Borvásárlási és borfogyasztási szokások

A borfogyasztás

• A borfogyasztás a többi alkoholos ital, sőt ma már az ásványvíz és az üdítőitalok függvényében is vizsgálható.
• A mai ember átlagban kb. 600 liter folyadékot fogyaszt el egy évben.
• Mivel ez a mennyiség nem növelhető, a kérdés csupán az, hogy milyen lesz az éves italfogyasztásunk szerkezete.

Az alkoholfogyasztás

• Az alkohol fogyasztás szerkezete jelentősen változik.
• A bor--szesz--sör háromszög
• borivónemzetből vegyes alkoholfogyasztókká váltunk
• Ez a folyamat szinte minden bortermelő országban végbement, a sörivók szintén vegyes alkoholfogyasztókká lettek.
• A magyarok borfogyasztók voltak. A „borsarokból” indultak az ábrán, az 1950-es években.
• Ma már a sör és az égetett szesz is forrásává vált az alkoholnak.
• A versenytárs alkoholos termékeknél eltérő a fogyasztók összetétele
• A verseny ennek ellenére igen éles a termékcsoportok között, mivel jelentős az átfedés is.

• Az egyes életmód, fogyasztói i csoportok között érthetően eltérő a bor, a sör és az égetett szeszes italok fogyasztása
• A hagyományosan és a s a szűkösen táplálkozóknál magasabb a bor fogyasztása.
• Az előbbinél élvezeti tartalma, az utóbbinál táplálék szerepe miatt.
• A rendszeres fogyasztók között a borfogyasztók nagyobb gyakorisággal szerepelnek, mint a sör és a s a szeszesital fogyasztók.
• Ez azt jelzi, hogy bor a mindennapok itala

Borfogyasztás demográfiai jellemzése

• az egyik legfontosabb az egyik legfontosabb tudnivaló
• a leginkább borfogyasztói csoportok:
  • a 60 a 60 év felettiek,
  • de nagyon fontosak a de nagyon fontosak a fiatalok is, akik egyrészt már kedvelik a bort, másrészt belőlük lesz a középkorosztály borfogyasztó csoportja is.
• Iskolai végzettség szerint:
  • az alacsonyan és a
  • magasan végzettek a legfőbb borivók, más borfogyasztási kultúrával.
• Településeket tekintve:
  • a vidéki városok,
  • falu és
  • Budapest a sorrend.

A borfogyasztás motivációi és módja

• A borfogyasztás gyakorisága a fogyasztás mennyiségét jelentősen befolyásolja
• a kiegyenlített de rendszere borfogyasztás azaz ágazat számára a legszimpatikusabb borfogyasztási mód
• A nemzetközi tendencia az, a gyakori borfogyasztók száma csökken
• Széles körű marketing kutatások folynak a borfogyasztás alakulását befolyásoló tényezők meghatározására

• Akik nem fogyasztanak bort, miért nem teszik?
• két nagy csoport létezik, akikkel a bortermelőknek és borkereskedőknek sokat kellene foglalkozni:
  • „„aki nem kedveli a bort: "ízét, illatát”:: fogyasztók
  • felvilágosítása, oktatása ezen sokat segíthet
  • "az antialkoholista tehát elvből nem iszik" közvetlen módszerekkel őket megnyerni nem lehet a jó, a társaságában tapasztalt borfogyasztási példa tudja a legjobb eredményt adni.

A borvásárlás és szempontjai

• a fejlődés illetve a nemzetközi tendenciákhoz való közelítés a borvásárlások helyszínét illetően szembeötlő és a folyamat vélhetően nem ért véget
• a hiper- és szupermarketek térnyerése
  • a kis alapterületű boltok ellenére rendkívül dinamikus
  • ez egy nemzetközileg is megfigyelhető irány
• A nagy alapterületű és a diszkontjellegű boltok együttesen jelentős teret nyertek
• Az igazi vesztesek az ABC boltok.
  • Ők nem elég nagyon hogy koncentráltan nagy választékot tudjanak bemutatni és
  • nem elég kicsik hogy szolgáltatásaik speciálisak és egyediek legyenek mint pl borszaküzletekben.

