Információtartalom vázlata:

  • Díjszabási alapfogalmak, a díjszabás részei
  • A tömegalosztályos díjtétel-alkalmazás célja, jellemzői
  • A belföldi és nemzetközi díjszabás jellemzői
  • A köteléki díjszabás jellemzői
  • A szakaszonkénti díjtétel, csomóponti díjtétel, globális díjtétel jellemzői
  • A vasúti fuvardíjkedvezmények (refrakcia) tényezői, a refrakciát kizáró tényezők, a refrakciák fajtái

Díjszabási alapfogalmak:

  • A díjszabás a fuvarozás feltételének a díjszabás módjának valamint a fuvarozó teljesítményei ellenében fizetett díjak rendszerezett, könnyen áttekinthető összeállítása.
     A díjszabást a köznapi szóhasználat gyakran tarifának nevezik.
     A tarifa arab eredetű szó, amely eltérő minőségben vásárolható áruk, illetőleg igénybe vehető szolgáltatások árait feltüntető jegyzéket jelenti.
  • A díjszabási rendszerek azoknak az elveknek az összessége, amelyek alapján a közlekedési vállalatok fuvarozásainak ellenértékét a díjszabásokban megszabják.
    E fogalomban az áruk a díjszabási előírások és a fuvarozás feltételei elválaszthatatlan egységet képeznek.

Az ismert díjszabási rendszerek a következők:

  • Értékrendszer: Az érték tarifa alapelve szerint a drágább árú magasabb fuvardíjjal terhelhető.
  • Ragtömeg vagy kocsiürrendszer: A fuvarozás ellenértékét a fuvarozáshoz használt jármű kihasználási mértéke alapján kell megállapítani. Csupán az árú tömeg az árú térfogat a kettőt egyidejűleg érzékeltető térfogattömege a döntő
  • Övezeti rendszer: Zónatarifa amelyben a teljesítményeket kizárólag körzetekkel vagy kilométer övezetekkel mérik és azokon belül a díjtételeket átalányár módjára egy összegben állapítják meg.
  • Penny-portó rendszer: Lényegében a távolságra való tekintet nélküli átalányár (Postai levélforgalom).
  • Órakilométer –díjas rendszer: A fuvardíj egyetlen díjszámítási tényezője a szolgáltatás időtartama.
  • Vegyes díjszabási rendszer: Többféle árnyalata lehetséges, attól függően, hogy az értékrendszer vagy pedig a kocsiürrendszer elemei érvényesülnek nagyobb mértékben.
  • Fuvarozási értékrendszer: 1 tonna tömegű meghatározott árunak adott távolságra történő elfuvarozásával kapcsolatos tényleges ráfordítás képezi, vagyis a díj a természetes költségalakulást követi.

Díjszámítási egységek:

  • Tömegegység 10 kg  20 kg  50 kg
  • Terület illetve térfogat
  • Darabegység
  • Útegység rendszerint 1 km 0,5 km stb
  • Időegység 1 óra v. 1 nap

Díjszabás részei:

1. Fuvarjogi szabályok elvárások:

A díjszabásoknak tartalmaznia kell a fuvarozás feltételeit a fuvarozó és a közlekedési  vállalat, egyéb szolgáltatásért járó díjak, valamint a díjak kiszámítására vonatkozó  határozmányok.

Fuvarjogi előírások:

  • a díjszabás kiadása kötelező
  • a díjszabások tartalmaznia kell a fuvarozás feltételeit
  • a díjszabások a Ptk. és az egyes szabályok rendelkezéseivel nem ellenkezhetnek.
  • a díjszabások amennyiben azokat nem maga az árhatóság adja ki, csak az árhatóság  jóváhagyásával lehet kiadni.
  • azokat az előirt formában meg kell hirdetni.

2. Díjszabási határozmányok:

A díjszabási határozmányok a fuvarozó szolgáltatásainak ellenértéke fejében fizetendő  díjak megállapítására vonatkozó, rendszerint a végzett teljesítmény kiértékelési módját  is magukba foglaló műveleti szabályok.

A céljukat tekintve lehetnek:

  •  egyszerűsítő (Pl. kerekítés, legcsekélyebb fuvardíj)
  •  magyarázó (Túl tömör fogalmazás fellazítása)
  •  megállapító (teljesítmény és díjszámítási tényezőkkel végzendő számtani  műveleteket rögzít)

A díjszabási határozmány tárgyát tekintve lehet:

  •  fuvardíj (a fuvarozás mint fő teljesítmény fejében fizetendő díj)
  •  mellékdíj (kiegészítő díj például rakodási díj)
  •  egyéb díjak ( külön szolgáltatás elvégzéséért)

3.Díjtétel táblázatok:

Áru díjszabási kilométermutató. A kocsirakományú küldemények fuvardíját alapvetően befolyásolja:

  • a továbbítás és tárolás
  • az áru tömege
  • a továbbító kocsi típusa

A tömegalosztály díjtétel-alkalmazás célja, jellemzői:

A fuvardíj megállapításának lépései:

1. Fuvarozási mód megállapítása:

  •  belföldi, külföldi, tranzit
  •  kocsirakomány áru: kisáru/ gyűjtő/ speciális/ konténeres

2. Fuvarozás útirányának meghatározása a távolság meghatározása érdekében:

  • más megállapodás hiányában az árut a legrövidebb útvonalon kell továbbítani
  • amennyiben a fuvaroztatónak más kívánsága van, és ezt a fuvarlevélbe bejegyezte,  azon az útvonalon kell az árut továbbítani.

