A munkaviszony megszüntetése

A munkaviszony megszüntethető:

  • a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;
  • rendes felmondással;
  • rendkívüli felmondással;
  • azonnali hatállyal a próbaidő alatt;

A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni.

Végkielégítés
A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg (kivéve nyugdíjas).

  • A végkielégítés mértéke
  • legalább 3 év esetén 1 havi;
  • év esetén 2 havi;
  • év esetén 3 havi;
  • legalább 25 év esetén 6 havi átlagkereset összege.

A végkielégítésnek a mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.
A kollektív szerződés ettől nagyobb összeget is megállapíthat.

A végkielégítésnél figyelembe vehető időtartamból ki kell hagyni

  • A szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint
  • A 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.
  • A végkielégítést azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amely napon azt kifizették. Kivétel, ha megosztja két év között. Ez utóbbi
  • Adóhatósági adó megállapításra vonatkozó nyilatkozatot nem tehet.
  • A bevallásban a nem önálló tevékenységből származó bevételek között kell feltüntetni.
  • A munkáltató a végkielégítésből kifizetéskor levonja az egyéni nyugdíjjárulékot 9,5% (1,5 + 8%) a nyugdíjjárulék-alap felső határának figyelembe vételével! a 4+2% pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék alapjába nem számít bele a végkielégítés, munkavállalói járulékot sem kell levonni! A munkáltató megfizeti a végkielégítés összege után a 29% TB járulékot és a 3% munkaadói járulékot, de szakképzési hozzájárulást nem kell utána fizetni.
  • Nem rendszeres jövedelem
  • Adómegosztás, áthúzódó végkielégítés.: a törvényben meghatározott mértékű és az állami végkielégítésnek az egy hónapra eső adóelőlegét legalább annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap van a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig. A fennmaradó végkielégítést a következő adóévben kell megszerzett jövedelmének tekinteni és a rá eső előleget megfizetni (max az egy hónapra eső végkielégítés * 12 hó). Nyilatkozat kell a munkavállalótól. Nem kérhető adóhatósági adó megállapítás.

Eljárás a munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén
A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni.
Ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor
Az igazolás tartalmazza:

  • munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
  • a munkavállaló TAJ számát;
  • a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát;
  • a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját (a nemet is);
  • a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát;
  • a munkavállaló 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.
  • Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.
  • Adatlap a munkáltatótól származó jövedelemről és az adóelőlegek levonásáról a munkaviszony megszűnésekor
  • Jövedelemigazolás Egészségbiztosítási ellátás megállapításához,
  • Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az eb ellátásokról
  • T1041 Bejelentő és változás bejelentőlap
  • Biztosítási jogviszonyváltozásról az APEH részére
  • NYENYI Nyugdíj biztosítási adatszolgáltatás
  • A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.
  • A biztosított által fizetendő járulékokat és az ellátások alapját viszont az utólagos kifizetést arra az évre szóló szabályok szerint kell kiszámítani, amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna. Ez a szabály alkalmazandó a járulékfizetési felső határ meghatározásakor is
  • Megfizetendő és levont járulékok.