Cukortartalom szerint:

  • száraz (0-4 g/l cukor)
  • félszáraz (4-12 g/l cukor)
  • félédes (12-45 g/l cukor)
  • édes (45 g/l felett)

A bor színe szerint:

  • Fehér
  • Rosé
  • Siller
  • Vörös

Régi minőség szerinti kategóriák :

  • asztali,
  • táj,
  • minőségi
  • különleges minőségi bor

2004. évi XVIII. törvény szerinti minőség kategóriák:

  • asztali,
  • táj,
  • meghatározott termőhelyről származó minőségi bor
  • védett eredetű bor

A termékeket a csoportosítása jellemzőjük szerint:

  • tartósság, tárgyiasultság;
  • felhasználási terület.

Ezek mindegyike más marketingmix stratégiát igényel.

Tartósság és tárgyiasultság szerint a termékek három kategóriába sorolhatók.

  • Nem tartós javak: olyan tárgyiasult termékek, amelyeket általában egyszer vagy néhány alkalommal lehet felhasználni.
    • a javakat rövid időn belül elfogyasztják és gyakran vásárolják
    • a megfelelő stratégia, ha sok helyen, kis haszonréssel árusítják,
    • a fogyasztói rokonszenv elnyerése érdekében erőteljesen reklámozzák.
    • Pl.: a bor, a sör, az élelmiszerek stb.
  • Tartós javak: olyan tárgyiasult termékek, amelyeket rendszerint többször használatunk.
    • Pl.: a hűtőszekrény vagy a ruhanemű.
    • általában személyes eladást és szolgáltatásokat,
    • komolyabb mértékű jótállást igényelnek,
    • amihez magasabb haszonkulcsra van szükség.
    • Pl.: Borhűtő
  • Szolgáltatások: nem tárgyiasultak, nem választhatók szét, változékonyak.
    • szükség van minőségellenőrzésre, szavahihetőségre, alkalmazkodó készségre
    • Pl.: javítások, a banki szolgáltatás, termékhez kapcsolt szolgáltatás, a vevő tájékoztatása a termék egészségre gyakorolt hatásáról
    • pl.: a vörösbor jótékony hatása a szívre

A felhasználási terület szerint a termékek két csoportra oszthatók:

  • A termelőeszközök:
    • olyan termékek, amelyek újabb termékek előállítására és szolgáltatások nyújtására alkalmasak.
  • A fogyasztási cikkek
    • azok a termékek, amelyek egyéni és háztartási felhasználásra kerülnek,
    • nem igényelnek további feldolgozást.
    • Pl.: bor
    • A fogyasztók nagyon sokféle terméket vásárolnak.

Ezeket a termékeket a fogyasztók vásárlási szokásai alapján osztályozhatjuk:

  • hétköznapi termék,
  • megfontolást igénylő termék,
  • luxustermék,
  • nem keresett termék.

A termékek csoportosítása fogyasztók vásárlási szokásai alapján

  • A hétköznapi termék jellemzői:
    • nagy vásárlási és fogyasztási gyakoriság,
    • alacsony ár, a beszerzésre fordított energia kevés.
    • Pl.:alapszükségleti cikkek (tej, kenyér, egyszerű bor),
    • impulzuscikkek (pillanatnyi elhatározás alapján vásárolják, ezért olyan elárusítóhelyre kell tenni, ahol felkelti a vevő érdeklődését)
  • A megfontolást igénylő termékek:
    • vásárlásakor a fogyasztók az ár, a minőség, a termék alkalmassága alapján válogatnak,
    • a beszerzésre fordított idő és energia magas.
    • a vásárlók döntését gazdasági és pszichológiai megfontolások egyaránt befolyásolják.
    • a vevők informálása és tanácsokkal való ellátása érdekében jól képzett eladókat kell alkalmazni.
    • Pl.: az igényesebb italok, a bútor, a ruha
  • A luxustermékek:
    • egyedi jellemzőkkel vagy márkatulajdonsággal rendelkeznek, ami miatt a vevő megszerzésükre törekszik.
    • A minőség és az ár közötti kapcsolat nem erős,
    • a pszichológiai tényezők a meghatározóak.
    • Nem szükséges különleges marketingtevékenység, ha a potenciális vevő tudja, hol található a kívánt termék.
    • Pl.: különleges márkájú, egyedi italok, ritka évjáratok, luxusautó
  • A nem keresett termékek:
    • a fogyasztók nem tudnak a termékről vagy nem szándékoznak azt megvenni.
    • A nem keresett termékeknek széles körű reklámra, személyes eladásra van szükségük.
    • Pl.: új termékek, amelyekre a reklámok még nem hívták fel a figyelmet → új bor, új márka, új pincészet bevezetése
    • a régi (erkölcsileg vagy funkcionálisan elavult) termékek.