A borvásárlás motívumai/pszichológiai motívumok

• magabiztosnak érezni magát
• társaság által elfogadottnak lenni
• stresszt oldani
• elismerés, barátság
• relaxáltnak érezni magát
• Informáltnak lenni/funkcionális motívumok
• „Szomjat oltani”
• főzéshez használni
• az ételek ízét kiemelni
• emésztést elősegíteni
• „véd az infarktus ellen”

Kedvelt borfajták, bormárkák, borvidékek

BORFAJTÁK

• Tokaji Aszú
• Egri bikavér
• Olaszrizling
• Kékfrankos
• Egri leányka
• Szürkebarát
• Tramini

BORVIDÉKEK

• Egri borvidék
• Tokaji
• Villányi
• Szekszárdi
• Soproni
• Badacsonyi

KEDVELT BORÁSZOK:

• Gerepincészet,
• Gál Tibor,
• Bock József,
• Szőke Mátyás,
• Tiffán Ede,
• Szeremley Huba,
• Teleki pincészet,
• Polgárpincészet

Mennyit hajlandó fizetni egy palack borért?

AJÁNDÉKBA

• Közeli barát 1148,-Ft
• Távoli ismerős 1030,-Ft
• Szülők 1467,-Ft
• Testvér 1315,-Ft
• Közeli rokon 1198,-Ft
• Kollégák 1168,-Ft
• Külföldi ismerős 1863,-Ft

ALKALMAK

• Születésnap 1205,-Ft
• Névnap 1112,-Ft
• Karácsony 1324,-Ft
• Baráti vacsora 1084,-Ft
• Rokonlátogatás 1102,-Ft
• Külföldi vendéglátása 1812,-Ft

A borfogyasztó

Magyarországon a következő borfogyasztói csoportokat különböztethetjük meg:

• • különféle szűrőfeltételekkel különítettük el őket
  • így bizonyos átfedések, esetenként hasonlóságok is fedezhetők

Minőségi bort fogyasztók

• A minőségi jelző egyaránt vonatkozik:
  • a fogyasztott borra és
  • a fogyasztóborral kapcsolatos attitűdjeire.
• Fogyasztási szokások:
  • csak minőségi, palackozott bort
  • csakis tisztán, keverés nélkül fogyasztanak.
• A minta 22%-a került ebbe a csoportba.
• A minőségi borfogyasztók háromnegyede rendszeres fogyasztónak tekinthető,
  • A csoporthoz tartozók harmada hetente legalább egyszer,
  • közel fele havonta fogyaszt bort,
  • jellemzően baráti társaságban és családi körben, ünnepekhez kapcsolódóan.
• Demográfia:
  • a nők enyhe többsége figyelhető meg a csoporton belül.
  • a középfokú, mind a felsőfokú végzettségűek aránya messze meghaladja a minta átlagát, mintegy másfélszeres.
  • A lakhely szerinti megoszlásban is magasabb a városi, ezen belül a fővárosiak aránya.
  • A falun lakók és az idős (60 év feletti) korosztály alulreprezentált.
• A kulturált borfogyasztás hívei.
• Bortípus:
  • 60%-a az édes, félédes borokat kedveli,
  • száraz bort csak 15% iszik,
  • a csoport közel fele úgy nyilatkozott, hogy szívesen megkóstol újdonságokat, különleges borokat is.
• A borok kiválasztásában általában:
  • a fajta a legfontosabb náluk,
  • de a termőhely is ebben a csoportban az átlagnál magasabb pontot kapott.
• Számukra a bor egy olyan kellemes ital:
  • amely a társadalom kultúrájának része,
  • gasztronómiai élvezet, a szín, az illat és az íz harmóniája.

Az értelmiségi borfogyasztók

• A csoportba tartozik:
  • a diplomások
  • a tovább tanulóérettségizettek
  • ők 23%-át tették ki a teljes mintának.
  • A csoportból mintegy 15% nem borfogyasztó
• Demográfia:
  • a nemek aránya kiegyenlített,
  • a képzettségükből adódóan általában magasabb beosztásúak,
  • és jelentős a szellemi munkát végzők aránya.
  • Ebben a körben a minta átlagánál többen laknak városban.
• Az értelmiségi borfogyasztók
  • 40%-a legalább heti,
  • 40%-a havi rendszerességgel fogyaszt bort.
  • társaságban és családi ünnepekkor, s egy-egy alkalommal kevesebbet isznak az átlagnál (3,3 dl).
• Bortípus:
  • Az édes borokat kisebb arányban választják, bár a legkedveltebb körükben a félédes.
  • Általában palackozott minőségi borokat választanak.
• A borok kiválasztásánál a legfontosabb szempont:
  • a fajta, majd ezt követi a minőségi kategória, s a termőhely.
  Számukra a bor:
  • harmóniát sugárzó, gasztronómiai élvezetet nyújtóital,
  • a kultúra része, s egyben kapcsolatokat is jelent ebben a körben.

