Makroökonómiai kereslet
Tegyük fel, hogy a keresletet csak a jövedelem és az azt meghatározó tényezők befolyásolják – első lépés jövedelem szint meghatározása
Két szereplős modell esetén:
- Y = C + I
- YD = C + I
C = fogyasztási cikkek kereslete
I = beruházási javak iránti kereslet
Makroszintű fogyasztás vizsgálata: a jövedelem és a fogyasztás kapcsolata.
Fogyasztási függvény
Minden tervezett jövedelemszinthez (Y) a tervezett fogyasztást, keresletet rendeli hozzá.
A fogyasztási kereslet megtakarításához ismerni kell
- a fogyasztási határhajlandóságot (c): az a szám, amely megmutatja, hogy a gazdaság fogyasztói minden újabb jövedelemegység hányad részét kívánják fogyasztási cikkekre fordítani. Ez adja a fogyasztási függvényt
- az autonóm fogyasztást (Co): egységnyi fogyasztás akkor is megvalósul, ha nincs jövedelem
C(Y) = Co + cY
- Co = itt fogja metszeni a függőleges tengelyt
- C(Y) = fogyasztás a jövedelem függvényében
- c = a függvény meredekségét adja
Megtakarítási függvény S(Y)
A várt jövedelemhez tervezett megtakarítás.
Jellemzői
- a függőleges tengelyt ugyanolyan távolságban metszi az origótól, mint a fogyasztási függvény, csak az előjel negatív – a jövedelemtől független megtakarítás az autonóm megtakarítás – Co = So
- megtakarítási határhajlandóság: s = 1 – c
- megtakarítási függvény
- S(Y) = So + Sy
- S(Y) = - Co + (1-c)Y
Beruházás
Nettó beruházás a tőkeállomány bővítése (bruttó-pótlás).
Beruházási tevékenység időigényes – döntéshozatalkor más feltételek állhatnak fenn, mint a beruházás üzembe helyezésekor – jelen van a bizonytalanság – kockázat nélkül nincs tőkebővítés.
Tegyük fel, hogy a beruházási kereslet a jövedelemtől független és állandó, mert egyetlen időszakot vizsgálunk.
A piaci összkereslet: fogyasztási + beruházási kereslet
- YD = C + I
Beruházási tevékenység motivációja: a profit
De ez a profit csak későbbi időpontban lesz esedékes, mert a beruházáshoz időre van szükség – ha jók a profit kilátások akkor megindulnak a beruházások (és fordítva) – a beruházások és a profitkilátások között egyenes arány van.
A beruházáshoz általában hitelre van szükség, a hitelnek ára van (kamat) – a kamatláb nő akkor a beruházás költsége is nő – csökken a beruházási kereslet (és fordítva) – a beruházási kereslet és a kamatláb között fordított arány van.
A kamatláb meghatározza a beruházási keresletet, az pedig a makrogazdaság árupiaci keresletét. Az ábrából kiolvasható a kamatláb i0-ról i1-re nőtt (1.) a beruházási kereslet Io-ról I1-re csökkent (2.) – az összkereslet C + I-re csökken (3.)
Árupiaci kereslet (C + I) és az egyensúlyi jövedelem
Különböző jövedelem szintekhez különböző összkereslet tartozik, de egy olyan jövedelem szint van, amely megegyezik a fogyasztási és a beruházási kereslet összegével = egyensúlyi fogyasztás és beruházás összegével
- Y = YD
- várt jövedelem = várt kereslet
Az összes olyan pont, amely a lehetséges egyensúlyi jövedelmeket jelenti, azonos távolságokra kell, hogy legyen a két tengelytől, vagyis a koordináta-rendszert felező, 45°-os egyenes.
Ha a várt jövedelem nagyobb, mint a várt kereslet – túlkínálat, illetve fordítva.