13. A tengeri fuvarozást nemzetközi szabványok, egyezmények, előírások szabályozzák. Mutassa be a tengeri fuvarozás nemzetközi jogi szabályozását, a tengeri hajók jellemzőit és a tengeri kikötők szerepét!

Információtartalom vázlata:

• Az ENSZ tengerjogi konferenciájának határozatai, az ENSZ szabályozás szerinti tengerbesorolások
• A Hágai/Visby szabályok, a Hamburgi szabályzat
• A tengeri hajók jellemző adatai
• A tengeri kikötők szerepe

Tengerjog:

Tenger alatt azt az összefüggő vízfelületet értjük, amelyek bármely pontjáról a világtenger bármely pontja elérhető.
1958-ban Genf Tengerjogi Konferencián fogadták el a tenger használatát szabályzó Nemzetközi szerződést.

Tengerjog alapelvei:

• E fölött nyílt tenger – államterületté nem nyilvánított =  NYÍLT TENGER
• Kizárólagos gazdasági övezet (176 tengeri mérföld) =  GAZDASÁGI ZÓNA
• Csatlakozó övezet (12 tengeri mérföld)   =  GAZDASÁGI ZÓNA 
• Parti tengersáv (12 tengeri mérföld)    =   FELSÉGVÍZ
• SZÁRAZFÖLD

Parti tengersáv: (első 12 tengeri mérföld):

• Békés szándékkal áthaladhatnak egyesével és nem konvojban.
• Kijelölhetnek egy szűkebb sávot és haladásra 12 tengeri mérföldön belül.
• Tilos gazdasági tevékenységet végezni.

Csatlakozó övezet: (következő 12 tengeri mérföld):

• Tilos gazdasági tevékenységet végezni
• Rendészeti jogosítványok: - partiőrség hajói ezen a területen mindazon hajókat ellenőrizhetik amelyek partjaik felé haladnak, elérhetik, visszafordíthatják.

Kizárólagos gazdasági övezet: (következő 176 tengeri mérföld):

• A tenger regenerálódó értékeit átadhatja egy másik államnak pl: halak, de a nem regenerálódó értékek pl: kőolaj, földgáz.
• Nem adhatók át még kétoldalú szerződés alapján sem.

A Hágai/Visby szabályzat:

Hágai szabályzat:

• 1921-ben hozták létre, hazánk 1931-ben iktatta törvénybe.
• Szabályozza a hajósok és a fuvaroztatók közötti kapcsolatot, taglalja a jogokat, a kötelezettségeket és a felelősség kérdését.
• A Hágai Szabályzat több fontos részletben a hajósok érdekeit védi a fuvaroztatókkal szemben, amelyet 1968-ban Visby szigetén módosítottak, elsősorban a hajós kezességének mértékére vonatkozóan.
• 1977-ben ezt a két szabályt összevonták és azóta Hágai/Visby Szabályzatról beszélünk

Hamburgi szabályzat:

• ENSZ kezdeményezésére 1978-ban fogadták el.
• Lényegesen jobb feltételeket biztosít a fuvaroztatók számára.

Tengerjogi összehasonlítás Hamburgi és Hágai/Visby szabályzatok között:

Tengeri hajók jellemző adatai:

Befogadóképesség:

Megmutatja hogy mekkora hasznos raktérrel rendelkezik a hajó. Mértékegysége regisztertonna. (1 regisztertonna = 100 köbláb = 2,83 M3)

• Bruttó befogadó képesség: az egész hajó befogadó képessége
• Nettó befogadó képesség: A hajó rakomány befogadására alkalmas térfogatot   nevezzük.

Hordképesség:

Megmutatja, hogy a hajónak mekkora a teherbíró kapacitása. A hajóba rakható tömeg long tonnában  (1 long tonna = 1016 kg)

• Bruttó hordképesség: a hajó teljes teherbíró képességét fejezi ki.
• Nettó hordképesség: a fuvarozható rakomány tömeget jelenti.