Elit fogyasztók

• Az elit fogyasztók köre:
  • a diplomás végzettségűek
  • az összes közép-és felsővezető
  • tehát jelentős átfedés van az értelmiségi fogyasztók kategóriával.
  • A teljes minta 29%-a került ide.
• Demográfia:
  • A férfiak aránya egy kicsit magasabb a nőkhöz képest.
  • Magas a felsőfokú végzettségűek aránya,
  • a városi életmód dominál,
  • a csoport fele vezető beosztású,
  • kormegoszlás a középkorúak esetében tapasztalható kiugrás.
• Rendszeres borfogyasztóknak tekinthetők:
  • közepes gyakorisággal az átlagnak megfelelő mennyiséget fogyasztanak,
  • főleg társaságban, ünnepi alkalmakkor és étkezéshez.
• Bortípus:
  • az átlaghoz képest a szárazabb borok preferálása
  • a palackozott minőségi borokat részesítik előnyben.
  • kialakult ízlésvilág, az étkezéshez való borfogyasztás.
• Az átlaghoz képest kevésbé motiválják a fogyasztásukat a bor egészséges hatásai.
• Az újdonságokat a csoport fele szívesen kipróbálja.
• A borban főleg a gasztronómiai élvezetet és a kultúra formáló erejét igyekeznek felfedezni.

Fiatalok csoportja

• A fiatalok csoportja:
  • a 15—29 éves korosztályt öleli fel,
  • a megkérdezett 29%-át teszi ki.
• Demoíg
  • 70%-uk ennél is ritkábban.
  • Viszont az átlagos mennyiségnél egy-egy alkalommal jóval többet fogyasztanak (közel 4 és fél decit).
  • Bortípus:
    • kifejezetten az édes borokat kedvelik.
    • Kiemelkedő a vörösborhoz valóvonzódásuk, közel 60%-a a csoportnak ezt preferálja.
    • Folyóbort csak 10%-uk vásárol.
  • Elsősorban baráti körben iszogatnak,
  • a családi borozgatás kevésbé fordul elő esetükben.
• A motivációik között:
  • a borfogyasztás kulturált mivolta szerepel és szívesen hivatkoznak a bor pozitív egészségügyi hatásaira is.
  • Újdonságra a többségük (60%) fogékony.
  • Ők már kevésbé a gasztronómiai élvezetet, mint inkább az alkoholt vélik felfedezni a borban,
  • az átlagnál nagyobb részük érzi a bort a kultúra részének.

Falun élőfogyasztók

• A falusi fogyasztók speciális jellegzetességei
• A minta 37%-át jelentik ők.
  • Elég nagy részük 26%-uk nem fogyaszt egyáltalán bort,
  • egyötödük csak ritkán.
• Demográfia:
• A képzettségi mutatójuk valamelyest eltolódik a képzetlenebb kategóriák felé.
• Borfogyasztási szokásaik:
  • többsége alig fér el az átlagtól,
  • asztali és folyóborokat az átlaghoz képest gyakrabban fogyasztanak.
• A kialakult ízlésvilág:
  • kevésbé jellemző rájuk,
  • a borfogyasztásukat az átlagosnál erősebben határozza meg a családi hagyomány.
  • Számukra a bor kevésbé számít az étkezés izgalmas részének, inkább társalgási téma.

Az italboltok fogyasztói

Kocsmai fogyasztók:

