09. Melyek a reklámtevékenység jogi szabályozásának fő elemei, elvei? Ismertesse a legfontosabbakat! Fogalmazza meg az etika szerepét a reklámban! Említsen (a mellékelt források felhasználásával) Ön szerint etikátlan reklámmegoldásokat!

Információtartalom vázlata

• A reklámtörvény, mint a reklámtevékenység legfontosabb szabályozója
• A médiatörvény szerepe a reklámozásban
• A versenytörvény előírásai a reklámtevékenységre vonatkozóan
• Az önszabályozó testületek szerepe a reklámozásban

A reklámtörvény, mint a reklámtevékenység legfontosabb szabályozója

1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről + 2001. évi I. törvény a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvénymódosításáról készült az új: A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényjavaslat

A korábbi célja:

• a fogyasztói érdekek védelmének biztosítása,
• a gazdasági hatékonyság és a társadalmi jólétet szolgáló piaci verseny fenntartása
• a fogyasztók tisztességes tájékoztatása,
• az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások érdekeinek védelme,
• az áruk és a szolgáltatások értékesítésének előmozdítása
• a gazdasági reklámtevékenység szabályozása

A korábbi tartalma:

1.Általános rendelkezések

A törvény hatálya a természetes és jogi személynek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is - reklámozóként, reklámszolgáltatóként vagy reklámközzétevőként végzett gazdasági reklámtevékenységére, valamint a szponzorálásra terjed ki.
Tartalmazza az alapfogalmak magyarázatát mint pl.

• A reklám közzétevője,
• Burkolt reklám,
• Gazdasági reklám,
• Különleges ajánlat,
• Megtévesztő reklám,
• Összehasonlító reklám,
• Reklámozó,
• Reklámszolgáltató,
• Szabadtéri reklámhordozó,
• Tudatosan nem észlelhető reklám,
• Szponzorálás, stb.

Általános szabályok

• Reklám akkor tehető közzé, ha a reklámozó azonosítható módon megnevezi a vállalkozását, megjelöli a székhelyét vagy az állandó belföldi telephelyét, továbbá az adószámát a reklám közzétételének megrendelésekor a reklámszolgáltató - ennek hiányában a reklám közzétevő - részére bemutatja, aki azokat regisztrálja, és egy évig megőrzi.
• A külön jogszabályban meghatározott, előzetes minőségvizsgálati vagy megfelelőség tanúsítási kötelezettség alá eső árura vonatkozó reklám esetén a reklámozó köteles a reklámszolgáltatónak - ennek mellőzése esetén a reklám közzétevőnek - nyilatkozni arról, hogy a vizsgálatot elvégezték és annak alapján az áru forgalomba hozható. Ha az áru nem esik előzetes minőségvizsgálati vagy megfelelőség tanúsítási kötelezettség alá, a nyilatkozatnak ezt kell tartalmaznia. Ilyen nyilatkozat hiányában a reklám nem tehető közzé. A reklámozó nyilatkozatát a reklámszolgáltatónak, illetve a reklám közzétevőnek regisztrálnia kell, és egy évig meg kell őriznie.
• A fogyasztó részére csomagküldés útján belföldön értékesítendő árura vonatkozó reklámnak azonosítható módon tartalmaznia kell a reklámozó megnevezését, a székhelyének vagy az állandó belföldi telephelyének (üzlethelyiségének) megjelölését, valamint a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számát.
• A reklámot csak a reklámjelleg felismerhető feltüntetésével és a környezetétől elkülönítve szabad közzétenni

2. Általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások

Tilos közétenni:

• olyan reklámot, amely személyhez fűződő jogokat, kegyeleti jogot, valamint személyes adatok védelméhez való jogokat sért,
• olyan reklámot, amely erőszakra buzdít, illetve a személyes vagy közbiztonságot, környezetet, illetve természetet károsító magatartásra ösztönöz,
• olyan reklámot, amely félelemérzetet kelt.
• olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúaknak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket károsíthatja, tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával közvetlen felszólítást tartalmaz arra, hogy a felnőtt korúakat áru vásárlására ösztönözzék.
• olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja, így különösen, ha a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos, továbbá a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be.
• a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül - a pornográf reklámot.
• a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül - a szexuális szolgáltatás reklámját.
• a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül - az olyan áru reklámját, amely szexuális ingerkeltésre irányul.
• a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül - az olyan emeltdíjas távközlési szolgáltatás reklámját, amely szexuális ingerkeltésre irányul.
• burkolt és tudatosan nem észlelhető reklámot.

