Információtartalom vázlata:
- Az SZMGSZ létrejöttének okai, érvényességi területe, fuvarjogi sajátosságai
- Az SZMGSZ–hez tartozó vasúti szolgálati utasítás
- A fuvarozási szerződés módosítási lehetőségei SZMGSZ megállapodás esetén
- Utólagos rendelkezési jogok
- Az SZMGSZ fuvarlevél részei, és az egyes példányok szerepe
- Bérmentesítési lehetőségek az SZGSZ megállapodás szerint
Az SZMGSZ létrejöttének okai:
A 2. világháborút követően a Szovjetunió nem kívánt csatlakozni a CÍM Egyezményhez, így az Európai szocialista országok egymás közötti forgalmára 1951-ben Létrehozták a Nemzetközi árufuvarozási megállapodást, az MGSZ-t. Ezt 1954-ben kiegészítették és módosították, az elnevezése pedig SZMGSZ – Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási megállapodás lett.
1954-56 között csatlakozott hozzá néhány ázsiai, távol-keleti ország pl. Mongólia, Kína, Észak-Korea, Vietnám.
1991-ben az alapító tagok kiléptek a megállapodásból. Magyarország is kilépett, majd 2001. szeptemberében újból csatlakozott az SZMGSZ-hez.
Érvényességi területe:
Jelenleg a Szovjetunió utódállamai, valamint az ázsiai, távol-keleti országok (Vietnám, Észak-Korea, Mongólia, Kína) országok közötti forgalomban alkalmazzák.
Kettős tagok (CIM, SZMGSZ):
- Magyarország
- Bulgária
- Lengyelország
- Ukrajna
Fuvarjogi sajátosságai:
Az MSZGSZ Megállapodásnak vannak olyan fuvarjogi sajátosságai melyek, eltérnek az
európai egységesített rendszertől:
- Nincs Fuvarozási kényszer: Minden hónapban a vasút fuvarozási tervet kell készítenie. A tervben szereplő mennyiséget a vasút köteles átvenni, azonban, ha a terven felül még szükség van vagonra, azt nem köteles kiállítani.
- Nincs szabad bérmentesítés: A feladó köteles a felvevő vasútnak járó belföldi fuvardíjat a kilépő határig kifizetni. A rendeltetési vasútra eső belföldi díjat a címzett köteles magára vállalni. A tranzit szakaszra jutó díjakat a két fél közül bármelyik magára vállalhatja, szerződés alapján.
- Nincs hivatalos súlymegállapítás: A bevallott tömeg alapján képezik a fuvarköltséget, amiért azonban nem vállalnak felelősséget.
- Nyomtávváltós forgalom: A volt Szovjetunió utóállamaiban széles nyomtávú a vasúti vonal, mely miatt komoly technikai felkészültség szükséges az áruk továbbításához. Ennek megoldásai lehetnek: -az áru átrakodása –vagonok tengelycseréje – tengelytáv átállítása
- CIM és SZMGSZ vasutak közötti forgalom szabályozása: Amennyiben a feladó és a címzett vasút két különböző egyezmény tagja, úgy a vagont az utolsó CIM vagy SZMGSZ határállomásig kell feladni, az állomásfőnök nevére. Itt új fuvarlevelet állítanak ki, új fuvarozási szerződést kötnek az Egyezmény szerint.
- Egyezményes tranzitdíjszabás alkalmazása: A megállapodás tagjai egy kedvezményes rubelben meghirdetett díjszabást alkalmaznak egymás között.
Az SZMGSZ-hez tartozó vasúti szolgálati utasítás:
Nem volt meghirdetve, csak a vasutakat kötelezték az előírásai. Például határon átadott terméket rendben levőnek kell tekinteni, ha arra az átadó vasút nem tett megjegyzést (így a dézsmálásból eredő károkért nem vállalták a felelősséget).
A Nemzetközi Közös Konténerhasználati Egyezmény, és a Közös Kocsipark egyezmény az SZMGSZ együttműködése nehézkes, bonyolult, külön felkészülést igényelt.
A fuvarozási szerződés módosítási lehetőségei SZMGSZ megállapodás esetén:
Amennyiben a küldemény feladása után valamilyen változás következik be, úgy a szabályok lehetővé teszik, hogy a fuvarozási/szállítmányozási szerződés egyes tartalmi elemeit akár a feladó akár az átvevő megváltoztassa. Ezt nevezzük fuvarozási szerződés önkéntes módosításának Mivel azonban SZMGSZ megállapodás korlátozza a bérmentesítési lehetőségeket, így a szerződés önkéntes módosítása is korlátok alá esik. Ennek értelmében a szerződő felek csak azon az útszakaszon eszközölhetnek módosítást, melynek fuvarköltségeit megfizették.
A feladó módosításai lehetnek:
- a küldeményt a feladási állomáson szolgáltassák vissza,
- a feladási állomásra fuvarozzák vissza, és szolgáltassák ki a feladónak, amennyiben
- még nem lépett be az átvevő fuvardíj fizetési zónájába.
Az átvevő módosításai lehetnek:
- a küldeményt út közben tartóztassák fel
- a kiszolgáltatást tartsák függőben
- új átvevőnek szolgáltassák ki az eredeti rendeltetési állomáson
- új rendeltetési állomáson szolgáltassák ki az eredeti, vagy új címzettnek.
Utólagos rendelkezési jogok:
Az utólagos rendelkezést írásban, formanyomtatványon kell megadni.
Az SZMGSZ fuvarlevél részei, és egyes példányok szerepe:
A vasúti fuvarozási szerződés akkor jön létre, amikor a vasút a kocsi megrendelést visszaigazolja. A szerződés létrejöttét a vasúti fuvarlevél bizonyítja, melyet a feladó tölt ki.
Minden vasúti kocsihoz külön fuvarlevelet kell kiállítani. A rendeltetési vasút köteles a címzettet értesíteni az áru megérkezéséről, a fuvarlevelet és az árut a fuvarlevélben megnevezett átvevőnek kiszolgáltatni, az átvétel elismerése ellenében. A vasút köteles az értesítésben meghatározni a kirakodásra felhasználható időt, illetve a vasútállomási tartózkodási időt.
Az SZMGSZ fuvarlevél 10 lapból áll, valamint több pótlapból:
- Eredeti fuvarlevél = az átvevő példánya
- Rovatlap = a rendeltetési vasútállomás példánya
- Fuvarlevél másodpéldány = a feladó példánya
- Átvételi elismervény = a rendeltetési vasút példánya
- Értesítő levél az áru megérkezéséről = az átvevő példánya
- Fuvarlevél másodpéldány másolata = a költségviselő példánya
- Rovatlap = a BEIG példánya
- Rovatlap = a feladási állomás példánya
- Házi példány = a feladó példánya
- Vámpéldány = a kilépő vámhivatal példánya
Bérmentesítési lehetőségek az SZMGSZ megállapodás szerint:
Nincs szabad bérmentesítés: A feladó köteles a felvevő vasútnak járó belföldi fuvardíjat a kilépő határig kifizetni. A rendeltetési vasútra eső belföldi díjat a címzett köteles magára vállalni. A tranzit szakaszra jutó díjakat a két fél közül bármelyik magára vállalhatja, szerződés alapján.