Mi tekinthető szolgálati időnek?

Szolgálati idő alatt azokat az időszakokat kell érteni, amelyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt) és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, illetve szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíj biztosítási és nyugdíjjárulékot. A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 nap számít egy évnek, ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.

Hogyan igazolható a szolgálati idő ?
Elsősorban a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján. Ennek hiányában a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással. Ezek hiányában lehetőség van az egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) történő bizonyításra. A kérelemhez csatolni kell a biztosított által feltüntetett – az igényelbíráló szerv nyilvántartásában nem vagy eltérő tartalommal szereplő szolgálati időre, illetve a korkedvezményre jogosító idő megállapításánál a korkedvezményre vonatkozó, az igénylő rendelkezésére álló igazolásokat, okiratokat.

Hogyan kell elbírálni a szolgálati időt, ha a nyugdíjjárulékot a dolgozótól a foglalkoztató levonta, de azt nem utalta át a társadalombiztosításnak?
Szolgálati időként kell figyelembe venni a biztosítással járó jogviszony 1997. december 31-e utáni időtartamát akkor is, ha

  • a foglalkoztató a biztosított keresetéből (jövedelméből) a nyugdíjjárulékot levonta, azonban annak befizetését részben vagy egészben elmulasztotta, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék behajtására tett intézkedés eredményes volt-e,
  • a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának (befizetésének) megtörténte a nyugdíj biztosítási igazgatási szerv által beszerzett okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az iratok hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható. (Ebben az esetben a nyugdíjjárulék levonását, megfizetését vélelmezni kell.)  

Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni:

  • azt az időszakot, amely alatt a biztosítás szünetelt,
  • az egyéni vállalkozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre nyugdíj biztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van,
  • társas vállalkozás tagja esetében azt az időtartamot, amelyre a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után nyugdíj biztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van. Tartozás utólagos megfizetése esetén a szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magába foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni.  

Mikor szünetel a biztosítás?
Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt kivéve

  • ha a fizetés nélküli szabadságot három évesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetve tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe,
  • ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
  • az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, illetve az elítéltet a bíróság jogerősen felmentette,
  • az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.

Mikor ismerhető el a szolgálati idő arányosan?
Ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében az elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a külön jogszabályban meghatározott minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj mértékének megállapítása során. A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani, a nyugdíjjogosultság szempontjából azonban a teljes biztosítási időszakot figyelembe kell venni.  
A szolgálati idő arányosan történő elismerésére vonatkozó rendelkezést a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.

A felsőfokú tanulmányok alapján elismerhető szolgálati idő?
Felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét szolgálati időként kell figyelembe venni:

  • az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából 1998. január 1-je előtt,
  • a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából időkorlátozás nélkül.  

Ciklusokra bontott, osztott képzés esetén a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejébe mind az alapképzés, mind a mesterképzés ideje beleszámít.  
Lehetőség van öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időként is elismerni az 1997. december 31-e utáni felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejét, ha az igénylő erre vonatkozó megállapodást köt, és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével a nyugdíj biztosítási járulékot megfizeti. 

Hogyan igazolható a szolgálati idő?
Elsősorban a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján. Ennek hiányában a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással. Ezek hiányában lehetőség van az egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) történő bizonyításra. A kérelemhez csatolni kell a biztosított által feltüntetett – az igényelbíráló szerv nyilvántartásában nem vagy eltérő tartalommal szereplő szolgálati időre, illetve a korkedvezményre jogosító idő megállapításánál a korkedvezményre vonatkozó, az igénylő rendelkezésére álló igazolásokat, okiratokat.

Mikor, hol lehet kérni a szolgálati idő kiszámítását?

  • Az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző tíz éven belül az igénylő a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíj biztosítási igazgatóságtól, kérheti az ONYF. 3515-271/A. jelű nyomtatványon a nyugdíjra jogosító szolgálati idejének - határozattal történő - megállapítását.  
  • A korkedvezményre jogosító időt, illetőleg a mezőgazdasági őstermelő szolgálati idejét kérelemre az igényelbíráló szerv az igénylő életkorától függetlenül (tehát bármikor) köteles határozattal megállapítani.
  • A  jelenleg érvényben levő jogszabály  szerint az öregségi nyugdíjra jogosító életkor 62. életév, tehát az 1997.évi LXXXI. Törvény  68.§-a alapján ezt megelőző 10 évvel korábban, az 52. életév betöltésekor lehet a szolgálati idő számítást kérni, kivéve természetesen, ha korkedvezményes munkakörben vagy mezőgazdasági őstermelőként dolgozott.

Az 54 éves munkatárs esetében lehet kérni a szolgálati idő megállapítását , az 51 éves munkatárs esetében, a szolgálati idő megállapítására  csak akkor van lehetőség, ha korkedvezményes munkakörben is dolgozott vagy őstermelő. Amennyiben ilyen munkakörökben nem dolgozott vagy dolgozik, akkor legkorábban az 52. életév betöltésekor kérheti.

Jogszabályok:
1997. évi LXXXI. törvény 37 - 43/A. §, 68. § ,1997. évi LXXX.  törvény   5 - 13. §