Burkolt reklám: semleges információ látszatát keltő tájékoztatás formájában közzétett reklám. Tudatosan nem észlelhető reklám: olyan reklám, amelynek közzétételekor - az időtartam rövidsége vagy más ok következtében - a fogyasztóra lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat.

• Tilos az olyan áruk reklámozása, amelyek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik.
• olyan reklámot, amely tényleges szolgáltatás helyett vagy azzal arányban nem állóan adómentesség, adókedvezmény vagy más adóelőny igénybevételének ígéretét tartalmazza, vagy az igénybe vehető adóelőny vonatkozásában másként félrevezető.
• olyan reklámot, amely nem tartalmazza a fogyasztási kölcsön folyósításával kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget.
• olyan reklámot, amely külföldön szervezett szerencsejátékhoz vagy ajándéksorsoláshoz kapcsolódik.
• Tilos közzétenni megtévesztő reklámot.

Megtévesztő reklám: minden olyan reklám, amely bármilyen módon - beleértve a megjelenítését is - megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebből eredően a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti.

• olyan reklámot, amely a valós választás látszatát keltve nem létező áruval vagy vállalkozással, forgalomban nem lévő áruval, azonosíthatóan és felismerhetően meg nem jelölt áruval vagy vállalkozással, nem azonos rendeltetésű áruval vagy vállalkozással való összehasonlítást tartalmaz.

Általános reklámkorlátozások:

Összehasonlító reklám olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozást, vagy a más vállalkozás által előállított forgalmazott vagy bemutatott, a reklámban szereplő áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut Összehasonlító reklám akkor tehető közzé, ha megfelel a következőknek:

• nem lehet megtévesztő,
• nem sértheti más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét,
• nem vezethet összetévesztésre a reklámozó és más vállalkozás, illetve annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése között,
• nem vezethet más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre,
• nem sértheti más vállalkozás áruja, illetve annak jellemzői utánzásának tilalmát.
• kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze,
• tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát,
• amennyiben tartalmazza az áruk árainak összehasonlítását, köteles azt tárgyilagosan bemutatni,
• eredet-megjelöléssel rendelkező áruknál kizárólag azonos eredet-megjelölésű árukra vonatkozhat.
• harmadik személy által készített vizsgálat összehasonlító eredményét, adatait közzétenni, vagy ezekre hivatkozni csak a vizsgálatot lefolytató személy előzetes engedélyével lehet.

Különleges ajánlat: minden olyan ajánlat, amely időbeni, mennyiségi, minőségi vagy más jellegű behatároltsága miatt, vagy más okból eltér a kialakult kereskedelmi gyakorlattól. Ilyennek minősül különösen az időszakos kiárusítás és a végkiárusítás, az átmeneti árengedményes vagy időszaki vásár, továbbá a ráadásokra, az ajándékokra és a nyereményekre vonatkozó ígéret.
Különleges ajánlatra - ideértve a különleges árajánlatot is - vonatkozó reklámot akkor lehet közzétenni, ha az egyértelműen és közérthetően jelzi, hogy a különleges ajánlat mely árura, mely időponttól és mely időpontig érvényes, vagy azt, hogy az ajánlat csak a jelzett időponttól az áru rendelkezésre állásáig érvényes.

