A statisztikai adatfelvétel során kapott adatokat csoportosítással, sorok képzésével, azok táblázatba rendezésével tehetjük áttekinthetővé. A statisztikai elemzés alapvető feladata, hogy az egyes jelenségek közötti összefüggést feltárja, bemutassa. Ennek kiindulópontja, a következtetések alapja lehet, ha az azonos jelenségre vonatkozó adatokat egybevetjük, egymáshoz hasonlítjuk, viszonyítjuk.
A viszonyszám egy statisztikai adatnak egy másik statisztikai adathoz mért viszonyát, arányát fejezi ki.
A viszonyszám tehát két statisztikai adat hányadosa. Azt, hogy milyen statisztikai adatokat hasonlítunk össze, a statisztikai sorok különbsége határozza meg. Ha csoportosító és összehasonlító sorokból indulunk ki, akkor azonos fajta adatok összehasonlítását végezzük el. Összehasonlítást végezhetünk különböző fajta adatokból is, pl. a leíró sorok adatainak elemzésekor.
Általánosságban: V = A / B
V = viszonyszám
A = viszonyítandó adat
B = viszonyítás alapjául kiválasztott adat
Viszonyszám = viszonyítandó adat / viszonyítás alapjául kiválasztott adat
Azonos fajta adatokból számított viszonyszám azt mutatja, hogy a viszonyítandó adat hányszorosa a viszonyítás alapjául választott adatnak.
Különböző fajta adatokból (leíró sor), különböző mértékegységű adatokból számított viszonyszám az intenzitási viszonyszám, mely megmutatja, hogy az egyik mennyiségből (számláló) mennyi jut a másik mennyiség (nevező) egy egységére.
Viszonyszámok fajtái a statisztikai sorok és a viszonyszámok összefüggésében
Csoportosító sorokból (azonos fajta adatból)
- megoszlási viszonyszám
- koordinációs viszonyszám
Összehasonlító sorokból (azonos fajta adatból)
- dinamikus viszonyszám
- feladat és teljesítmény bemutatását szolgáló viszonyszám
- területi összehasonlító viszonyszám
Leíró sorokból
(különböző fajta adatból - valamely gazdasági vagy társadalmi jelenség jellemzésére)
- intenzitási viszonyszám
Megoszlási viszonyszám
Dinamikus viszonyszám
Koordinációs viszonyszám
Intenzitási viszonyszám
Területi összehasonlító viszonyszám