Információtartalom vázlata:
- Díjszabási alapfogalmak, a díjszabás részei
- A tömegalosztályos díjtétel-alkalmazás célja, jellemzői
- A belföldi és nemzetközi díjszabás jellemzői
- A köteléki díjszabás jellemzői
- A szakaszonkénti díjtétel, csomóponti díjtétel, globális díjtétel jellemzői
- A vasúti fuvardíjkedvezmények (refrakcia) tényezői, a refrakciát kizáró tényezők, a refrakciák fajtái
Díjszabási alapfogalmak:
- A díjszabás a fuvarozás feltételének a díjszabás módjának valamint a fuvarozó teljesítményei ellenében fizetett díjak rendszerezett, könnyen áttekinthető összeállítása.
A díjszabást a köznapi szóhasználat gyakran tarifának nevezik.
A tarifa arab eredetű szó, amely eltérő minőségben vásárolható áruk, illetőleg igénybe vehető szolgáltatások árait feltüntető jegyzéket jelenti. - A díjszabási rendszerek azoknak az elveknek az összessége, amelyek alapján a közlekedési vállalatok fuvarozásainak ellenértékét a díjszabásokban megszabják.
E fogalomban az áruk a díjszabási előírások és a fuvarozás feltételei elválaszthatatlan egységet képeznek.
Az ismert díjszabási rendszerek a következők:
- Értékrendszer: Az érték tarifa alapelve szerint a drágább árú magasabb fuvardíjjal terhelhető.
- Ragtömeg vagy kocsiürrendszer: A fuvarozás ellenértékét a fuvarozáshoz használt jármű kihasználási mértéke alapján kell megállapítani. Csupán az árú tömeg az árú térfogat a kettőt egyidejűleg érzékeltető térfogattömege a döntő
- Övezeti rendszer: Zónatarifa amelyben a teljesítményeket kizárólag körzetekkel vagy kilométer övezetekkel mérik és azokon belül a díjtételeket átalányár módjára egy összegben állapítják meg.
- Penny-portó rendszer: Lényegében a távolságra való tekintet nélküli átalányár (Postai levélforgalom).
- Órakilométer –díjas rendszer: A fuvardíj egyetlen díjszámítási tényezője a szolgáltatás időtartama.
- Vegyes díjszabási rendszer: Többféle árnyalata lehetséges, attól függően, hogy az értékrendszer vagy pedig a kocsiürrendszer elemei érvényesülnek nagyobb mértékben.
- Fuvarozási értékrendszer: 1 tonna tömegű meghatározott árunak adott távolságra történő elfuvarozásával kapcsolatos tényleges ráfordítás képezi, vagyis a díj a természetes költségalakulást követi.
Díjszámítási egységek:
- Tömegegység 10 kg 20 kg 50 kg
- Terület illetve térfogat
- Darabegység
- Útegység rendszerint 1 km 0,5 km stb
- Időegység 1 óra v. 1 nap
Díjszabás részei:
1. Fuvarjogi szabályok elvárások:
A díjszabásoknak tartalmaznia kell a fuvarozás feltételeit a fuvarozó és a közlekedési vállalat, egyéb szolgáltatásért járó díjak, valamint a díjak kiszámítására vonatkozó határozmányok.
Fuvarjogi előírások:
- a díjszabás kiadása kötelező
- a díjszabások tartalmaznia kell a fuvarozás feltételeit
- a díjszabások a Ptk. és az egyes szabályok rendelkezéseivel nem ellenkezhetnek.
- a díjszabások amennyiben azokat nem maga az árhatóság adja ki, csak az árhatóság jóváhagyásával lehet kiadni.
- azokat az előirt formában meg kell hirdetni.
2. Díjszabási határozmányok:
A díjszabási határozmányok a fuvarozó szolgáltatásainak ellenértéke fejében fizetendő díjak megállapítására vonatkozó, rendszerint a végzett teljesítmény kiértékelési módját is magukba foglaló műveleti szabályok.
A céljukat tekintve lehetnek:
- egyszerűsítő (Pl. kerekítés, legcsekélyebb fuvardíj)
- magyarázó (Túl tömör fogalmazás fellazítása)
- megállapító (teljesítmény és díjszámítási tényezőkkel végzendő számtani műveleteket rögzít)
A díjszabási határozmány tárgyát tekintve lehet:
- fuvardíj (a fuvarozás mint fő teljesítmény fejében fizetendő díj)
- mellékdíj (kiegészítő díj például rakodási díj)
- egyéb díjak ( külön szolgáltatás elvégzéséért)
3.Díjtétel táblázatok:
Áru díjszabási kilométermutató. A kocsirakományú küldemények fuvardíját alapvetően befolyásolja:
- a továbbítás és tárolás
- az áru tömege
- a továbbító kocsi típusa
A tömegalosztály díjtétel-alkalmazás célja, jellemzői:
A fuvardíj megállapításának lépései:
1. Fuvarozási mód megállapítása:
- belföldi, külföldi, tranzit
- kocsirakomány áru: kisáru/ gyűjtő/ speciális/ konténeres
2. Fuvarozás útirányának meghatározása a távolság meghatározása érdekében:
- más megállapodás hiányában az árut a legrövidebb útvonalon kell továbbítani
- amennyiben a fuvaroztatónak más kívánsága van, és ezt a fuvarlevélbe bejegyezte, azon az útvonalon kell az árut továbbítani.