Termékvonal

  • A vállalkozások szinte mindig többféle terméket értékesítenek.
  • Ha ezek a termékek egymáshoz kapcsolódnak, termékvonalnak hívjuk.
  • Az egymással szoros kapcsolatban álló termékek csoportja.
  • A kapcsolat alapja lehet, hogy:
    • kiegészítik egymást, illetve együtt használatosak,
    • ugyanazon fogyasztói csoportnak kínálják,
    • azonos csatornákon forgalmazzák őket,
    • árfekvésük hasonló.
    • a vállalkozás hosszú távú céljai befolyásolják döntéseit:
      • a piaci részesedés növelése a cél, az eladott mennyiség fokozása a cél: akkor a termékválaszték bővítését, vagyis a termékvonalba tartozó termékek számának növelését határozza meg.
      • a nyereségesség növelése a cél: akkor gondosan kiválasztott cikkekből álló szűkebb termékvonalat alakítanak ki.

A termékvonal bővítésének két módja:

  1. a termékvonal nyújtása és
  2. a termékvonal kiegészítése (kiteljesítése)

A termékvonal nyújtásával a vállalkozás három módon emelheti termékeinek számát:

  • bővülés lefelé: Ha a vállalkozás a piac, az ár és a minőség szempontjából a felső szegmenteket foglalja el, kibővítheti termékválasztékát az alacsonyabb szegmentekbe történő belépéssel
  • bővülés felfelé: A piac alsó részén elhelyezkedő vállalkozás termékeivel beléphet a felső régióba. Vonzhatja a nagyobb növekedési ütem, a magasabb haszonkulcs.
  • bővülés mindkét irányba: A piaci középmezőnyben elhelyezkedő vállalkozások mindkét irányba bővíthetik termékvonalukat. Elmozdulhatnak termékválasztékukkal a minőség és ár szerinti felső kategóriák felé, de növelhetik az olcsóbb termékek arányát is.

A termékvonal kiegészítése:

  • ennek lényege, hogy a termékvonalon belül további cikkekkel jelennek meg.
  • A kiegészítésnek különféle indokai lehetnek,
    • pótlólagos nyereséget akarnak elérni
    • kapacitások jobb kihasználása
    • teljes termékcsaládot szeretnének kínálni és ezzel piacvezetőkké válnának,
    • termékvonaluk kiszélesítésével riválisaikat kívánják a piacukról kiszorítani

Termékmix

  • Termékmix – termék választék
  • a termékmix tartalma:
    • mindazon termékek, amelyeket az eladó kínálatában tart.
    • a piacon forgalmazott termékek és termékvonalak összessége.
  • A termékmix jellemezhető:
    • szélessége - a vállalkozás hány termékvonalat forgalmaz;
    • mélysége - az egyes termékvonalakon belüli termékek száma
    • összetétele - az egyes termékvonal értékesítési rendszere, ára, fogyasztói
  • A vállalkozás termékmix tervezése, a termékstratégia meghatározása kiemelt jelentőségű döntés
  • négyféle termékstratégiát követhet:
    • újabb termékvonalak bevezetésével szélesítheti kínálatát,
    • kiterjesztheti az egyes termékvonalakat,
    • az egyes terméktípusokon belül újabb cikkek létrehozásával elmélyítheti kínálatát,
    • meghatározza, hogy egyetlen területen kíván nagyobb hírnévre szert tenni, vagy több területen is ismert akar lenni. pl.: borértékesítés – vendéglátás – turizmus

Termékfejlesztés

  • A piac kihívásai:
    • éles verseny a vállalkozások között
    • csak azok tudnak tartósan az élen maradni a versenyben, akik állandóan fejlesztik termékeiket.
    • gyorsan változnak a fogyasztók igényei,
    • új és még újabb technológiák jelennek meg,
    • rövidül a termékek életciklusa,
    • állandóan új termékeket kell kifejleszteni és bevezetni a piacra.
  • A termékfejlesztés végeredménye: az új termék
    • az összes termék kb. 10%-a
    • jelentős a kockázat- és költségvonzatuk.
    • A vállalkozások termékfejlesztési tevékenységének zöme a már meglévő termékei kiegészítésére, tökéletesítésére irányul.