3. Az egyes áruk reklámozására vonatkozó tilalmak és korlátozások

• Tilos a fegyverek, a lőszerek, a robbanóanyagok és a - külön jogszabályban meghatározott -közbiztonságra különösen veszélyes eszközök reklámozása, kivéve a szakmai célú reklámot és az eladás helyén történő reklámozást.
• A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozására vonatkozó különös szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
• Az állatgyógyászatban alkalmazott készítmények reklámozása megengedett. Ezen áruk reklámozására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
• Tilos alkoholtartalmú italt reklámozni:
  • olyan sajtótermékben, amely alapvetően gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól,
  • sajtótermék címoldalán,
  • színházban vagy filmszínházban 20 óra előtt, illetve gyermek- vagy fiatalkorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, annak teljes időtartama alatt és közvetlenül azt követően,
  • játékon és annak csomagolásán,
  • közoktatási és egészségügyi intézményben és annak bejáratától számított 200 méteres távolságon belül.
• Tilos közzétenni alkoholtartalmú ital olyan reklámját, amely
  • gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szól,
  • gyermek-, illetve fiatalkorút mutat be,
  • túlzott alkoholfogyasztásra hív fel.
• Tilos közzétenni dohányáru olyan reklámját, amely
  • a dohányzást egészséges tevékenységként tünteti fel,
  • dohányzó személyeket ábrázol,
  • ismert film-, popzenei vagy szórakoztatóipari sztárok képeit vagy nyilatkozatait használja fel.
• Tilos közzétenni dohányáru reklámját
  • A tilalom kiterjed a dohányáru közvetett reklámjára is.
  • Nem minősül dohányáru reklámjának az olyan áru reklámozása, amelynek elnevezése, megjelölése vagy árujelzője valamely dohányáruéval megegyezik, ha az áru elnevezése, megjelölése vagy árujelzője egyértelműen elkülöníthető a dohányáruétól.

A gazdasági és közlekedési miniszter - az egészségügyi miniszter véleményének meghallgatásával - nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű esemény vonatkozásában, különös méltánylást érdemlő esetben, kérelemre, meghatározott időre felmentést adhat a tilalom alól. A tilalom nem terjed ki

• a kizárólag a dohányáru forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámra,
• a dohányáru eladási helyén való bemutatására és árfeltüntetésére,
• azokra a sajtótermékekre, amelyeket nem az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területén nyomtattak és adtak ki, és elsődlegesen nem az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területén való forgalmazásra állítottak elő.

Nem nyújtható szponzorálás dohányárura vonatkozóan olyan rendezvényhez, illetve tevékenységhez, amely az Európai Gazdasági Térség több államát érinti vagy azokban zajlik, vagy más módon határokon átnyúló hatással rendelkezik.
A dohányáru sajtótermékben és szabadtéri reklámhordozón való reklámjának tartalmaznia kell: „A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét" szövegű általános figyelmeztetést, valamint a dohányáru nikotin- és kátránytartalmát közlő adatokat.
A figyelmeztetés szövegét, valamint az adatokat a reklámnak jól olvashatóan, jól látható helyen, vízszintesen nyomtatva, a háttérből kiemelve, sajtótermékben, a sajtótermék megjelenésének nyelvén, szabadtéri reklámhordozón, magyar nyelven kell tartalmaznia.
A figyelmeztetés szövegének le kell fednie a teljes reklám területének legalább 10%-át. A lefedésnek legalább 20%-nak kell lennie, ha a figyelmeztetést a reklám két vagy kettőnél több nyelven tartalmazza.

4.A felelősség megállapításának szabályai

• Általános felelősség: A reklámtörvényben foglalt rendelkezések megsértéséért általánosságban - a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős. Az e rendelkezések megszegésével okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője egyetemlegesen felelős.
• A reklám közzétevője: aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi.
• Reklámozó: akinek érdekében a reklám közzétételre kerül, illetve aki a saját érdekében a reklám közzétételét megrendeli
• Reklámszolgáltató: aki tevékenységi körében a reklámot megalkotja, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt.

A reklámozó felelős egyedül:

