Információtartalom vázlata:

  • A folyami fuvarozás jelentősége, előfeltételei, az európai gyakorlat, a magyarországi helyzet
  • A dunai árufuvarozást szabályozó nemzetközi egyezmények, a Budapesti Egyezmény lényege
  • A folyami fuvarozás infrasruktúrája, a fontosabb európai folyami kikötők
  • A folyami árufuvarozásra használt legfontosabb hajótípusok

A folyamhajózás jelentősége:

Nagyobb árumennyiségek (tömegáruk, ömlesztett áruk), hosszabb távolságra történő elfuvarozása, a túlsúlyos illetve a túlméretezett áruk elszállítása általában folyami úton a leggazdaságosabb, a hajók mérete miatt. A legkörnyezetkímélőbb fuvarozási mód.
Ehhez szükséges:

  • megfelelő teljesítőképes vízi út
  • jól működő, szükséges sűrűségű kikötőhálózat
  • megfelelő nagyságú, versenyképes hajópark

A folyami útvonal igénybevétele intenzíven csak ott valósulhat meg, ahol fejlett infrastruktúra és jelentős volumenű fuvarozási igény áll folyamatosan rendelkezésre. (Pl. Amsterdam, Rotterdam, Antwerpen, Ruhr vidék)
Magyarországon a Duna és a Tisza Szegedtől délre eső szakasza nemzetközi vízi út. (a többin nem elég mély a víz egész évben)

Duna-Majna-Rajna csatorna:

Magyarország a csatorna közepén fekszik, így lehetősége van mindkét irányba fuvaroztatni, de ebből a belföldi forgalom elenyésző (ez is főleg sóder).
Legjelentősebb export tételek:

  • mezőgazdasági termények (gabona, kukorica),
  • kohászati termékek (acéláru),
  • olajtermék (gázolaj).

Legjelentősebb behozatal:

  • kohászati alapanyag (vasérc, szén),
  • takarmányok (szójadara),
  • vegyi anyagok (műtrágya)

A Duna a kontinens nyugati és keleti országait összekötő közlekedési hálózat, a VII. Helsinki folyosó, de tökéletesítésre szorul még: új kikötők, korszerű átrakó berendezések, modern hajópark, vizi út fejlesztése szükséges.

A dunai árufuvarozást szabályozó nemzetközi egyezmények:

  • 1856 Párizsi egyezmény: a Duna nemzetközi hajózási útvonal
  • 1948 Belgrádi egyezmény: szabad hajózás elve, dunai hajózási feltételek feletti önrendelkezési jog. Saját országuk fuvarozásában vehetnek részt a hajók, tranzitforgalom tiltva.
  • 1955 Pozsonyi egyezmény: az árufuvarozást egységes feltételekkel bonyolítják le.

Budapesti Egyezmény:

A belvízi árufuvarozási szerződésről (CMNI): az ENSZ, a Duna bizottság, és a Rajna bizottság közösen kidolgozta a megállapodást a belvízi fuvarozásra. (2000 év vége, Bp 2001-ben ratifikálta). Az egyezményben részes államok a belvízi árufuvarozási szerződésekre egységes szabályokat hoztak létre, és ezeket kell alkalmazni minden olyan belvízi szerződésre, ahol az áru be és kirakási kikötője 2 olyan különböző államban van, melynek legalább az egyike az Egyezményben szerződő fél – függetlenül a fuvarozást bonyolító hajó – ill. a feladó vagy a címzett nemzeti hovatartozásától.

A fuvarozó:

  • feladata az árut a rendeltetési helyre továbbítani és azt a megadott határidőben a címzettnek kiszolgáltatni olyan állapotban, ahogy átvette.
  • minden fuvarozáshoz fuvarokmányt állít ki, melyben fenntartással élhet az áru súlya, db száma, külső állapota stb miatt, amennyiben nem jó állapotúnak ismeri el.
  • felel az áru elvesztéséért, sérüléséért, késedelemért, kivéve a mentességeket.
  • kártérítési felelőssége maximált, azaz 666,67 SDR/küldemény, vagy 2 SDR/kg

A feladó:

  • kötelessége a fuvarozási szerződés alapján esedékes összegek kifizetése, valamint a fuvarozó tájékoztatása írásban az áru jellegéről, valamint a szükséges kísérőokmányok biztosítása.
  • A feladónak (aki a fuvarozóval a szerződést kötötte) rendelkezési joga van az áru felett mindaddig, amíg a címzett nem lép be a fuvarozási szerződésbe.

A fuvarokmány lehet fuvarlevél, vagy megállapodás szerint hajórakjegy.

Az egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve foglalkozik a be és kirakási határidőkkel, várakozási díjakkal, illetve a hajózási költségek elosztásáról.

Fontosabb európai folyami kikötők:

Duna-Majna-Rajna csatornán és a Majnán:

  • Nürnberg
  • Bamberg
  • Würzburg
  • Frankfuhrt

Rajnán:

  • Svájcban
    1. Basel
  • Franciaországban
    1. Strassburg
  • Németországban
    1. Mannheim
    2. Ludwigshafen
    3. Karlsruhe
    4. Köln
    5. Duisburg
  • Hollandiában
    1. Rotterdam
    2. Amstredam
  • Belgiumban
    1. Antwerpen
    2. Genf

A folyami árufuvarozásra használt legfontosabb hajótípusok:

  • önjáró hajók: a hajót mozgató motorok a hajótestbe vannak építve, 3-5 fős a személyzet, az hordképessége 700-3000 tonna, megpakolás után rögtön indulásra kész
  • személyzet nélküli bárkák: árufogadó raktáruk 60-70 m, szélesség 8-9m, nyitott és zárt kivitelben is készül, kb. 2000 tonna hordképességgel. Továbbításuk külön hajóval történik, tolóhajóval
  • személyzetes uszályok: motorral nem, de saját személyzettel rendelkezik, egyéb szempontból a bárkára hasonlít. Vontatóhajóval történik a továbbítása --> korszerűtlen.