nem érdeklik őket a borok,
  • attitűdjük a borokhoz tehát negatív, de az alkoholfogyasztástól is elhatárolódnak.
  • Egyáltalán nem képeznek célcsoportot, nem lehet őket a borfogyasztásra rábírni.
  • A válaszadók egyötödét (20,3%) teszik ki.
  • A csoporthoz tartozók 84,5%-a saját bevallása szerint nem iszik soha bort, de ez azt is jelenti, hogy kb15% azért nagy ritkán kézbe veszi a poharat, s legyőzi a bor iránti ellenszenvét.
  • Demográfia:
    • Főleg a nők, idősebbek, alacsonyabb státuszúak tartoznak.
    • Vélhetően a borral szembeni elutasításukat táplálják a viszonylag rossz anyagi körülmények, amelyek mellett, ha szeretnék, akkor sem engedhetnék meg maguknak a borfogyasztást.

A hazai alkoholfogyasztás

  • Európa közepén
    • tőlünk nyugatra több bor-sör fogy
    • tőlünk keletre több tömény-szesz fogy
    • kb. Ausztriával, Svájccal azonos szinten (svájci bor, osztrák sör, magyar pálinka)
    • Összetétele árfüggő, a fajlagosan olcsóbb alkoholból fogyaszt többet
  • Borfogyasztói típusok:
    • A „Borbarát” szegmens
    • A „Gourmand” szegmens
    • A „Középkategóriát kereső” szegmens
    • Az „Ajándékozó” szegmens
    • „Absztinens”

Lehetőségek

  • Új fogyasztói szegmensek
    • Nők
      • nőknek szólóajánlatok –kereskedelmi csatornákon keresztül
    • Fiatalok
      • fiatalokat megcélzó rendezvények –élményszerzés lehetősége
    • Alkalmi fogyasztók körének bővítése
  • Borászattal kapcsolatos élmények, ismeretterjesztés
  • Bizalom megteremtése az ágazat iránt
  • Borfogyasztók számára nagyobb kínálat
  • nagy területű üzletek akciói
  • borvidékek közös akciói