• „Reklám akkor tehető közzé, ha a reklámozó azonosítható módon megnevezi a vállalkozását, megjelöli a székhelyét vagy az állandó belföldi telephelyét, továbbá az adószámát a reklám közzétételének megrendelésekor a reklámszolgáltató - ennek hiányában a reklám közzétevő - részére bemutatja, aki azokat regisztrálja, és egy évig megőrzi.
• „ A külön jogszabályban meghatározott, előzetes minőségvizsgálati vagy megfelelőség tanúsítási kötelezettség alá eső árura vonatkozó reklám esetén a reklámozó köteles a reklámszolgáltatónak - ennek mellőzése esetén a reklám közzétevőnek - nyilatkozni arról, hogy a vizsgálatot elvégezték és annak alapján az áru forgalomba hozható. Ha az áru nem esik előzetes minőségvizsgálati vagy megfelelőség tanúsítási kötelezettség alá, a nyilatkozatnak ezt kell tartalmaznia. Ilyen nyilatkozat hiányában a reklám nem tehető közzé. A reklámozó nyilatkozatát a reklámszolgáltatónak, illetve a reklám közzétevőnek regisztrálnia kell, és egy évig meg kell őriznie"
• „A fogyasztó részére csomagküldés útján belföldön értékesítendő árura vonatkozó reklámnak azonosítható módon tartalmaznia kell a reklámozó megnevezését, a székhelyének vagy az állandó belföldi telephelyének (üzlethelyiségének) megjelölését, valamint a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számát"
  • burkolt és tudatosan nem észlelhető reklám közzétételéért
  • megtévesztő reklám közzétételéért
  • a közzétehető összehasonlító reklámra vonatkozó előírások be nem tartásáért
  • a közzétehető különleges ajánlatra vonatkozó előírások be nem tartásáért

A szponzorálást nyújtó és a szponzorálást elfogadó vállalkozás egyaránt felelős. Ha megszegik a dohánytermék szponzorálására vonatkozó következő előírást:
Nem nyújtható szponzorálás dohányárura vonatkozóan olyan rendezvényhez, illetve tevékenységhez, amely az Európai Gazdasági Térség több államát érinti vagy azokban zajlik, vagy más módon határokon átnyúló hatással rendelkezik.

5. A reklámfelügyeleti eljárás

A reklámfelügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
Reklámfelügyeleti eljárás megindítását az kérheti, akinek a gazdasági reklámtevékenységre vagy a tiltott szponzorálásra vonatkozó rendelkezés megsértése jogát, jogos érdekét sérti vagy jogi helyzetét érinti.
Eljáró hatóságok:

• Fogyasztóvédelmi hatóság
• bíróság,
• Gazdasági Versenyhivatal

A fogyasztóvédelmi hatóság látja el - a bíróság és a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörén kívül eső - a gazdasági reklámtevékenységre, továbbá a tiltott szponzorálásra vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését, ezen belül lefolytatja az e rendelkezések megsértése miatti eljárásokat (reklámfelügyeleti eljárás).
A bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el a megtévesztő és az összehasonlító reklámokra vonatkozó szabályok be nem tartása esetén.

Ha az eljáró szerv az eljárás során megállapítja jogsértést:

• elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
• megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását.
• bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette.

A médiatörvény szerepe a reklámozásban

1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról:
A törvény hatálya a magyarországi műsorszolgáltatásra, az ezzel összefüggő műsorterjesztésre, valamint a magyarországi műsorszétosztásra terjed ki.

Reklámmal kapcsolatos alapfogalmak a törvényben:

• Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.
• Klasszikus reklám: minden olyan reklám, amely nem minősül televíziós vásárlásnak vagy televíziós vásárlási műsorablaknak
• Tudatosan nem észlelhető reklám: olyan reklám, amelynek közzétételekor - az időtartam rövidsége vagy más ok következtében - a műsorszám nézőjére, hallgatójára a lélektani értelemben tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű hanghatás, fényhatás keltette inger hat.
• Reklám: ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, amely megnevezett vagy ábrázolt áru (beleértve az ingatlant is), szolgáltatás jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő. Reklám az önreklámozás céljára felhasznált műsoridő a műsor előzetes kivételével.
• Televíziós vásárlás: az a reklám, amely árunak (beleértve az ingatlant is), szolgáltatásnak jogoknak és kötelezettségeknek - a kereskedelmi elosztóval vagy szolgáltatóval való kapcsolatteremtés útján történő - értékesítésére vagy más módon történő igénybevételére tartalmaz közvetlen ajánlatot
• Televíziós vásárlási műsorablak: az a legalább tizenöt perc időtartamú televíziós vásárlási műsorszám, amelyet nem televíziós vásárlásra szakosított műsorszolgáltatásban tesznek közzé.
• Fő műsoridő: rádióban a 6 óra 30 perc és 9 óra 30 perc, televízióban a 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti időszak
• Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személyjogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit népszerűsítse.

Általános alapelvek és szabályok a reklámmal kapcsolatban

1. A kiskorúak védelme

• Reklám nem tehető közzé olyan időszakban, amelyben tartalmának megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének - előre láthatóan - nem lenne helye.