Tengeri hajók lobogója:

• A tengeri hajókat be kell vezetni valamely ország hajóregiszterébe
• A bevezetéssel megkapja a hajó regisztráló ország nemzetiségét, melyet a használandó nemzeti lobogó is jelöl.
• A lobogó jelzi, hogy a hajóra a lobogó szerinti ország jogszabályai vonatkoznak és az illető ország diplomáciai védelmet élvez.
• A lobogó és regisztrálási jogot az egyes országok törvényei szabályozzák.
• Egyes hajótársaságok nem saját országuk , hanem idegen ország lobogója alatt hajóznak. Ezeknél kedvezőbbek a költségek. Az ilyen országokat „olcsó lobogó államnak” is nevezik (pl. Panama, Ciprus, Málta)
• Egyes országok előírják csak saját lobogójú hajókkal, fuvarozhatnak.

Tengeri hajók osztályozása: 

A lobogótól függetlenül a tengeri hajóknak meg kell felelniük a modern tengerhajózási követelményeknek. Ezt a célt szolgálja a nemzetközileg elismert osztályozó társaságok, melyek az Osztályozó Társaságok Nemzetközi Szövetségének a tagjai.
A legjobb kondíciójú hajót A-val a legrosszabbat U-val jelölték. Külön jelölik a hajóknak az állapotát és kondícióját. (G=jó, M=közepes, B=rossz).
Később ezek helyet számokat alkalmaztak (1,2,3) Az A1 jelölés a legjobbat jelöli.
Részletesen meg kell adni, hogy a hajó milyen felszereltségű és ez alapján osztályozzák.
(pl. konyha felszereltség)

Kereskedelmi hajók típusai:

Két nagy csoportra osztjuk a száraz és folyékony árufuvarozás.

Száraz árukat fuvarozó hajók:

• Darabárus hajók (önrakodó hajók)
• Tömegárus hajók (ömlesztett árú, lefedett)
• Élő állatokat fuvarozó hajó (elválasztott rekeszekben)
• Hűtőhajók
• Nagy tömegű különleges méretű árudarabokat szállító hajó (üzemi berendezések)
• Vegyes konténerek (mindenféle)
• Konténer hajók
• Bárkahordozó hajók (tengeri és folyami fuvarozás összekapcsolása)
• RO-RO hajók (gördülő rakományok)
• Vontatók (tengeri vontatás)

Folyékony árukat fuvarozó hajók:

• Nyersolaj tanker
• Folyékony vegyi terméket szállító hajó (veszélyes árú)
• Egyéb folyékony terméket
• Vegyes építésű többcélú hajó (ömlesztett + folyékony árú)
• Folyékony gáz fuvarozására alkalmas hajó

Tengeri kikötők szerepe:

Belső kikötők:
Csak a part menti hajózást szolgáló kikötők, halászkikötők, a nemzetközi hajóforgalom elől el vannak zárva.

Nemzetközi kereskedelmi kikötők:

• A hajó bejelentkezik a kikötői hatóságnál, jön érte a révkalauz a „pilóta” akinek joga van a hajóra lépni, ellenőrizni nem csempésznek-e valamit.
• Ő vezeti be, a hajót a kikötőbe.
• Joghatósági kérdés: a hajó fölött a kikötőben jogilag a parti állam diszponál.

Magyarok által leggyakrabban használt kikötő:

• Amszterdam  Északi tenger
• Rotterdam
• Hamburg 
• Bréma   
• Trient  Adriai tenger
• Koper 

A kikötők szerepe:

• A földrajzi logikának ellentmondva a tőlünk légvonalban is bő 1000 km-re levő Északi-tenger meg a kikötőkön keresztül áramlik a tengerentúli külkereskedelmi forgalmunk mintegy kétharmada.
• Adriai-tenger Égei-tenger szolgáltatásuk miatt elég gyenge.
• Adriai kikötők többségének forgalma stagnál
• Az EU 15-ök és Svájc nemzetközi belvízi forgalmának 65%-a Hollandián keresztül éri el a tengeri kikötőket.