• akik vásárolnak vagy fogyasztanak bort italboltban ill. kocsmában (18%).
• Demográfia:
  • 80%-uk férfi,
  • az átlaghoz képest a szakmunkások
  • a megye székhelyen élők aránya nagyobb.
  • Végzettség terén erőteljes eltolódást várnánk a képzetlenebb
  • A felsőfokú végzettségűek aránya átlagos.
  • a fiatalabbak, 15—29 évesek többsége a csoporton belül, őket a
  • 40—59 évesek követik.
  • A 60 év feletti az átlagnál jóval kisebb arányban vannak jelen ebben a csoportban.
• Alapvetően társasági borfogyasztóknak tekinthetők:
  • bár itt a legnagyobb a magányosan borozgatók aránya (5%).
  • Ők borozgatnak a leggyakrabban
  • 60 %-uk legalább hetente néz a pohár fenekére, és olyankor elég mélyre, az átlagos fogyasztás másfélszeresét (6 dl) csorgatják le a torkukon.
• Motivációik:
  • a feszültségoldás és a szomjoltás erőteljesen megjelenik, de
  • a családi hagyomány szerepe is jelentős.
• Az újdonságokra fogékonyak:
  • a minőségre kevésbé,
  • 14% nem nagyon válogatós, ami a kezébe kerül, azt issza.
• Bortípus:
  • a fehér száraz és félszáraz borokat kedvelik.
  • A bor jelentése:
    • sok mindent jelent kellemes italt, élvezeti cikket, alkoholt,
    • társalgási témát, a kapcsolatok katalizátorát.
  • A vásárlási helyszínek:
    • ők keresik fel a legtöbben a termelői méréseket,
    • az élelmiszerüzletekben vásárolnak,
    • az éjjel-nappal nyitva tartóüzletekben és a benzinkutaknál is ők a leggyakrabban vásárlók.

Bort nem fogyasztók

• A nem fogyasztók csoportjába:
  • a mintasokaság 24%-a tartozik.
• Demográfia:
  • A csoport 70%-a nő,
  • a 8 általános alatti végzettségűek aránya az átlaghoz képest kiugró
  • a magasabb végzettségűek rovására, és
  • a 60 év felettiek aránya is elég magas,
  • de a legfiatalabb korosztály is túlreprezentált.
  • A csoportba sorolás eredményeként négy jól elkülöníthető csoportot találtunk, az ötödik pedig a minta 35%-át kitevő, szeszesitalt nem fogyasztócsoport volt.

A borfogyasztói csoportok II.

• Eseti borfogyasztók az egészség érdekében
• Alkoholt nem kedvelik igazán,
• bort ritkán fogyasztanak, alkalmanként egy pohárnyit.
• Ha fogyasztanak bort inkább egészségük védelmére, kevésbé a feszültségek oldására.
• A borfogyasztók harmada tartozik ehhez a csoporthoz.
• A demográfiai jellemzők:
  • a csoport háromnegyede nő,
  • a kvalifikáltsági ismérvek sajátossága: az átlagostól elmarad a szakmunkások aránya,
  • az érettségizettek relatív többsége.
  • A fiatalabb korosztály az átlaghoz képest nagyobb arányban képviselteti magát.

Sörivó borfogyasztók

• Inkább a sört részesítik előnyben,
• de szívesen fogyasztanak bort is,
• nem tekinthetők rendszeres borfogyasztóknak, de havonta többször is borozgatnak, alkalmanként 1—2 pohárnyit megisznak.
• Az okok közül egyik sem meghatározó, talán az étkezéshez valófogyasztás szerepét lehetne említeni.
• A borfogyasztás kulturális szerepe háttérbe szorul.
• A borivók negyedét öleli fel ez a csoport,
• Demográfia:
  • háromnegyed részben férfiak alkotják,
  • Főleg szakmunkás vagy annál magasabb végzettségűek túlsúlya dominál.
  • A középkorúak szintén nagyobb arányban vannak jelen.

Rendszeres kultúrált borivók

• A szeszes italok közül csak bort isznak,
• legalább heti rendszerességgel közepes mennyiségben (1—2 pohárnyi),
• főleg étkezéshez.
• Itt a legerősebb a fogyasztás kulturális meghatározottsága:
  • viszont a bor egészséges volta nem érinti őket.
• Demográfia:
  • az idősebb korosztályok felé tolódik el, kétharmada 40 év feletti, negyede pedig 60 év feletti.
• A borivók valamivel több, mint ötöde sorolható ide.

Sokat és bármit fogyasztó alkoholisták

• Alkoholos italok közül szinte bármit szívesen fogyasztanak:
  • bort napi rendszerességgel
  • nagyobb mennyiséget isznak, átlagosan 3 pohárral,
  • többnyire étkezéshez, de a borozgatás feszültség oldószerepe érzékelhető esetükben.
  • a bor kulturális vonatkozásai alig érintik őket,
  • az egészséget befolyásoló tényezői pedig még kevésbé.
• Az alkoholos italokat fogyasztók ötöde tartozik ebbe a csoportba.
• Demográfia:
  • A férfiak egyértelműtúlsúlya jellemző,
  • az alacsonyabb végzettségűek, beosztásúak és
  • a munkanélküliek képviseltetik magukat.
  • Érdekes jelenség a felsővezetők átlaghoz képesti túlreprezentáltsága.
  • A középkorúak a csoport kétharmadát teszik ki,
  • megyeszékhelyen élők túlreprezentáltsága az átlaghoz képest,
  • főleg a falusiak és kisebb részt a budapestiek rovására.

