Információtartalom vázlata
- A szóbeli és írásbeli kommunikáció
- A társalgás, mint a szóbeli kapcsolattartás eszköze, kommunikációs jellemzői
- A társalgás metanyelvi jellemzői
- A munkahelyi viselkedés alapnormái
- A társalgás nyelvi és formai udvariassági szabályai, tartalmi vonatkozásai; irányított és célzott beszélgetés
- A társalgási téma megválasztása. A társalgás kezdeményezése, irányítása.
A szóbeli kommunikációs folyamat 3 fő szakasza
- kapcsolatfelvétel
- kapcsolattartás (társalgás, vita, előadás)
- kapcsolat megszakítása
A társalgás feltétele:
Társalgás = két ember között, akik állandóan szerepet cserélnek a Kommunikáció során. A közlést az adó nem egyszerre hozza a vevő tudomására. A közlés gyakran megszakad, a hallgató kiegészít, rákérdez, visszakérdez a hallottakra, verbális és nonverbális úton válaszol. A beszélgetés során a két fél szinte közösen alkotja meg a szöveget.
A Társalgás témája lehet
- szabadon választott
- konvenciókhoz kötött, szabályozott
Társalgás egységei:
- kezdés és befejezés
- társalgási forduló
- szóátvétel
- hidak
A kötött beszélgetésekben a beszélői sorrend lehet előre meghatározott vagy kötődhet egy személy irányításához. A megszólalás kezdete – spontán, irányított.
Az, hogy ki és mikor szólal meg a társalgás során lehet: spontán illetve irányított
A kötött beszélgetésekben a beszélői sorrend lehet előre meghatározott, vagy kötődhet egy személy irányításához.
A társalgás formai és nyelvi szabályai
- egyszerre csak egy ember beszélhet
- a hiányos mondatok megértését az adott beszédhelyzet, a közös előismeretek, a partnerek együttgondolkodása
Hogyan kérdezzünk?
- csak ha érdekel
- ami őt is érdekli
- ha beszélgetést akarunk kezdeményezni.
Célzott társalgás – eltervezett célja van
- a beszélgetés során valakit tájékoztatni akarunk
- megtudni valamit
- meggyőzés, rábeszélés
A célzott beszélgetésre fel kell készülni – Wacha Imre
Előkészület
- cél, mondanivaló meghatározása
- adatok, érvek, dokumentumok, szemléltető eszközök
- leghatékonyabb módszer kiválasztása
- partner előzetes tanulmányozása (érdeklődése, ismeretei)
- a téma bemutatásához, érveléshez szükséges
- értelmi/érzelmi érvek összeválogatása, udvariassági formák, nyelvi kifejezések, stratégia és taktika eltervezése.
A társalgás lezajlása során
- tekintélyekre, érvekre való hivatkozás
- a partner gondolkodásában a hibák felfedezése, ezek udvarias bemutatása
- szemléletbeli különbségek ....
- a partner által figyelmen kívül hagyott szempontok ...
- a partner és magunk véleményének, állásfoglalásának összefoglalása
- a partner elfogadható nézeteinek, érveinek elismerése
- elfogadhatatlan nézetek cáfolása, enyhe korholása
- azonosságok, különbségek bemutatása
- a visszavonulás aranyhídjának biztosítása mindkét fél számára
- összegzés és a konklúzió levonása, ha szükséges
A Társalgás tartalmi vonatkozásai – a munka eszköze, információ csere, kapcsolatteremtés
Társalgás- a kapcsolatteremtés, építés eszköze
- közben érdemi kérdések dőlhetnek el
- rokonszenvet ébreszthetünk, felfigyelhetnek értékeinkre
- ha meghallgatunk másokat, jó hallgatóságnak tartanak
Tabu témák
- pénz, megélhetési forrás
- előítéletek hangoztatása
- partner vallása, politikai kötődése, etnikai, nemzeti hovatartozására megjegyzést tenni, rákérdezni
- magánügyeire
- külföldi partner hazájának vezetőit, politikáját, hagyományait bírálni, a hazáját képviseli
- távollétében kibeszélni, kárára mulattatni a társaságot inkorrektség
A Társalgás formai vonatkozásai
- a Társalgást az idősebb, a rangidős irányítja
- kis társaságban, asztalnál a házigazda és a fővendég viszi a szót, irányítja a T, ő választ témát
- vitába mélyedni tapintatlanság
- idegen nyelven beszélni, ha nem mindenki ismeri
- érdektelen, szakmai témánál ne ragadjunk le
- közérthető és tömör
- viccet csak mértékkel
- ne én-mondatok, felsorolás
- ne dicsekedjünk
- kerülni az esküszöm, becsületszavamra kifejezéseket
- ha nem értünk a témához
- idegen szavak – csak ha elkerülhetetlen, biztosan ismerjük a jelentést, kiejtést, de ne magyarázzuk el a jelentést
- nem reagálni, hirtelen témát váltani, kivéve, ha kínos szitut akarunk feloldani
Társalgás művészete
- a házigazda szervezi a társalgást, és nem a főszereplő
- a meghívottaknak legyen közös témája
- mindenkit bevonni a társalgásba
- véleménykülönbséget provokáló téma
- panaszkodás ne
- ne hívjunk haragosokat – ki mellé állnál
- kötelező jó modor
- meghíváskor közölni kell, hogy kik a meghívottak.
Társalgási alapszabályok
- mennyiség:
- Közlésed tartalmazza mindazokat az információkat, amelyekre egy adott kommunikációs cél elérésére szükség van!
- Közlésed ne tartalmazzon több információt, mint amennyire szükség van!
- minőség:
- Ne mondj olyat, amiről azt gondolod, hogy hamis!
- Ne mondj olyat, amivel kapcsolatban nincs megfelelő evidenciád!
- viszony:
- Légy releváns! (A tárgyról beszélj!)
- mód:
- Kerüld a kifejezések zavarosságát!
- Kerüld a többértelműséget!
- Légy tömör!
- Beszélj rendezetten!
A szóbeli közlés általános jellemzői és követelményei
- közvetlen megnyilatkozás, személyes jelenlét (telefonálásra is von.)
- gondolkodás és szövegalkotás egyidejű, kivéve felolvasás.
- beszédkultúra: egyedi, jelzi értékrendünket stb.
- tudatosítani, hogy szavainkkal előhívunk valamit a világban: energiatöltet
Hatás eléréséhez fontos:
- világosság, érthetőség
- tömörség
- természetesség
- szemléletesség
- jóhangzás
- változatosság
Ezáltal 4É:
- értékes: közhelyek, szóismétlés, hadarás, motyogás, kiabálás, idegen szavak, durva szavak, rosszul szerkesztett mondatok, hitelesség!
- értelmes: tudjuk a célját, mondanivalónkkal tisztában vagyunk
- érthető: nyelv közös legyen, szakzsargont ne!, különben kapcsolatból kirekesztve érzi magát a másik fél, megfelelő hangszínváltoztatás, helyes hangerő-, hanglejtés-, hangsúlyozás-megválasztás,
- érdekes: folyamatosan új gondolatok, ismétlés, színes előadásmód, érzelmileg sokszínű és hiteles mondanivaló, partner bevonása.