3. Küldemény áruosztályának meghatározása /értékalapú díjszabás esetén/

4. Díjszámítási tömeg megállapítása, célja a tömegalosztály és a díjtétel meghatározása.

 Lépései:

  • átváltás kilógrammra
  • kerekítés felfelé
  • díjszámítás tömegegység = az alábbi kerekítés súly osztva 100-al (ezzel számoljuk az alapdíjat)
  • kerekített súly átváltása tonnára ebből tömegalosztály megállapítása (5t,10t,15t,20t,25t)

5.Távolságra áruosztályra érvényes díjtétel kiválasztása

6. Vasúti kocsi típusa és darabszám megállapítása

7. Tömeg és díjtétel segítségével a továbbítási díj megállapítása (alapfuvardíj)

 Alapdíj = díjszámítási tömeg egység *díjtétel

8. Teljes fuvardíj = alapfuvardíj + mellékdíjak

 Mellékdíjak:

  • kezelési költség
  • átrakás
  • rakszerek használata

Belföldi díjszabás:

Az ország két vasútállomása között alkalmazható díjszabás.

Belföldön kétféleképpen történhet:

  • központilag a vasúttal kötött szerződés alapján
  • a feladási állomáson

Jelenleg a MÁV-nak egy díjszabása van, de 2 díjtétel táblázata van, az egyiket belföldi forgalomban a másikat pedig nemzetközi és tranzit fuvarozás esetén alkalmazzák.

Nemzetközi díjszabás jellemzői:

Az ország egyik vasútállomása és a határ között alkalmazott díjszabás abban az esetben, ha az áru külföldről lép be az országba vagy export áru, amely a határon túl is folytatja útját.

Köteléki díjszabás jellemzői:

  • Két vagy több vasút közös díjszabása (országhatártól országhatárig országonként változó, ezt összeadva jön ki a fuvarköltség. Egyben számlázzák, az induló helyen kifizetik, az indító állomás a saját részt megtartja és a többit átutalja az érkező állomásnak, és ő osztja vissza az áthaladó országokon.)
  • Általában kedvezményes díjakat tartalmaz a pályáról-pályára történő fuvardíjszámításhoz képest
  • Célja a forgalom terelése a létrehozó vasutak érdekeinek megfelelően.
  • Gyakran kikötők kezdeményezik a létrehozást és ez által a kikötő forgalom és az odavezető vasutak forgalma is növekszik.
  • Romlandó veszélyes és túlméretess árukra általában nem alkalmazható,
  • A MÁV több köteléki díjszabásban is részes.

Szakaszonkénti díjtétel: 

Az egyes szakaszokra kiszámított fuvardíjakat adják össze.

Csomóponti díjtétel:

Egyes vasút állomások és nagyobb csomópontok (határátkelő helyek) közötti útvonalakra határoznak meg egy-egy díjat.

Globális díjszabás:

A feladó ország kilépő határállomástól a rendeltetési ország belépő határállomásig adnak meg több útvonalra egy-egy összeget.

A vasúti fuvardíjkedvezmények (REFAKCIA) tényezői:

Refakcia = fuvardíj kedvezmény

  • azoknak a fuvaroztatóknak nyújtják akik előre meghatározott időszakra, nagy
    mennyiségeket fuvaroztatnak velük,
  • további kedvezményre számíthat az aki egész évben egyenletes kapacitás kihasználást ígér a vasútnak illetve aki sokféle árút fuvaroztat,
  • szállítmányozók azok, akik folyamatos megbízást adnak a vasútnak,
  • refakcia szerződések tartalma üzleti titok tárgyát képezi a szerződő felek között.
  • van bizalmas, és meghirdetett kedvezmény (pl: mennyiség, km után járó)

A kedvezmények vonatkozhatnak:

  • általánosan minden áruféleségre,
  • egy bizonyos árucikkre, egy adott viszonylatra, általában egy naptári évre, és meghatározott mennyiségre (egyedi) érvényesek.

A refakciák érvényesítése kétféle módon történhet:

  • Rovatolás útján: ez azt jelenti, hogy a vasút, már eleve a kedvezményes fuvardíjat számítja fel a fuvarlevélben.
  • Visszatérítés útján: ilyenkor a vasút a normál díjszabás szerint fuvardíjat számítja fel, majd a kedvezményezett időszak után (általában évente egyszer) a benyújtott fuvarlevél másodpéldányok alapján visszatéríti a kedvezmény összegét.

Érvényességi területük szerint a kedvezmények lehetnek:

  • belföldi
  • export - import
  • tranzit