Borfogyasztói csoportok III.

Az egyes borfogyasztói csoportok a borpiacon szegmenteket is alkotnak. A következőcsoportosítás ezt mutatja be.

• A szegment a piacon lévő, jelen esetben
• fogyasztónak olyan csoportja, amelyek nagyon hasonlóan viselkednek egymáshoz, hasonlóborokat azonos árkategóriában keresnek és fogyasztanak.

A „borbarát” szegment

• szeretik a bort,
• a fogyasztása hozzátartozik a mindennapokhoz, a szórakozásukhoz, a meghitt pillanataikhoz.
• Úgy érzik kiigazodnak a hazai borvidékek és borfajták között
  • de a valóságban sokszor nem.
  • Nyitottak arra is, hogy borkülönlegességeket, import borokat kóstoljanak meg.
  • Nem zavarja őket, ha társaságukban valaki alkoholt fogyaszt, sőt, aki bort iszik, azt nem tartják rossz embernek, hiszen saját maguk is szívesen isznak.
  • Rendszeresen, a leggyakrabban (átlag 4,3%) ez a szegment fogyaszt bort.
• Bortípus:
  • minden köznapi bort fogyaszt,
  • nem jellemző, hogy borkülönlegességeket vagy pezsgőt inna.
  • a kimért borokat leginkább ez a csoport fogyasztja
  • többnyire kannás és műanyag palackos borokat, valamint palackozott asztali borokat vásárolnak.
  • Palackozott minőségi borokat is fogyasztanak.
  • Ünnepi alkalmakkor (70,3%), az otthoni étkezéshez kapcsolódóan (67,9%), amikor vendég van (66,3%), valamint amikor kedvük tartja (54,9%), továbbá szórakozóhelyen, étteremben és szüreten isznak bort.
• a szegment:
  • a bor legnagyobb és legelkötelezettebb híve,
  • A válaszadók körülbelül 17,6%-a tartozik ebbe a szegmentbe.
• Demográfia:
  • 83%-ban férfiak, középkorúak, főleg szakmunkások, magasabb iskolai végzettséggel s magasabb jövedelemmel, jellemzően városban élők tartoznak.
  • Nagyon alacsony a fiatalok aránya a szegmentben, 6,8%,
  • 50 ezer Ft alatti jövedelemmel rendelkezők, ahol az átlag
  • 11,4%, a Borbarátok aránya pedig 4,7%.

A „gourmet” szegment

• „ínyenc”
• válogatva, kalandot keresve kóstol és vásárolja a borokat.
  • szívesen isznak bort.
  • Nagyon szívesen kóstolnak borkülönlegességeket, import borokat,
  • szeretik a különleges „csemegéket”.
• a borfogyasztás:
  • nem annyira a mindennapi élet része, inkább különlegesebb pillanat,
  • különbözőalkalmakhoz kötötten isznak bort.
  • a bor elegáns ital, kiemelkedik a többi alkoholos ital közül,
• a prémium szegment
  • érdemes a drágább, minőségi borokkal megcélozni.
  • a különlegességre, exkluzivitásra, minőségre kell építeni.
  • A válaszadók 17%-át lehet ebbe a szegmentbe sorolni.
• Fogyasztás:
  • kimért bort isznak továbbá palackozott minőségi borokat és pezsgőt
  • Ünnepi alkalmakkor (79%), az otthoni étkezéshez (30,1%), amikor vendég van (70,1%), amikor kedvük tartja (25,9%), továbbá szórakozóhelyen, étteremben és szreten fogyasztanak bort.
• Demográfiai:
  • nincs jelentős különbség a nők és a férfiak aránya között,
  • főleg Budapesten vagy városokban élnek
  • Magas iskolai végzettségűek
  • valószínűleg magas jövedelmi kategóriába tartoznak
  • alacsony az idős, 65 év feletti korosztály, a 8 általános iskolai végzettségűek,

