A munkaviszony megszüntetése
A munkaviszony megszüntethető:
- a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;
- rendes felmondással;
- rendkívüli felmondással;
- azonnali hatállyal a próbaidő alatt;
A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni.
Végkielégítés
A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg (kivéve nyugdíjas).
- A végkielégítés mértéke
- legalább 3 év esetén 1 havi;
- év esetén 2 havi;
- év esetén 3 havi;
- legalább 25 év esetén 6 havi átlagkereset összege.
A végkielégítésnek a mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.
A kollektív szerződés ettől nagyobb összeget is megállapíthat.
A végkielégítésnél figyelembe vehető időtartamból ki kell hagyni
- A szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint
- A 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.
- A végkielégítést azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amely napon azt kifizették. Kivétel, ha megosztja két év között. Ez utóbbi
- Adóhatósági adó megállapításra vonatkozó nyilatkozatot nem tehet.
- A bevallásban a nem önálló tevékenységből származó bevételek között kell feltüntetni.
- A munkáltató a végkielégítésből kifizetéskor levonja az egyéni nyugdíjjárulékot 9,5% (1,5 + 8%) a nyugdíjjárulék-alap felső határának figyelembe vételével! a 4+2% pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék alapjába nem számít bele a végkielégítés, munkavállalói járulékot sem kell levonni! A munkáltató megfizeti a végkielégítés összege után a 29% TB járulékot és a 3% munkaadói járulékot, de szakképzési hozzájárulást nem kell utána fizetni.
- Nem rendszeres jövedelem
- Adómegosztás, áthúzódó végkielégítés.: a törvényben meghatározott mértékű és az állami végkielégítésnek az egy hónapra eső adóelőlegét legalább annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap van a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig. A fennmaradó végkielégítést a következő adóévben kell megszerzett jövedelmének tekinteni és a rá eső előleget megfizetni (max az egy hónapra eső végkielégítés * 12 hó). Nyilatkozat kell a munkavállalótól. Nem kérhető adóhatósági adó megállapítás.
Eljárás a munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén
A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni.
Ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor
Az igazolás tartalmazza:
- munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
- a munkavállaló TAJ számát;
- a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát;
- a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját (a nemet is);
- a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát;
- a munkavállaló 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.
- Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.
- Adatlap a munkáltatótól származó jövedelemről és az adóelőlegek levonásáról a munkaviszony megszűnésekor
- Jövedelemigazolás Egészségbiztosítási ellátás megállapításához,
- Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az eb ellátásokról
- T1041 Bejelentő és változás bejelentőlap
- Biztosítási jogviszonyváltozásról az APEH részére
- NYENYI Nyugdíj biztosítási adatszolgáltatás
- A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.
- A biztosított által fizetendő járulékokat és az ellátások alapját viszont az utólagos kifizetést arra az évre szóló szabályok szerint kell kiszámítani, amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna. Ez a szabály alkalmazandó a járulékfizetési felső határ meghatározásakor is
- Megfizetendő és levont járulékok.