2. Reklámkorlátok és - tilalmak

• A reklám tényállításaiért - a tudatos félrevezetés kivételével - a műsorszolgáltató felelősséggel nem tartozik.
• Lelkiismereti, illetőleg világnézeti meggyőződés reklám útján a műsorszolgáltatásban nem terjeszthető.
• Nemzeti ünnepek eseményeiről, vallási és egyházi szertartásokról készített műsorszámok közlését közvetlenül megelőzően és azt közvetlenül követően reklám nem közölhető.
• A műsorszolgáltató híreket közlő és időszerű politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben.
• Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.
• A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük.
• Nem tehető közzé vallási vagy politikai meggyőződést sértő reklám.
• A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra.
• Választási időszakban az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi, területi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést műsorszolgáltatásban közzétenni. Választási időszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető.
• Külföldre irányuló műsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos.
• A reklám, a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, nem gyakorolhat szerkesztői befolyást más műsorszámok tartalmára.
• A műsorszolgáltató a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért felelősséggel nem tartozik.
• Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető reklámot.
• Az alkoholtartalmú italok reklámja
  • nem szólhat kiskorúakhoz, és nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút,
  • nem ösztönözhet túlzott alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban,
  • nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető, illetve, hogy a magas alkoholtartalom az ital pozitív tulajdonsága, - nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkentő, nyugtató vagy bármilyen jótékony egészségügyi hatása van, illetve, hogy az alkoholtartalmú italok a személyes problémák megoldásának egyik eszközét jelentik,
  • nem tehető közzé fő műsoridőben, az alacsony alkoholtartalmú ital kivételével,
  • nem tehető közzé kiskorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül azt követően,
  • kiemelkedő fizikai teljesítményt vagy járművezetést nem mutathat be alkoholtartalmú italok fogyasztásának hatásaként,
  • nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerekhez.
• A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnőtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék.
• A reklám a játék tényleges természetét és lehetőségeit illetően nem lehet félrevezető.
• A reklám nem mutathat be kiskorút erőszakos helyzetben, és nem buzdíthat erőszakra.
• A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére.
• Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatások igénybevételére.
• Reklámot, közérdekű közleményt jótékonysági felhívást, politikai hirdetést egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni.
• Közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni.
• A közérdekű közlemény időtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a szükségállapotra.
• A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. A reklámidő elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a televíziós vásárlásnak a televíziós vásárlási műsorablak nélkül számított időtartamát.
• A műsoridő egy óráján belül a reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet, ide nem értve a televíziós vásárlási műsorablakot.
• A televíziós vásárlási műsorablakok száma nem haladhatja meg a napi nyolcat. Teljes időtartamuk nem haladhatja meg a két órát. A kizárólag televíziós vásárlásra szakosított műsorszolgáltatásra ezt nem kell alkalmazni. Az ilyen műsorszolgáltatás esetében a 20 %-os szabály az irányadó.
• A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat.

Reklámot általánosságban műsorszámok között lehet közzétenni. Műsorszámon belül is közzétehető
reklám úgy, hogy az ne sértse a műsorszám értékét, egységét - figyelembe véve a műsorszám időtartamát,
a műsorszámon belüli természetes szüneteket és a műsorszám jellegét -, valamint a műsorszám szerzői
vagy szomszédos jogi jogosultjának jogát és jogos érdekét. Olyan műsorszámokban, amelyek önálló
részekből állnak össze, továbbá a sport- és más olyan műsorszámokban, amelyekben szünetek vannak,
reklám kizárólag a részek között és a szünetekben tehető közzé.
Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, amely

• hírt vagy időszerű eseményeket tartalmaz, ha időtartama nem haladja meg a harminc percet,
• tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a harminc percet,
• nemzeti ünnepek eseményeiről tudósít, vagy
• vallási, illetve egyházi tartalmú,
• dokumentumfilm, és időtartama nem haladja meg a harminc percet.