3. Küldemény áruosztályának meghatározása /értékalapú díjszabás esetén/
4. Díjszámítási tömeg megállapítása, célja a tömegalosztály és a díjtétel meghatározása.
Lépései:
- átváltás kilógrammra
- kerekítés felfelé
- díjszámítás tömegegység = az alábbi kerekítés súly osztva 100-al (ezzel számoljuk az alapdíjat)
- kerekített súly átváltása tonnára ebből tömegalosztály megállapítása (5t,10t,15t,20t,25t)
5.Távolságra áruosztályra érvényes díjtétel kiválasztása
6. Vasúti kocsi típusa és darabszám megállapítása
7. Tömeg és díjtétel segítségével a továbbítási díj megállapítása (alapfuvardíj)
Alapdíj = díjszámítási tömeg egység *díjtétel
8. Teljes fuvardíj = alapfuvardíj + mellékdíjak
Mellékdíjak:
- kezelési költség
- átrakás
- rakszerek használata
Belföldi díjszabás:
Az ország két vasútállomása között alkalmazható díjszabás.
Belföldön kétféleképpen történhet:
- központilag a vasúttal kötött szerződés alapján
- a feladási állomáson
Jelenleg a MÁV-nak egy díjszabása van, de 2 díjtétel táblázata van, az egyiket belföldi forgalomban a másikat pedig nemzetközi és tranzit fuvarozás esetén alkalmazzák.
Nemzetközi díjszabás jellemzői:
Az ország egyik vasútállomása és a határ között alkalmazott díjszabás abban az esetben, ha az áru külföldről lép be az országba vagy export áru, amely a határon túl is folytatja útját.
Köteléki díjszabás jellemzői:
- Két vagy több vasút közös díjszabása (országhatártól országhatárig országonként változó, ezt összeadva jön ki a fuvarköltség. Egyben számlázzák, az induló helyen kifizetik, az indító állomás a saját részt megtartja és a többit átutalja az érkező állomásnak, és ő osztja vissza az áthaladó országokon.)
- Általában kedvezményes díjakat tartalmaz a pályáról-pályára történő fuvardíjszámításhoz képest
- Célja a forgalom terelése a létrehozó vasutak érdekeinek megfelelően.
- Gyakran kikötők kezdeményezik a létrehozást és ez által a kikötő forgalom és az odavezető vasutak forgalma is növekszik.
- Romlandó veszélyes és túlméretess árukra általában nem alkalmazható,
- A MÁV több köteléki díjszabásban is részes.
Szakaszonkénti díjtétel:
Az egyes szakaszokra kiszámított fuvardíjakat adják össze.
Csomóponti díjtétel:
Egyes vasút állomások és nagyobb csomópontok (határátkelő helyek) közötti útvonalakra határoznak meg egy-egy díjat.
Globális díjszabás:
A feladó ország kilépő határállomástól a rendeltetési ország belépő határállomásig adnak meg több útvonalra egy-egy összeget.
A vasúti fuvardíjkedvezmények (REFAKCIA) tényezői:
Refakcia = fuvardíj kedvezmény
- azoknak a fuvaroztatóknak nyújtják akik előre meghatározott időszakra, nagy
mennyiségeket fuvaroztatnak velük, - további kedvezményre számíthat az aki egész évben egyenletes kapacitás kihasználást ígér a vasútnak illetve aki sokféle árút fuvaroztat,
- szállítmányozók azok, akik folyamatos megbízást adnak a vasútnak,
- refakcia szerződések tartalma üzleti titok tárgyát képezi a szerződő felek között.
- van bizalmas, és meghirdetett kedvezmény (pl: mennyiség, km után járó)
A kedvezmények vonatkozhatnak:
- általánosan minden áruféleségre,
- egy bizonyos árucikkre, egy adott viszonylatra, általában egy naptári évre, és meghatározott mennyiségre (egyedi) érvényesek.
A refakciák érvényesítése kétféle módon történhet:
- Rovatolás útján: ez azt jelenti, hogy a vasút, már eleve a kedvezményes fuvardíjat számítja fel a fuvarlevélben.
- Visszatérítés útján: ilyenkor a vasút a normál díjszabás szerint fuvardíjat számítja fel, majd a kedvezményezett időszak után (általában évente egyszer) a benyújtott fuvarlevél másodpéldányok alapján visszatéríti a kedvezmény összegét.
Érvényességi területük szerint a kedvezmények lehetnek:
- belföldi
- export - import
- tranzit