Munkakínálat

A háztartás munkaerő ajánlata, mely függ

  • a lakosság számától
  • munkaképes korú lakosság, mely lehet
    • aktív: hajlandók munkát vállalni
    • inaktív: nem akarnak dolgozni

Munkatúlkínálati függvény (Ls): minden reálbérhez a munka túlkínálatot rendel hozzá.

Munkatúlkínálati függvény

Munkakínálat tényezői
Kérdés: Hány ember mennyit akar dolgozni? – külső és belső tényezők hatására kényszerül az ember munkát végezni.
1. Életminőség
Cél: az életminőség maximalizálása, megoldás az egyénnek. Egyensúlyt kell találnia a szabadidő és a munkával elérhető jövedelem között.
2. Jövedelem
Az életminőség egyik meghatározó tényezője, mérhetjük nomináljövedelem és reáljövedelem formában.
3. Munkaidő
Feláldozott szabadidő – a munkában eltöltött idő feláldozott hasznosságot jelent.
4. Szabadidő
Hasznos jószág, amit önmagunknak vásárolunk meg önmagunktól.

  • alacsony jövedelem mellett a szabadidő jelentősége kicsi – az ember hajlandó növekvő bérért többet dolgozni, tehát a kevesebb szabadidőt választja
  • magas jövedelemnél a munkabérek növekedésével a munkakínálat csökkeni kezd, mert a szabadidő hasznossága nagyobb lesz a jövedelemnél = visszahajló kínálati függvény
Visszahajló kínálati függvény

A munkakínálat alakulását makroökonómiai tényezők is befolyásolják pl. népesség száma, összetétele, szokások stb.
Humántőke
Hosszútávú tőkebefektetés, azaz évtizedek szükségesek ahhoz, hogy a szakemberképzés költségei megtérüljenek – nagy veszteség a társadalomnak, ha magasan képzett (kvalifikált – jól képzett) szakembert segédmunkára alkalmaznak.
Munkabérek
A munkaszolgálataiért fizetett díj.

  • felső határ: a kereslettől függ, vagyis a vállalkozás jövedelmezőségétől, a munka által megtermelt határtemék piaci értékétől
  • alsó határ: amely fedezi a dolgozó rövid és hosszú távú ráfordításait
    • rövid: a dolgozó újratermeli magát és eltartja családját (minél nehezebb a munka, annál magasabb lehet az újratermelés költsége)
    • hosszú: szakképzés költségei

Az alsó és felső határ között a munkapiacon érvényesülő kereslet és kínálat befolyásolja a béreket = béralku. A munkapiac azonban távol áll a törvénytől, mert sokféle szabály, szokás, hagyomány is befolyásolja a béreket.

Munkakereslet

A vállalati szféra munkaerő igénye Ld (nem keresleti függvény), amely megmutatja, hogy egy adott reálbérhez a vállalkozási szféra mekkora munkakereslete tartozik (és fordítva).

Munkakeresleti függvény

Munkapiaci egyensúly

Munkapiaci egyensúly


Mi okozza a munkanélküliséget?

A magyar munkapiac sajátosságai

  • 1990 után a piacgazdaságra való áttérés, a szerkezetváltozás, a régi piacok megszűnése munkanélküliséghez vezetett (12-13%)
  • ez a folyamat a 90-es évek közepére megállt és 97-től csökkent
  • az országon belül nagy különbségek vannak
  • a magyar munkaerő kötődik lakóhelyéhez és korábbi munkahelyéhez - nehezen szánja el magát, hogy másik városba kötlözzön (mobilitás hiánya)