Az új termék újdonságtartalma szerinti hat kategóriája:

  • világszerte új termékek: teljesen új piacokat hoznak létre;
    • Pl.: reduktív bor, barrique bor
  • új termékvonalak: olyan új termékek, amelyekkel a vállalkozás első alkalommal lép egy már kialakult piacra (lényegük nem ismeretlen a fogyasztó számára);
    • Pl.: cserszegi fűszeres: Hilltop Neszmély – Angol piac
  • létező termékvonalak kiegészítése: a vállalkozás már bevezetett termékeit egészíti ki,
    • Pl.: új csomagolással, új ízesítéssel (chips)
  • meglévő termékek tökéletesítése, átalakítása: olyan új termékek, amelyeknek teljesítménymutatói, értéke jobb elődeinél, így azokat kiváltja, helyettesíti;
    • Pl.: Cuveé
  • újrapozícionált termékek: létező termékek, amelyekkel új piacokat vagy piacszegmentumokat céloznak meg, és a piac elfogadja;
    • Pl.: bikavér
  • költségtakarékos (csökkentett költségű termékek): olyan új termékek, amelyeknél egyes nem lényeges funkciókat a gyártó leépít (a költségek csökkentése érdekében), de végső soron megközelíti az eredeti teljesítményét.
    • Pl.: újbor, tájbor – gr. Károlyi - Nagyréde

A termékfejlesztés folyamata

Ötletgyártás:

  • Az új ötletek származhatnak egyrészt a vevői igények módosulásából, a piaci lehetőségek változásából, a versenytársak változásából, másrészt a források lehetnek belsők, mint K+F tevékenység, alkalmazottak, felső vezetők.

Ötletek szűrése, szelektálása

  • értékelik az ötleteket a piaccal,
  • más termékekkel összehasonlítva,

A koncepció kialakítása és tesztelése

  • A termékkoncepció az ötlet kidolgozottabb változata.
  • A termékkoncepciókat a megfelelő fogyasztói célcsoportok bevonásával tesztelik.
  • Lényege, hogy a termék különböző jellemzőinek változó szintjeihez hasznossági értékeket rendelnek.
    • A válaszadóknak rangsorolni kell,
    • így megállapítható hogy melyik a legvonzóbb variáció

A marketing stratégia kidolgozása:

  • a célpiac nagyságának, szerkezetének,
  • a piacrészesedésnek,
  • a nyereségnek vizsgálata
  • a termék tervezett árát,
  • értékesítési stratégiáját,
  • marketing költségvetését tartalmazza.

A gazdaságossági vizsgálat:

  • az értékesítési, költség- és nyereségtervek

A termékfejlesztés:

  • az új termék fizikai létrehozása, a prototípus kialakítása
  • a „lélektani” szempontokat is figyelem be kell venniük
  • Pl.: hogyan reagál a fogyasztó a színekre, az ízekre, a kiszerelésre
  • A marketingszakemberek informálják a termékfejlesztőket arról, hogy a fogyasztók milyen termékjellemzőket szeretnének
  • A prototípust funkcionális és fogyasztói tesztelésnek vetik alá.
  • A funkcionális tesztelést laboratóriumi és felhasználói körülmények között is elvégzik.

A piaci tesztelés:

  • Felmérik, hogy a termék értékesítése megfelel-e az előzetes várakozásoknak:
    • a fogyasztók (és a kereskedők) vásárolják-e,
    • mekkora a piaci részesedése?
  • az ellenőrzött piaci tesztelés:
    • A terméket előállító cég meghatározza, hogy a kereskedelmi vállalkozás hol helyezze el, milyen reklámmal és milyen áron árulja az új terméket. Az értékesítés mennyiségét a pénztáraknál tudják mérni;
  • a tesztpiacok módszere:
    • a kiválasztott piacon nagyszabású reklám- és vásárló- ösztönző kampánnyal támogatják az értékesítést. Előnye, hogy megbízhatóbb előrejelzést ad.
    • a teljeskörű piaci bevezetés:
  • Egy új termék bevezetésekor a legjelentősebb költségvonzata ennek a szakasznak van. Az első évben az árbevétel felét is kiteheti.
  • Stratégiai megfontolást igényel:
    • az új termék piacra lépésének időzítése,
    • a földrajzi stratégia, azaz a piacralépés helyének (egyetlen település, egész ország, nemzetközi) meghatározása,
    • a célpiac potenciális fogyasztóinak kiválasztása,
    • a bevezető piaci stratégia kialakítása, vagyis a cselekvési program kidolgozása.
  • Az elfogadási folyamatra hatást gyakorol:
    • az egyén innovációs hajlandósága (fogékony az újdonságra vagy nem),
    • a személyes befolyásolás (másik személy attitűdje, hatása),