A műsorszámon belül közzétett reklám vagy reklám-összeállítások között legalább húsz percnek kell eltelnie.
A negyvenöt percnél hosszabb filmalkotás - a sorozatok, a könnyű szórakoztató műsorszámok és a dokumentumfilmek kivételével - negyvenöt perces időszakonként egyszer szakítható meg reklámmal. Ha a filmalkotás időtartama legalább húsz perccel hosszabb kétszer vagy többször negyvenöt perces időszaknál, akkor az további egy esetben szakítható meg reklámmal.

3.Támogatott műsorszámok (szponzorálás)

A műsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni Támogatott műsorszám nem ösztönözhet és nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatásának igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra.
Nem lehet közzétenni - a műsor előzetes kivételével - olyan műsorszámot, amelyben a műsorszám
támogatójának védjegye, megkülönböztető jelzése, jelszava megjelenik.
A hírműsorszám és az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám nem támogatható.
A fentiek alól kivétel a kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott műsorszolgáltatás.
Nem támogathat műsorszámot

• párt, politikai mozgalom,
• az a vállalkozás, amely - főtevékenysége szerint - e törvény szerint nem reklámozható terméket állít elő, nagykereskedelmi forgalomban értékesít, illetőleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt. Ez a tilalom nem vonatkozik a gyógyszer termék, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra.

4.Eljáró hatóság

ORTT - Országos Rádió és Televízió Testület
Az ORTT feladatai a reklámokhoz kapcsolódóan:

• Panaszbizottságot működtet az eseti bejelentések kivizsgálására
• műsorfigyelő és - elemző szolgálatot működtet
• kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat;

Ha a műsorszolgáltató a szabályokat megszegi az ORTT a következőket teheti a jogsértés súlyosságának figyelembe vételével:

• felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére,
• írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a műsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől,
• meghatározott időre, legfeljebb harminc napra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását,
• érvényesíti a műsorszolgáltatási szerződésben megállapított kötbért,
• bírságot szab ki (a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő)
• azonnali hatállyal felmondja a műsorszolgáltatási szerződést.

A versenytörvény előírásai a reklámtevékenységre vonatkozóan

1996. évi LVTI. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
A törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására.

1.A tisztességtelen verseny tilalma

• Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni, hírnévrontás
• Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.
• Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással
• közölni vagy nyilvánosságra hozni.
• Tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredet megjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.

2.A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma

Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha:

• az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;
• elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli;
• az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről -így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;
• különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik

Tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az
áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

3, A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma

Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Ez a tilalom vonatkozik különösen:

• a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására
• az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;
• a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására
• a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;
• a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszásra;
• a piacra lépés akadályozására;
• arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;
• a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához bagatell megállapodás

Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű.
Ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg.

Visszaélés az erőfölénnyel
Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:

• az üzleti kapcsolatokban tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;
• a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni;
• indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;
• a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni;
• az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani;
• az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;
• azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben
• a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni
• a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy
• a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni eljáró hatóság Gazdasági versenyhivatal

Önszabályozó testületek szerepe a reklámozásban

Az önszabályozás lényege

• Az önszabályozás a felelősségteljes reklámtevékenység elősegítése a fogyasztók, az üzlet és a társadalom érdekében. A reklámtevékenység önszabályozása egy rendszer, melynek segítségével a reklámipar rendet tart maga körül.
• Az h á r o m r é s z t v e v ő - a reklámozók, akik fizetnek a reklámokért, a reklámügynökségek, akik felelnek a reklámok
• kiviteléért és a média, amely a reklámokat megjeleníti - együttműködik kialakításában, egy rendszer felépítésében amely biztosítja azt, hogy azokat a reklámokat melyek ezen előírásoknak nem felelnek meg, gyorsan vagy visszavonják.
• Az önszabályozás a reklámszakma megoldása arra, hogy részletes törvényi szabályozás helyett inkább együttműködés útján kezeljék a kereskedelmi célú kommunikációval kapcsolatos kérdéseket. Az önszabályozó reklámmal a reklámszakma bizonyítja, hogy képes önmaga felelős szabályozására azáltal, hogy aktívan támogatja a kereskedelmi célú kommunikációban a legmagasabb etikai normákat, és védi a fogyasztók érdekeit. Az egyes országoknak az iparág résztvevői által aktívan támogatott önszabályozó testületei (Magyarországon ORT - Önszabályozó reklám testület) felelősek saját önszabályozó rendszereik irányításáért és országos reklámkódexük alkalmazásáért, oly módon, hogy azokat a reklámokat, amelyen nem felelnek meg a normáknak, sürgősen helyesbítsék vagy távolítsák el.
• Az önszabályozás a törvények mellett azokat kiegészítve működik. Érzékeny kérdések kezelésében gyorsabb és hatékonyabb megoldást képes nyújtani, mint a törvények. Az önszabályozás élen jár olyan érzékeny kérdések kezelésében mint a gyermekeknek szóló reklámozás, az élelmiszer-és alkohol termékek reklámjaiban megjelenő reklámüzenetek, szakmai önkontrollja.
• Az önszabályozás egy adott ország hirdetéseket szabályozó törvényeinek elengedhetetlen kiegészítője. Központi szerepet játszik a fogyasztók reklámba vetett bizalmának a maximalizálásában. Az önszabályozás bizonyítottan a legjobb módszer a fogyasztók reklámokkal kapcsolatos aggodalmainak gyors, hatékony és hatásos megválaszolására.

