Korkedvezmény:
Korkedvezményre az szerez jogosultságot, aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzett.
Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül:
- az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá
- az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott.
A korkedvezmény további egy-egy év:
- a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb férfinél öt, nőnél négyévi, illetőleg
- az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után.
Korkedvezményre jogosító munkakörök:
A korkedvezményre jogosító munkakörök, munkahelyek jegyzékét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi 81. törvény végrehajtásáról rendelkező Kormányrendelet tartalmazza.
Igazolás:
A korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő igazolására elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartások szolgálnak alapul. Ezen kívül munkakönyvvel, korabeli munkaügyi nyilvántartás alapján kiállított igazolással, levéltári iratok alapján, illetve a volt foglalkoztatónál működött korkedvezményes munkakörök vizsgálatára és igazolására létrehozott bizottság megállapításai alapján kiadott igazolással lehet bizonyítani, hogy a munkavállaló korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott.
Nyilvántartás:
- NYENYI nyilvántartólapon kell lejelenteni a korkedvezményre jogosító munkakört (17)
- Munkaügyi nyilvántartások:
- Munkaügyi nyilvántartólap
- Bérkarton
- Munkaszerződés és munkaviszony igazolás
- Jelenléti ív
Munkaköri alkalmassági vizsgálat:
Annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.
A személyi munkaköri alkalmassági vizsgálat a fentiek alapján lehet:
- Előzetes,
- Időszakos és
- Soron kívüli.