A statisztikai elemzés alapvető módszere az összehasonlítás. Történhet különböző számítások útján, illetve grafikus ábrázolás segítségével.

Grafikus ábrák típusai

  • vonaldiagram
  • oszlop- és szalagdiagram
  • kör és egyéb diagram
  • kartogram (térkép)
  • piktogram (jelenség "képe")

Egy grafikus ábra szerkesztésének szabályai

1. Ki kell választani a legmegfelelőbb ábrázolási módot
2. A kiválasztott grafikus ábra legyen egyszerű, világos, áttekinthető, kifejező
3. A kiválasztott ábra segítse elő az általa kifejezett jelenségek arányainak összefüggéseinek helyes megértését
4. Minden grafikon két részből álljon:

  • ábra
  • magyarázó jelölések (cím, skála, jelmagyarázat)
  • jelmagyarázat
  • esetleges lábjegyzet

Vonaldiagram

Hézagmentes, egyenlő közű idősorokat és azonos csoportközű mennyiségi sorok ábrázolására szolgál.
Lényeges a helyes léptékarány megválasztása. Gyakran előfordul, hogy egy grafikus ábrán vizsgáljuk több egymással összefüggő jelenség alakulását. Abszolút adatok helyett célszerűbb közös bázisból kiindulni.

Oszlop- és szalagdiagram

A leíró sor kivételével, bármely statisztikai sort ábrázolhatjuk ilyen módon.
Célszerű egyenlő alapú oszlopokkal végezni az elemzést, mert így az adatok közötti arányt az oszlopok magassága érzékelteti.

Idősorok ábrázolásánál vonaldiagram helyett ezt a formát akkor használjuk, ha csak néhány időszakra vonatkozó adat áll rendelkezésre, vagy nem hézagmentes idősor alapján végezzük az ábrázolást, vagy nem egyenlő időközökre vonatkozó adatokat hasonlítunk össze.

Kartogram vagy kartodiagram

Ezt a fajta ábrázolási módot területi sorok elemzésénél alkalmazzák, ha a területi adatok teljesek.
Az ábrázolás lényege, hogy a térképen a területi egységek valamilyen jellemzőjét ábrázoljuk különböző szinezéssel, vonalazással.

Piktogram

Ez az ábrázolási fajta az adatok közötti arányt, a jelenséget ábrázoló "képek" területének egymás közötti arányával fejezik ki.