A „középkategóriát kereső” szegment

• az átlagnál szívesebben isznak bort,
• de számukra a borfogyasztás nem jelent különleges élményt,
  • nem valamilyen alkalomból isznak bort, hanem akár minden este.
  • Számukra a bor nem annyira az elegáns, a különlegesebb italt jelenti, hanem egy átlagos alkoholos italt.
• Az alacsonyabb, közepes kategóriájú borokat keresik.
  • Őket a középkategóriás (ár, minőség), egyszerűbb borokkal lehetne megcélozni,
  • csoport (17,6%).
  • vélhetően az ára alapján kiválasztják a palackozott asztali borokat, s azt fogyasztják.
• Borfogyasztási alkalom otthon, ha vendégek vannak (55,9%).
• Demográfia:
  • a férfiak aránya magasabb, akik a szakmunkásképző és a felsőfokú végzettség tekintetében kissé az átlag fölött vannak
  • jövedelem tekintetében pedig az átlaghoz tartoznak

Az „ajándékozó” szegment

• Ebbe a csoportba azok a válaszadók tartoznak, akikre kevésbé jellemző, hogy bort isznak, vagy szeretik a bort.
• Elismerik azonban a bor értékét valamilyen szinten, magas arányban tartják tradicionális nemzeti italnak, s elegánsnak.
• Szívesen adják ajándékba, vélhetően a férfiaknak, mert elsősorban férfiaknak valóitalnak tekintik.
• Ez a szegment tehát nem zárkózik el teljesen a borfogyasztástól:
  • érdemes lenne megszerettetni velük a bort, hogy ne csak ajándékba vásárolják, hanem saját fogyasztásra is.
  • A csoporthoz tartozók 60,8%-a nem iszik soha bort, ami azt is jelenti, hogy közel 40% —ha ritkán is —de megkóstolja azt.
  • Őket valószínűleg a közepes kategóriájú borokkal lehetne megcélozni, melyet először csak ajándékba vásárolnak, ám, ha megszeretik a bort, akkor akár a gyakoribb borfogyasztók táborát is gyarapíthatják.
• Demográfia:
  • főleg a nők,
  • a falun élők,
  • alacsonyabb iskolai végzettségűek, kisebb jövedelemmel rendelkezők,
  • akik között a legfiatalabbak és a legidősebbek enyhén túlreprezentáltak.

„Absztinens”

• az alkoholfogyasztást is elutasítják
• azt sem kedvelik, ha környezetükben valaki alkoholt iszik
• Nem szeretik a borokat, nem tartják elegáns italnak, nem érdeklik őket a borok,
• attitűdjük a borokhoz tehát negatív, de az alkoholfogyasztástól is elhatárolódnak.
• Egyáltalán nem képeznek célcsoportot, nem lehet őket a borfogyasztásra rábírni.
• A válaszadók egyötödét (20,3%) teszik ki.
• A csoporthoz tartozók 84,5%-a saját bevallása szerint nem iszik soha bort, de ez azt is jelenti, hogy kb15% azért nagy ritkán kézbe veszi a poharat, s legyőzi a bor iránti ellenszenvét.
• Demográfia:
  • Főleg a nők, idősebbek, alacsonyabb státuszúak tartoznak.
  • Vélhetően a borral szembeni elutasításukat táplálják a viszonylag rossz anyagi körülmények, amelyek mellett, ha szeretnék, akkor sem engedhetnék meg maguknak a borfogyasztást.

A hazai alkoholfogyasztás

• Európa közepén
  • tőlünk nyugatra több bor-sör fogy
  • tőlünk keletre több tömény-szesz fogy
  • kb. Ausztriával, Svájccal azonos szinten (svájci bor, osztrák sör, magyar pálinka)
  • Összetétele árfüggő, a fajlagosan olcsóbb alkoholból fogyaszt többet
• Borfogyasztói típusok:
  • A „Borbarát” szegmens
  • A „Gourmand” szegmens
  • A „Középkategóriát kereső” szegmens
  • Az „Ajándékozó” szegmens
  • „Absztinens”

Lehetőségek

• Új fogyasztói szegmensek
  • Nők
    • nőknek szólóajánlatok –kereskedelmi csatornákon keresztül
  • Fiatalok
    • fiatalokat megcélzó rendezvények –élményszerzés lehetősége
  • Alkalmi fogyasztók körének bővítése
• Borászattal kapcsolatos élmények, ismeretterjesztés
• Bizalom megteremtése az ágazat iránt
• Borfogyasztók számára nagyobb kínálat
• nagy területű üzletek akciói
• borvidékek közös akciói