Mi okozza a munkanélküliséget?

1. Munkakeresleti oldalról

1. a vállalatok értékesítési nehézségekkel küzdenek, azaz kicsi a termékek iránti kereslet.
   oka lehet:
   • a világpiaci elvárásoknak nem tud megfelelni a makrogazdaság
   • konjunktrúrális ok: valamely ágazat (bányászat, építőipar) termékei iránt csökken a kereslet, ezért a gazdaság egészében, de az előbbi ágazatokban munkanélküliség lesz = struktúrális munkanélküliség
2. gazdasági szerkezet átalakítása
   A régi elavult technológiával termelt javakat a piac nem fogadja el – technikai fejlődés szükséges (gépesítés, automatizálás) – technológiai munkanélküliség.
   A technikai fejlesztésének két hatása van a foglalkoztatottságra:
   • a gépesítés miatt nő a betanított és segédmunkások elbocsátása, mert őket lehet legkönnyebben gépekkel helyettesíteni
   • a magasan képzett szakemberek iránt, akik gépeket megtervezik, nő a kereslet. Általában igaz, hogy a technikai fejlesztés több munkahelyet szüntet meg, mint amennyit létrehoz
3. a munkaközösség, azaz a bér alakulása
   Általában igaz, hogy a magas bér csökkenti a munkakeresletet, ez nem igaz, akkor ha a termelékenység gyorsabban nő, mint a bér, vagyis a munkabérre járó többletkiadást a termelékenység növekedéséből lehet finanszírozni

2. Munkakínálati oldalról

1. demográfiai folyamatok (korfa)
   • férfiak száma felnőtt korban alacsonyabb
   • leolvasható a be – ill. kivándorlás
   • rendeletek hatása, melyek következtében az 1950 – es években megnőtt a születések száma
2. aktivitási ráta: megmutatja az aktív népesség arányát az össz lakossághoz képest.
   befolyásolja:
   • a lakosság egészségügyi állapota
   • kulturális színvonal, munkához való viszony
   • technikai fejlődés
     stb.
3. munkabér nagysága: általában igaz, hogy az alacsony munkabér vagy a magas segély csökkenti a munkakínálatot = önkéntes munkanélküliség
4. munkahelyi feszültségek: főnök és beosztott rossz viszonya = ebből adódhat súrlódásos munkanélküliség

A munkanélküliség káros

• a segélyből élők elszegényednek, aminek egyik következménye lesz, hogy nem marad elég jövedelem a következő nemzedék felnevelésére, tanítatására
• a munkanélküli ember kikerül a társadalmi körforgásból, öntudata sérül, feleslegesnek érzi magát, személyiségi zavarok keletkeznek (alkohol, bűnözés, drog, stb.)

Okum-törvénye szerint, ha a jövedelem a makrogazdaságban 2,2% - kal nő – a munkanélküliség 1% - kal csökken – a munkanélküliség elleni leghatásosabb módszere gazdaság élénkítése új munkahelyek teremtése.
Ha a munkanélküliség csökkenését kívánjuk akár mesterségesen is növelni lehet a keresletet ( útépítés, infrastruktúra fejlesztés, hírközlés, szolgáltatások) ezeket állami megrendelésekkel (G) lehet finanszírozni és ezáltal gazdasági növekedés gyorsulhat.