Információtartalom vázlata:
- A folyami fuvarozás jelentősége, előfeltételei, az európai gyakorlat, a magyarországi helyzet
- A dunai árufuvarozást szabályozó nemzetközi egyezmények, a Budapesti Egyezmény lényege
- A folyami fuvarozás infrasruktúrája, a fontosabb európai folyami kikötők
- A folyami árufuvarozásra használt legfontosabb hajótípusok
A folyamhajózás jelentősége:
Nagyobb árumennyiségek (tömegáruk, ömlesztett áruk), hosszabb távolságra történő elfuvarozása, a túlsúlyos illetve a túlméretezett áruk elszállítása általában folyami úton a leggazdaságosabb, a hajók mérete miatt. A legkörnyezetkímélőbb fuvarozási mód.
Ehhez szükséges:
- megfelelő teljesítőképes vízi út
- jól működő, szükséges sűrűségű kikötőhálózat
- megfelelő nagyságú, versenyképes hajópark
A folyami útvonal igénybevétele intenzíven csak ott valósulhat meg, ahol fejlett infrastruktúra és jelentős volumenű fuvarozási igény áll folyamatosan rendelkezésre. (Pl. Amsterdam, Rotterdam, Antwerpen, Ruhr vidék)
Magyarországon a Duna és a Tisza Szegedtől délre eső szakasza nemzetközi vízi út. (a többin nem elég mély a víz egész évben)
Duna-Majna-Rajna csatorna:
Magyarország a csatorna közepén fekszik, így lehetősége van mindkét irányba fuvaroztatni, de ebből a belföldi forgalom elenyésző (ez is főleg sóder).
Legjelentősebb export tételek:
- mezőgazdasági termények (gabona, kukorica),
- kohászati termékek (acéláru),
- olajtermék (gázolaj).
Legjelentősebb behozatal:
- kohászati alapanyag (vasérc, szén),
- takarmányok (szójadara),
- vegyi anyagok (műtrágya)
A Duna a kontinens nyugati és keleti országait összekötő közlekedési hálózat, a VII. Helsinki folyosó, de tökéletesítésre szorul még: új kikötők, korszerű átrakó berendezések, modern hajópark, vizi út fejlesztése szükséges.
A dunai árufuvarozást szabályozó nemzetközi egyezmények:
- 1856 Párizsi egyezmény: a Duna nemzetközi hajózási útvonal
- 1948 Belgrádi egyezmény: szabad hajózás elve, dunai hajózási feltételek feletti önrendelkezési jog. Saját országuk fuvarozásában vehetnek részt a hajók, tranzitforgalom tiltva.
- 1955 Pozsonyi egyezmény: az árufuvarozást egységes feltételekkel bonyolítják le.
Budapesti Egyezmény:
A belvízi árufuvarozási szerződésről (CMNI): az ENSZ, a Duna bizottság, és a Rajna bizottság közösen kidolgozta a megállapodást a belvízi fuvarozásra. (2000 év vége, Bp 2001-ben ratifikálta). Az egyezményben részes államok a belvízi árufuvarozási szerződésekre egységes szabályokat hoztak létre, és ezeket kell alkalmazni minden olyan belvízi szerződésre, ahol az áru be és kirakási kikötője 2 olyan különböző államban van, melynek legalább az egyike az Egyezményben szerződő fél – függetlenül a fuvarozást bonyolító hajó – ill. a feladó vagy a címzett nemzeti hovatartozásától.
A fuvarozó:
- feladata az árut a rendeltetési helyre továbbítani és azt a megadott határidőben a címzettnek kiszolgáltatni olyan állapotban, ahogy átvette.
- minden fuvarozáshoz fuvarokmányt állít ki, melyben fenntartással élhet az áru súlya, db száma, külső állapota stb miatt, amennyiben nem jó állapotúnak ismeri el.
- felel az áru elvesztéséért, sérüléséért, késedelemért, kivéve a mentességeket.
- kártérítési felelőssége maximált, azaz 666,67 SDR/küldemény, vagy 2 SDR/kg
A feladó:
- kötelessége a fuvarozási szerződés alapján esedékes összegek kifizetése, valamint a fuvarozó tájékoztatása írásban az áru jellegéről, valamint a szükséges kísérőokmányok biztosítása.
- A feladónak (aki a fuvarozóval a szerződést kötötte) rendelkezési joga van az áru felett mindaddig, amíg a címzett nem lép be a fuvarozási szerződésbe.
A fuvarokmány lehet fuvarlevél, vagy megállapodás szerint hajórakjegy.
Az egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve foglalkozik a be és kirakási határidőkkel, várakozási díjakkal, illetve a hajózási költségek elosztásáról.
Fontosabb európai folyami kikötők:
Duna-Majna-Rajna csatornán és a Majnán:
- Nürnberg
- Bamberg
- Würzburg
- Frankfuhrt
Rajnán:
- Svájcban
- Basel
- Franciaországban
- Strassburg
- Németországban
- Mannheim
- Ludwigshafen
- Karlsruhe
- Köln
- Duisburg
- Hollandiában
- Rotterdam
- Amstredam
- Belgiumban
- Antwerpen
- Genf
A folyami árufuvarozásra használt legfontosabb hajótípusok:
- önjáró hajók: a hajót mozgató motorok a hajótestbe vannak építve, 3-5 fős a személyzet, az hordképessége 700-3000 tonna, megpakolás után rögtön indulásra kész
- személyzet nélküli bárkák: árufogadó raktáruk 60-70 m, szélesség 8-9m, nyitott és zárt kivitelben is készül, kb. 2000 tonna hordképességgel. Továbbításuk külön hajóval történik, tolóhajóval
- személyzetes uszályok: motorral nem, de saját személyzettel rendelkezik, egyéb szempontból a bárkára hasonlít. Vontatóhajóval történik a továbbítása --> korszerűtlen.