Ki mondja meg, hogy egy reklám elfogadható-e?

• Az ORT, az átlagfogyasztót veszi figyelembe. Szakértőink napi munkájuk során kiválóan ismerik a kutatási eredményeket, a fogyasztói visszajelzéseket és elvárásokat. A döntés soha nem egy ember véleménye, hanem egy bizottság közös tudása alapján összegzett bölcsesség.

Ki fogalmazza meg az Etikai Kódexet?

• A régióban Magyarországon a Magyar Reklámszövetség fogalmazta meg az elsőként a magyar Reklámetikai Kódexet 1981-ben. Az önszabályozó reklámkódexek a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) általános reklámkódexére épülnek és tükrözniük kell az adott nemzeti kultúrát, törvényeket és kereskedelmi szokásokat és gondot kell fordítani arra, hogy a kereskedelmi kommunikáció újabb területein is alkalmazzák.
• A reklámkódex megfogalmazását - módosítását - az ORT a Magyar Reklámszövetséggel közösen végzi. Az ICC Kódex mellett a hazai tapasztalatok, reklámtrendek, esetleges problémák alapján. Figyelembe veszi továbbá más országok önszabályozó kódexeit, valamint iparágak (főleg az érzékeny termékek: alkohol, - élelmiszertermékekre megfogalmazott saját iparági) kódexeket, és a hazai piacra és társadalomra releváns pontokat átveszi. A Kódex aláírói a gyártói és reklámszakmai szervezetek, akik aláírásukkal is kifejezik egyetértésüket az abban foglaltakkal.

Milyen szolgáltatásokat tud nyújtani az ORT?

• Reklámok előzetes elbírálása (tervezés, megjelenés előtt álló reklámok véleményezése)
• Panaszok kezelése. A versenytársak illetve fogyasztók által kifogásolt reklámok véleményezése.
• Monitoring. Negyedévente egy-egy termékcsoport összes megjelent reklámjának vizsgálata, hogy megfeleltek-e az Etikai Kódex előírásainak
• Szakmai egyeztetések. Egy-egy szűkebb tagsági kört érintő etikai kérdések, reklámozási trendek tisztázása, szakmai konszenzus kialakítása.
• Az ORT a Magyar Reklámetikai Kódex elkészítésében, módosításában a Magyar Reklámszövetséggel közösen vezető szerepet játszik.
• Szakmai fórumok. Gyakran felvetődő jogi kérdésekről, a főhatósági gyakorlatról, a reklámozáshoz kapcsolódó sajátos kérdésekről szakmai fórumon tájékoztatják tagjaikat. Cél, hogy a jogi és etikai előírások jobb ismerete révén még pontosabb és jobb reklámok szülessenek.
• Előadás, tréning a tagoknál.

Az Önszabályozó Reklám Testület tagjai lehetnek:

• A Testület tagja lehet bármely jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, aki reklámozóként, reklámszolgáltatóként, reklám közzétevőként, folytat tevékenységet, ha az Alapszabályban meghatározott célkitűzésekkel egyetért, az ezt tartalmazó belépési nyilatkozatot aláírja, a kötelező tagdíjat befizeti, továbbá ha a Magyar Reklámetikai Kódex előírásait elfogadja.