Termékéletciklus

  • A piaci bevezetést követően a termék piaci életciklusa következik.
  • A termék értékesítésének mennyiségét (értékét) az idő függvényében leíró görbét termékéletgörbének nevezzük.
  • A termékek piaci sorsát (versenyhelyzetét) tehát a termékéletciklus-modelekkel írják le.
  • A termékéletciklus jellemzői:
    • a termékek életciklusa véges, azaz megújítása vagy piaci kivezetése válik szükségessé;
    • a termékéletciklus egyes szakaszaiban a felmerülő költségek, az árbevétel és a nyereség alakulása más és más;
    • a termékéletciklus egyes szakaszaiban a marketingfeladatok és -eszközök is különböznek egymástól.

Az életciklus különböző szakaszaiban a forgalom, a költségek és a nyereség alakulása eltérő lesz.

  • Bevezetés:
    • A termék piaci bevezetésének szakasza,
    • lassan növekvő forgalommal.
    • A termék kifejlesztésének és bevezetésének magas költségei miatt profit ekkor még nem jelentkezik.
  • Növekedés:
    • A piac elfogadja a terméket,
    • a gyors forgalomnövekedés jelentős profitot eredményez.
  • Érettség:
    • A termék eléri piacának lehetséges határait,
    • forgalma maximális, majd lassan csökken.
    • A profit stabilizálódik vagy csökken a termék piacának versenytársakkal szembeni megvédésére fordítandó összegek növekedése miatt.
  • Hanyatlás:
    • A forgalom csökkenésével a profit fokozatosan csökken.

A különböző szakaszban a marketing stratégia is más:

  • A bevezetés szakaszában
    • a figyelem felkeltése, az új termék megismertetésére, a kipróbálás ösztönzésére törekednek erős bevezető kampánnyal.
  • a növekedési szakaszba
    • a termékjavítás, új szegmentekbe és csatornákba lépés a fő feladat
  • Az érett szakaszban
    • a piaci részesedést fenntartó marketing az eredményes.
    • Előtérbe kerül az árharc, az értékesítés-ösztönzés különféle eszköze, az értékesítési utak bővítése a tömeges igények kielégítésére alkalmas értékesítési szervezeteken keresztül.
  • a hanyatlás szakaszában
    • Csökken a kereslet, telítődött a piac.
    • Kétféle stratégiát lehet választani: javítást vagy a termék elhagyását.
    • A piacról való kivonulásnál törekedni kell a veszteségek lehető legkisebb szintre csökkentésére.

A versenytársak és a versenystruktúra szakaszonként eltérő:

  • a bevezetés szakaszában kevés a versenytárs, kevéssé intenzív a verseny,
  • a növekedés szakaszában a piacra lépők száma nő, és erősödik a piaci verseny intenzitása, majd a verseny stabilizálódik,
  • a hanyatlás szakaszában a versenytársak száma csökken.

A piaci életciklusok az életciklus élettartamával, illetve maximum-minimum értékeinek leírásával jellemezhetők.

  • A kevésbé sikeres termék nyomottabb életgörbét ír le, mint a sikeres.
  • A piaci verseny fokozódásával a termék életciklusok egyre rövidülnek.

A bor fejlődése – termék életpálya

  • A bor élő termék – folyamatosan változik a palackban
  • A bor fejlődése során finomodik, savai legömbölyödnek, aromái megérnek, kiteljesednek. Az élvezeti csúcsot elérve az idő múlásával elindul a hanyatlás.
  • Az üde, reduktív borok érési ideje rövidebb, de hamarabb kezdenek hanyatlani.
  • A testes és a magas cukortartalmú borok lassan érnek és értékeiket hosszú ideig megőrzik.
  • Évjárat!