Béren kívüli pénzbeli juttatások (havi, időközönként)
A pénzbeli és a természetben adható béren kívüli juttatások közös tulajdonsága, hogy adómentes határ alatt a munkáltató részéről költségként elszámolható béren kívüli elemekről van szó, mert nem számítanak jövedelemnek. Adómentes határ felett viszont a dolgozó munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, melyet az adó -és járulékfizetési kötelezettség terhel, és az adóbevallásában is feltüntetésre kell, hogy kerüljön. A munkáltató ekkor a társadalombiztosítási, valamint a munkaadói járulékot és a szakképzési hozzájárulást kell, hogy megfizesse az adóhatóságnak.
A pénzbeli juttatások körébe az alábbi támogatások, juttatások, illetve hozzájárulások sorolhatóak:
- Munkabér előleg, dolgozó kérelme alapján.
- Munkába járás költsége saját gépjárművön 9 Ft/km
- Kockázati élet-, baleset, -rokkantsági és baleset biztosítás
- Befektetési élet-, baleset, -rokkantsági és baleset biztosítás
- Tanulmányi ösztöndíj
- Szociális segély
- Önkéntes nyugdíjpénztár
- Munkakörhöz szükséges oktatás költsége
- Pedagógusoknak szakkönyv vásárlás
- Köztisztviselőknek ruházati költségtérítés
- Dolgozók részére vásárolt számítógép és internethasználat
Munkabérelőleg alapvetően a munkáltatótól függ. Az az adómentesség határa, megegyezik a mindenkori minimálbér ötszörösével. A munkabérelőleget adómentesen legfeljebb fél évre lehet adni, a visszafizetés ütemezése a munkavállaló és a munkáltató megállapodásától függ.
Lehetséges féléven belül egy összegben vagy a havi részletekben történő visszafizetés. Amennyiben az adómentesség időbeni vagy összegbeli határát meghaladja a fizetési előleg, akkor az adómentes határ felett a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék mértékkel, a teljes futamidőre számított kamatkülönbözet munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Ebben az esetben a munkavállalótól adóelőleget kell levonni a fenti különbözet után, a munkáltató oldaláról pedig bérként adózik az összeg.